Erdő: Nem a halálbüntetés visszaállítására kell törekedni

2015. május 21. 17:37
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szerint a bűnmegelőzésre, valamint a hatékony és emberséges igazságszolgáltatásra kell törekedni a halálbüntetés visszaállítása helyett. A zegyházi vezető szerint „napjainkban általában lehetséges, hogy az állam megvédje a legsúlyosabb bűncselekmények ellen polgárait anélkül, hogy halálbüntetést alkalmazna”.

A katolikus egyház tanítása szerint nem a halálbüntetés visszaállítására, hanem a bűnmegelőzésre, valamint a hatékony és emberséges igazságszolgáltatásra kell törekedni – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az Inforádiónak nyilatkozva csütörtökön. Erdő Péter elmondta: a katolikus egyház katekizmusában külön kis fejezet foglalkozik a halálbüntetés kérdésével. Eszerint az államnak kötelessége megvédeni polgárait a jogos önvédelem keretében, ugyanakkor „napjainkban általában lehetséges, hogy az állam megvédje a legsúlyosabb bűncselekmények ellen polgárait anélkül, hogy halálbüntetést alkalmazna”.

Ha ezt egy modern állam tudja biztosítani, márpedig elvileg a technikai eszközök meg kell, hogy legyenek erre – hangsúlyozta a bíboros –, akkor erre érdemes törekedni, nem pedig a halálbüntetés visszaállítására. Erdő Péter szólt arról is, hogy a kérdés ősi, és a történelem során az igazságos háború, a jogos önvédelem és a kollektív önvédelem állami joga vagy kötelessége voltak azok a témák, amelyek felmerültek, és amelyekkel kapcsolatban mindig az igazságosság volt a fő probléma.

Hozzátette: éppen itt van a halálbüntetés egyik legsebezhetőbb pontja, hiszen hányszor előfordult bírói tévedés, hányszor voltak koncepciózus, igazságtalan perek, amelyekben ártatlan embereket ítéltek halálra és végeztek ki. „Ez pedig olyan nagy embertelenség, olyan nagy bűn és hiba, hogy mindenképpen el kell kerülni” – figyelmeztetett a bíboros.

Ha napjainkban egy állam nem tudja biztosítani, hogy tárgyszerűen, hatékonyan megelőzze a bűncselekményeket, illetve a büntetés-végrehajtást is így folytassa, akkor vajon azt tudja-e biztosítani, hogy a halálbüntetést igazságosan és ne bírói tévedések vagy elfogultság alapján szabja ki? – tette fel a kérdést Erdő Péter.

Úgy fogalmazott: ahol az állam olyan gyönge, hogy esetleg nem tudná a büntetés-végrehajtást halálbüntetés nélkül hatékonyan biztosítani, ott a halálbüntetés alkalmazásával is nagyobb a valószínűsége az embertelenségnek és az igazságtalanságnak.

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az a helyzet, hogy Erdő az egyház hivatalos tanítását mondta el. Az ennyire bizonytalan.

Történelmileg az egyház mindig elfogadta az államok jogát a halálbüntetésre, és az Egyházi Állam történelme egész folyamán alkalmazta is. Ali Agcát, mint a pápa elleni merénylőt a Vatikánváros joga szerint ki kellett volna végezni. Jó, a pápa jogosult volt kegyelmet adni, így nem történt jogsértés, de azért...

Namost, erre a 2000 éves hagyományra nem lehet azt mondani, hogy "eddig hülyék voltunk, de most megvilágosodtunk."

Azt lehet érvényesen mondani, hogy változtak az idők, változtak a büntetésvégrehajtás anyagi lehetőségei is, a mai társadalmaknak van anyagi lehetőségük embereket életük végéig böriben tartani, akkor meg miért ne, ha rászolgálnak?

Erdő szövegéhez talán annyi pontosítást tennék hozzá a kommentek alapján, hogy az "állam megvédje polgárait a legsúlyosabb bűncselekményektől", az a bűnismétlésre vonatkozik. Tehát ha mondjuk a középkori állam elcsípett egy rablógyilkost, és nem végezte ki, akkor nem védte meg polgárait az újabb rablógyilkosságtól. Ha egy mai állam elcsíp egy rablógyilkost, akkor lecsukhatja pár évtizedre, vagy végleg, és így megvédheti a polgárait halálbüntetés nélkül is.

Az "általában lehetséges" azokra vonatkozik, akiket egyszer már elkaptak. "Általában lehetséges" úgy lesittelni őket, hogy többet ne tudjanak hasonló mocskot csinálni. Nem elfelejtendő, hogy kivégezni is csak azokat lehetséges általában, akiket elkapnak.

Én az élet pártján állok. A meggyilkolt emberek élete pártján állok. Milyen alapon engedheti meg magának bárki, hogy előre megfontolt szándékkal elvegye más ember életét?

Szerintem a bíboros úr néhány dolgon elgondolkozhatna, mert nem egészen olyan a kép,mint amilyennek magyarázza.

A lex talionis summázata így szól: szemet szemért, fogat fogért, ami annyit jelent, hogy a büntetés legyen arányban a bűntettel, az okozott kárral.

Vajon minden esetben arányban van a büntetés az elkövetett bűncselekménnyel? Vajon a büntetés letöltése minden esetben eléri a nevelő hatást?

Mindkét kérdésre a válaszom: NEM

A legtöbb esetben a károsult nem lesz kárpótolva anyagilag, gyilkosság esetén pedig érzelmileg sem. Gondoljunk csak bele, hogy egy család elveszti egyik tagját és ez milyen lelki megrázkódtatást jelent.

Ugyanakkor a börtönök sok esetben gengszter továbbképző intézetek, ahol újabb és újabb fortélyokat tanulnak egymástól. Az elítéltek nagy része munkát nem végez, a társadalom tartja el. A társadalomnak azon tagjai, akiket megkárosítottak. Életkörülményeik sok esetben jobbak, mint a törvénytisztelő polgároké.

Igazságos ez?

Vajon nem álszenteskedés, képmutatás, hogy csak a katonák és a bűnözők gyilkolhatnak?

Ez együtt mind, amit leírtam lenne az igazi szeretet, a humánum? Biztos, hogy nincsen benne képmutatás? Vajon az emberi test immunvédekezési rendszere a kártékony vírusokat nem pusztítja? A gyomot nem gyomláljuk?

"Pintérnek is ha jó belügyminiszter lenne azonnal meg kellett volna találnia Nancy gyilkosát."

Bizony hibázott, mert kölcsön kellett volna kérnie Kuncze és a többi balliberális főrendőrök üvegággömbjét és akkor már régen meglenne a gyilkos. Máskülönben ,ilyen dolog az, hogy nincs ott mindenhol? ;-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés