Az olaszrizling a kályha

2015. május 23. 16:12

Bakó Ambrus
Gault&Millau
Ha van előttem két bor, egy olaszrizling és valami más, és az olaszrizling szép, a valami más pedig gyönyörű, akkor is az olaszrizlinget fogom szívesebben újrakóstolni.

Miért Badacsony és olaszrizling?

A badacsonyi présházat dédapám vásárolta több mint 50 évvel ezelőtt. Mindig is itt akartam élni. Ebben csak megerősített az a meggyőződés, hogy hazánk fehérben többre képes, mint vörösben, és hogy száraz fehérben egyértelműen Badacsony és Somló (ABC sorrend, nem értékítélet) az a két borvidék, amiben a legnagyobb lehetőséget látom.

Ha pedig Badacsony, akkor az olaszrizling adottság. Több szempontból is. Amikor elkezdtem ismerkedni a borokkal, Badacsonyban a legtöbb szép, igényesen elkészített bor ebből a fajtából állt rendelkezésre. Ezen a fajtán keresztül szerettem meg a bort, nekem ez a »kályha«. Ha van előttem két bor, egy olaszrizling és valami más, és az olaszrizling szép, a valami más pedig gyönyörű, akkor is az olaszrizlinget fogom szívesebben újrakóstolni. Hazánkban nagyon sokan vagyunk így, bár kétségtelenül fogyatkozó részarányban.

A további okok prózaiak: olaszrizlingből van a legtöbb. Idős vagy legalábbis kevésbé fiatal ültetvényből is olaszrizlingből van a legtöbb. A legkiválóbb fekvésekben is döntően olaszrizling van (utóbbi helyeken szinte csak rajnai rizling és szürkebarát van rajta kívül, de mindkettőből sokkal kevesebb). Mindezek folytán a fogyasztók számára is a Badacsonyi borvidék összefonódott az olaszrizlinggel.

Végül az ok, ami az előbb elmondottak alapja: rendkívül megbízható fajtáról van szó. Mindig hozza magát. Megbízható az ültetvényben, igénytelen a pincében, félérett szőlőből is jól fogyasztható bort ad, magas minőségre is képes (ha nem is olyan magasra, mint néhány más fajta). Szokás ezt errefelé úgy mondani, az olaszrizling olyan, mint a jó feleség. Ez természetesen ezerféleképpen érthető  számomra ilyesmit jelent: »Az Olaszrizling folyékony napsugár, kedvesség, simogató, örök szerelem  amely melegít, de soha nem éget meg. Olyan, mint a jó feleség, vagy mint a kenyér, amit nem lehet megunni. Szelíd, napfényes mező, örök nyugalom  amit életem végéig élvezni akarok.« Talán nem tud úgy csillogni, mint némely más fajta, de soha nem hagy cserben. Ezt egyetlen más fajtáról sem tudom elmondani. És én nem vagyok hálátlan típus. Rendkívül sokra becsülöm ennek a fajtának azt a tulajdonságát, hogy akármi történik is, mindig számíthatok rá. Biztosan mindig lesz olaszrizlingem, mert szeretem, mert megérdemli és mert nagyon sokkal tartozom neki. A többi fajtánál előbb nekem kell teljesíteni, ők csak azután nyújtanak valamit, még ha időnként az a valami több is, mint amire az olaszrizling képes.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában