De miért kell a vallásszabadság ellen tiltakozni?

2015. április 8. 19:08

Soós Szilárd
reposzt
Kit érdekelnek a melegek, kétfarkúak, háromlábúak, neonszínűek jogai, ha egy elektronikai cég vagy nagyvállalat profitja is tét lehet.

„Állandó érdekharc van emberek és embercsoportok között. Nincsenek mindenkinek egyformán jó törvények és szabályok.  Az emberek nagy többsége csak egyszerűen élni akar. A maga számára élhetővé tenni a környezetét, és kisebb energiával fenntartani magát. Vannak, akik úgy tartják fenn magukat kisebb energiával, hogy másokból élnek. Amiért nem dolgoztak, nem tettek erőfeszítést. Különböző eszközöket használnak ennek elérése érdekében. Ez mindig újabb és újabb társadalmi rajzolatokat, mintázatokat fog adni. Mindig újra alakulnak az emberi kapcsolatok.


Aki képes a környezetét alakítani, hatással lenni, manipulálni, azé a jövő. Nem a létszám számít. Itt nincs »igazság«.

Ez olyan keserűnek tűnhet. De inkább csak azt akartam bemutatni, hogy ez a purparlé (Pourparlel) a jogok körül Indianában csak egy kis vihar a biliben. Kit érdekelnek a melegek, kétfarkúak, háromlábúak, neonszínűek jogai, ha egy elektronikai cég vagy nagyvállalat profitja is tét lehet. (...)

Amihez az ember hozzáfér, hogy saját esze szerint megváltoztassa, az többnyire mindig a hiábavaló kategória lesz. Még akkor is, ha most pillanatnyilag jó ötletnek tűnik. Sajnos ilyen pillanatokból áll leginkább az életünk.

Ezért keresünk néha állandót, állandóságot. De azt magunkban nem találjuk. Ez mindig túl van rajtunk. A rendszerszemléletben maga  a rendszer  kerete az állandó, de benne minden változó.  Azt vallom, hogy Krisztushoz tartozom. Általa a világ Teremtőjéhez a rendszergazdához, aki a keretet adja. Most a biológia létezés kereteit ismerem, de bizonyosan más rendszere is van és más keretek között más lét. Részemről ez OK. Innen nézve nevetséges purparlé ez a sok jogi csűrés csavarás.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Légy erős: a "defekt"-string nem fordul elő a szövegben. Úgyhogy valami mást olvastál.

Vedd úgy, hogy eljutott hozzá az üzeneted.

Azoknak a gyásza, akik személyesen ismerték az elhunytakat, teljesen tiszteletre méltó, de akik a gyilkosság kapcsán hallottak először a Charlie Hebdoról (mint pl. én), azok esetében komolyan fölmerül a kérdés, hogy miért pont ebben az esetben "gyászolnak".

Örkénynek van egy remek egypercese arról hogy valaki meghal, és utána, ahogy elterjed a hír, az egész világon megáll az élet, mert ha ilyen történik, akkor senki nincs biztonságban.

Örkény mondjuk zseniális ügyességgel érzékelteti a rendelkezésére álló pár sorban, hogy a történetben szereplő fiktív emberiségnek ez az első találkozása a halállal.

Ha így nézzük, a CH-sok erőszakos halála is világbotrány. Csakhát nehéz így nézni, amikor a valóságban napjában ezerszámra ölnek meg olyan embereket, akik sokkal kevésbé keresték a sorsukat.

Amennyiben utóbbiakat a világ tökéletes közönnyel nézi, nincsenek tömegtüntetések Párizsban, stb. akkor igen. Föl kell tételeznünk, hogy a tüntetéseket nem önmagában az erőszakos halál miatti döbbenet és gyász váltotta ki, hanem ehhez kellett valami plusz, amit érdemes átgondolni és elemezni.

Jó, igazából remélem, hogy Budapesten is lenne valami hasonló, ha 12 embert legyilkolnának valami agyalágyultak. Nem is ez a lényeg, hanem a követő "Je suis Charlie"-kampány (ha jól írom).

Egyszerűen nem ez a legsúlyosabb merénylet, amit az iszlám szélsőségesek akár csak az idei évben elkövettek a nyugati társadalom ellen.

Konkrét példaként leginkább a 21 kopt lefejezésére gondolok. Ők végülis sose keresték a halált azzal, hogy gúnyrajzokat közöltek volna a prófétáról. Viszont nem is tagadták meg a keresztény hitüket, pedig azzal megúszhatták volna.

Mindkettő nekünk szólt, utóbbit a mi kedvünkért filmezték le gondosan.

Mármost, én inkább vagyok kopt, mint Csárli. De jazid is inkább vagyok, szóval ezt most nem a felekezetre hegyezném ki, hanem arra, hogy az említettek nem provokálták tudatosan a gyilkosaikat.

Szerintem a posztoló mondanivalójának is csak ennyi a lényege.

Nem is a merényletek súlyát méricskélném, hanem az áldozatok saját közrehatását.

Mondjuk egy prostituált sem érdemli meg, hogy kéjgyilkosság áldozatává váljék, de ha egy diáklánnyal vagy egy családanyával történik ez, jogosan nagyobb a fölháborodás, mert a prostituált a maga életformájával mégiscsak kihívta a sorsot maga ellen.

Ezt a természetes reflexet hiányolom az európai reakciókban. Azt tartanám helyénvalónak, ha olyan áldozatok kapcsán lenne elemibb a fölháborodás, akik nem hívták ki a sorsot maguk ellen.

Nézd, lehet, hogy a jog nem tekinti törvénytelennek azokat a karikaturákat, amiket a CH közölt, ezért bíróság előtt ezeket nem lehet áldozati közrehatásnak elismertetni, de attól még azok a karikaturák szemetek voltak, és az én saját szememben nagyon is áldozati közrehatásnak tűnnek. Én nem a bíróság vagyok tudniillik, én nem a börtönévekről döntök, hanem a saját rokonszenvemről és részvétemről.

A CH-sok az én szememben súlyosan megsértették azt a jézusi elvet, hogy "tedd azt másnak, amit magadnak kívánsz!" - és sorsuk ennek is következménye.

A koptokról vagy a jazidokról, vagy hogy Kal-nak is kedvezzek, a közel-keleti homoszexuálisokról ez így semmiképpen nem mondható el.

Mely idióták akciója érdekében minden tőlük telhetőt megtettek, ami a koptokról, jazidokról, homokosokról és egy sor más hétköznapi áldozatról nem mondható el.

A "Je suis Charlie"-kampány miatt vagyok kiakadva. Mintha a "Je suis Charlie"-sok sem az ártatlan áldozatok miatt tűzték volna ki a kitűzőt. Nem az volt a duma, hogy "Je suis rendőr", akit a merényletben ártatlanul lelőttek.

Izé, ezt most nem értem hajszálpontosan.

Olyan divat maradt, amely eredményesen kiszorította a valódibb, mert jóval ártatlanabb áldozatokra való emlékezést.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés