A világnézeti semlegességről

2015. április 27. 7:50

Köntös László
reposzt
Európában a világnézeti semlegesség világnézete értelemszerűen a kereszténységtől való távolságtartást jelenti elsősorban.

„Az már szinte közhelyszámba megy, hogy világnézeti semlegesség nem létezhet. Ismeretelméleti nonszensz. A világnézeti semlegesség is világnézet. Ez az ideológia egész egyszerűen azt akartja mondani, hogy nem azonosul semmiféle eddig ismert történeti valóságértelmezéssel, ide értve a vallásokat is. Azért »semleges« mert egyenlő távolságot tart minden eddigi vallási alapú elbeszéléssel szemben. Az alapja pedig a multikultúra eszméje, amely azon a meggyőződésen nyugszik, hogy a világnézeti sokféleséget csak akkor lehet megvalósítani, ha létrejön a világnézetileg semleges állam, amely nem sérti senkinek az érzékenységét sem.


Csakhogy ez egy csapdahelyzet, több szempontból is. Egyrészt a világnézeti semlegesség eszméjének filozófiai önellentmondása miatt. Egész egyszerűen nem létezhet olyan világnézet, amely mintegy  világnézetek felettivé, avagy azokon kívülállóvá tehetné önmagát. Ez azt jelentené, hogy megvan az az abszolút, mindenki által elismert viszonyítási pont, amelyhez képest a valóságról végleges, »objektív« ítéletet mondhatnánk, s amely nézőpontnak a fényében minden más valóságértelmezés elvesztette az igazságigényét. Egyezzünk meg abban, hogy a világnézeti semlegesség világnézete is csak egy a világnézetek közül, amely ugyanúgy, mint más világnézetek, az igazság megfogalmazására tart igényt. Európában a második világháború után valamely rejtélyes oknál fogva a világnézeti semlegesség világnézete vált uralkodóvá. A csapdahelyzet abban van, hogy már régtől fogva tudható, hogy ez a filozófiai konstrukció önellentmondás. Bukása csak idő kérdése.

Továbbá, a csapdahelyzet abban van, hogy Európában a világnézeti semlegesség világnézete értelemszerűen a kereszténységtől való távolságtartást jelenti elsősorban. Ez a körülmény egész egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy Európa önmagát kulturális értelemben keresztényként határozza meg. Sőt, miután a multikultúra ideológiájául szolgáló világnézeti semlegesség rendkívül érzékeny arra, hogy a semlegesség jegyében érzékenységeket ne sértsen, beindul a különféle közösségi identitások szimbólumrendszerének a lebontása is. Ne csak a muszlim nők ne hordjanak burkát a nyilvánosság előtt, hanem a keresztet is ki kell tiltani nyilvános helyekről. Ez ugyebár a semlegesség.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az európai keresztény társadalom szervezési folyamat államhatalmi "csúcsterméke",a liberális demokrácia a keresztények,kereszténység ellen fordulna ? Nincsen ennek semmi jele,sehol nyugaton.

Miért lenne ez seggfejség?
Mi más a liberális demokrácia,mint az európai szabadságeszményeken nyugvó alkotmányos intézményekkel korlátozott állami főhatalom politikai rendszere?

Ennyi az egész,lehet erre mondani a "polgári demokrácia" fordulatot is,de abból arra lehetne jutni,hogy ez az államhatalmi modell a polgári forradalmak "találmánya" (a marxizmus erről azt mondja,hogy a kapitalizmus találmánya),ami azonban nem igaz.
Ennek a gyökerei sokkal régebbre nyúlnak vissza,a görög és római alkotmányos folyamatokra,kísérletekre,de főként a nyugati kereszténység társadalom szervező programja a döntő.

Rettentő körmönfont magyarázkodás.

Világnézeti semlegesség nincs, sem egyéni sem közösségi szinten, mert minden egyénnek és minden közösség többségének van világnézete.
A fogalom tehát csak egy eszköz, amelynek segítségével embercsoportok, közösségek hagyományait, kulturáját és ezen keresztül önvédelmi képességét igyekeznek lerombolni.
Ezen eszköz segítségével akadályozzák meg például, hogy egy közösség feltételeket szabjon más közösségek ideáramló részeinek, hogy hogyan kell viszonyulniuk a befogadó közösség hagyományihoz, kulturájához, szokásjogaihoz. Merthogy ez a föld nem feltétel nélkül mindenkié, hanem az itt őshonos népességé.
Végsősoron tehát ezeknek a közösségeknek a saját hagyományaihoz, kulturájához, szokásaihoz fűződő a házigazda jogán természetes jogait akarja megnyírbálni, fokozatosan eltörölni. Ezzel pedig a közösségek összetarozását jelentő identitásokat támadja éa akarja megszüntetni. Ezek nélkül pedig nem közösségek, hanem csak embermasszák lesznek az emberek. Az embermassza pedig manipulálható, egymás ellen kijátszható egyedek tömegéből áll. Legfőképpen pedig egy másik sokkal kissebb összetartó közösségnek kiszolgáltatott lesz ez az embermassza.

Ilyen módon el kell utasítani ezt az agyrémet. A más kulturák tiszteletének NEM feltétele, hogy a sajátunkról lemondjuk a saját földünkön. Annak pedg aki ide akar jönni, el kell fogadnia a mi kulturánkat és azt is, hogy a saját kulturájának milyen elemeit hajlandó tolerálni az itt élő közösség, amelynek ezt joga van meghatározni.

Ha létezik keresztény politikai program,márpedig én azt hiszem,hogy ilyen létezik,vagy inkább azt mondom,semmi baj,ha létezik,sőt,akkor az leginkább az (kell legyen),hogy semmiféle monopolhelyzet,hatalom koncentráció ne alakuljon.
Amit a nyugati keresztény kísérlet,hogy úgy mondjam "elénk rakott",az nem más,mint annak a programja,hogy ez a monopolhelyzet az államot illetően is elítélhető,elítelendő legyen.
S abban én nem látok problémát,ha az egyház "visszaszorul" a vallás "területére",aki hívő,az egyháza feladatáról nem is lehet más véleménye.
S azt is érdemes látni,hogy olyan vallásüldözés,mint amit a marxista-leninista hatalmak csináltak (a kereszténységgel a nemzeti szocializmus se volt éppen kibékülve, a kereszténységgel semmi olyan államhatalom nem lehet kibékülve,amely a nagy hatalomkoncentárcióra alapozna)igen ritka volt nyugaton.
(A franciák kisiklott forradalmának jakobinus terrorja persze nem kímélte az egyházat,ám ez egyedi eset,nem jellemző a polgári átalakulásokra,ritkán forradalmakra,bár látható,hogy a francia társadalom olykor még küszködik ezzel a tragikus hagyománnyal,míg pl.az angol,holland,svéd,norvég,dán,stb. nem.)

Nyugaton igen népszerűek az egyházi oktatási intézmények,el sem képzelhető az az oktatás,amelyből ezek hiányozhatnának,és ez folyamat hála Istennek 90 után nálunk is elindult.

Én úgy gondolom,hogy a liberális demokrácia egyáltalán nem értéksemleges,s az értéke pont a keresztény (történeti,politikai)érték: minden hatalmi helyzet erkölcsi igazolásra szorul,különösen ilyen az állam hatalmi helyzete,s ami a lényeg ebben, hogy a pőre többség még nem erkölcsi igazolás,igazoltság.

Azzal pedig,mint az abortusz esete,az ilyen társadalmak (a nyugatiak) mindig küszködni fognak,hiszen az erkölcsileg elfogadhatatlanok között nem csak az abortusz van ott,meg még okkal sok más,hanem annak az állami hatalomnak az elutasítása is,amely szimplán - "mert megtehetem" - tilt.
Ez azonban szerintem nem rontja a nyugati politikai civilizáció értékét,sőt.

" a nácizmus, a bolsevizmus botrányától nem lehet eltekinteni. " --

nem is,nagyon nem is,amit azonban nem szabad elfelejteni az az,hogy ez a két szörnyű történelmi jelenség nem általában európai,hanem nagyon is közép-kelet európai.

Mindenesetre komoly gondolkodók állítják, hogy az általad fölsoroltak úgy alapjában a liberalizmus csődjét jelentik.

A liberalizmus európai szintű sikerét ugyanis a harmincéves háború botránya okozta, tehát az a sokkoló élmény, hogy a vallási fanatizmus egész európai régiók totális pusztulásához vezet egy olyan vallás nevében, amelyben amúgy alapvető parancsolat a "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!"

Namost, erre mi történik? Összességében liberális elvek szerint kormányzott, alkotmányos európai hatalmak egymás torkának esnek, és nyolcmillió halottat produkálnak csak az első világháborúban.

A magam részéről akkor jutottam legközelebb ahhoz, hogy megbocsássak a franciáknak Trianonért, amikor egyszer több órát autóztam nagyjából az I. világháború frontvonalán. Mindkét irányban egyforma katonai fakeresztek erdője végig. Kicsit elkezdtem érteni, mitől lettek idegesek. Hogy miért pont ránk, azt most sem egészen értem, de elég jellemző dolog, hogy a harag a gyöngéken csapódik le, és hát mi gyöngék voltunk.

Az I. világháború tapasztalata, hogy gyilkos háborúkat eredendően nem a vallási fanatizmus okoz, hanem az emberi gonoszság, ami néha vallási fanatizmus alakjában jelenik meg, néha más alakban, és a XX. század bénító tapasztalata, hogy összességében tehetetlenek vagyunk vele szemben.

"Nézd, ez még háttérzajnak is gyenge, nemhogy dezinformációnak." -- miért is?

Nemzetközi úgy lett,hogy innen terjedt el.

Rendben, Oroszország nem. Meg Törökország sem. És? Németország, a Monarchia, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia viszont igen.

Alkotmányos elvek szerint kormányzott, összességében liberális államalakulatok voltak, minden ellenkező antant-propi dacára akkoriban még Németország sem nácult be.

Ha a harmincéves háború után meg lehetett kérdezni a keresztényektől, hogy pontosan hogy is van ez a felebaráti szeretettel, akkor az I. világháború után igencsak fölmerült a kérdés, hogy hogy is van mindez a szabadság, egyenlőség és testvériség elveivel.

Nem véletlen, hogy történetesen a liberális demokrácia eszméje került azonnali, mély válságba a világháború után, és a kereszténység éppenséggel elég általános föllendülést élt át.

1. Attól függ, hogy dominál-e benne valamelyik ízárnyalat. Namost, az I. vh. domináns résztvevői nem Oroszország és nem is Törökország voltak.

2. Más is. De egy elég erőteljes keresztény föllendülés is volt mindenfelé. Máig jelentős angol, francia, olasz és magyar katolikus személyiségek hosszú névsorát tehetném ide. Mondjuk a XIX. sz. második felével bajban lennék. Ami azt illeti, a XXI. sz. 15. évével is...

Annyi biztosan kijelenthető, hogy a kortársak brabant89-cel ellentétben nem a kereszténységet hibáztatták az I. világháborúért. A demokráciák képmutatását annál inkább.

A helyes szó a "jogállam". Piacgazdaság kipipálva, állam-egyház szétválasztása kipipálva, sajtószabadság kipipálva, választott parlamentek kipipálva (ha nem is az általános választójog értelmében).

Az I. világháború egymás torkának esett vezető hatalmai modern jogállamok voltak.

Nehéz ügy, azt mindenesetre határozottan sérelmezem, ha egy liberálisan gondolkodó személy az I. világháborút a kereszténység nyakába próbálja varrni.

Mondhatnók, a keresztény Európa kabátlopási ügybe keveredett.

Legyen, de akkor sem értem, miért a "Keresztény Európa" a hunyó a XX. század világháborúi miatt.

Hát, én eléggé úgy értettem, hogy a zárójelben a keresztény Európa múltjáról, előtte pedig a keresztény Európa folyamatos jelenéről ír.

Pedig, ha bukfencet vetsz is a kereszténység.
"hogy miénk az egyedüli igaz vallás, a kereszténység"

A pápa pl. deklarálta a semlegességét. Ő azért elég jelentős egyházi vezető, nem?

Szerintem minden bizonnyal. Csakhát hány hadosztálya van egy püspöknek?

Hogy forrást is fölvessek, Prohászka 1914-es szövegei elég könnyen hozzáférhetőek, abban meg lehet nézni, mit mondott a háborúról. Konkrétan én sem tudom.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés