Az össze nem adott jegyespár esetéről

2014. december 31. 10:56

Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
A cikk arra vonatkozó megállapítása, hogy a pár Budapesten „bíborosi engedéllyel” házasodott össze, nem felel meg a valóságnak.

A Dunántúli Napló december 30-i számában „Rémálommá vált az egyházi esküvő régen várt napja” címmel közölt a Pécsi Egyházmegyét is érintő írást egy, Pécsett meghiúsult egyházi házasságkötésről. Az esettel kapcsolatban a következő tényeket kívánjuk nyilvánosságra hozni.


Az esketésre az egyik pécsi templomban került volna sor. A jegyesoktatást egy budapesti plébános atya végezte, az esketésre pedig egy pécsi atyát kértek fel. A jegyespár az esküvő helyéül választott templom igazgatójával személyesen nem vette fel a kapcsolatot.

Az esküvővel kapcsolatban a jegyesek a jegyesvizsgálat elvégzéséhez szükséges dokumentumokat csak az esküvő tervezett napján bocsátották a templomigazgató rendelkezésére a vőlegény édesanyja közvetítésével. Ekkor vált világossá, hogy a menyasszony korábbi, polgári házasságkötése miatt a tervezett egyházi házasságkötés az egyházi törvények szerint nem tartható meg mindaddig, míg az illetékes egyházi bíróság a korábbi házasság érvénytelenségét ki nem mondja. A jegyesoktatást végző atya úgy adott ki igazolást, hogy erről a döntő körülményről nem tudott.

Az esküvő megtartására ilyen körülmények között sem a Pécsi Egyházmegye, sem az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye nem adott, és nem is adhatott semmiféle engedélyt vagy hozzájárulást. A cikk arra vonatkozó megállapítása, hogy a pár Budapesten „bíborosi engedéllyel” házasodott össze, nem felel meg a valóságnak.

A katolikus egyház a házasságot szentségnek tartja. Ez azt jelenti, hogy amikor egy férfi és egy nő úgy döntenek, hogy a hitvesi szerelemben egész önmagukat és még ismeretlen jövőjüket is feltétel nélkül, visszavonhatatlanul egymásnak adják, és ezt egymásra nyilvánosan kimondott „igen”-jükkel megerősítik, akkor egységük megjeleníti Krisztus és az Egyház szeretetegységét. A szentségi házasság ezért a szeretet egész életre szóló, felbonthatatlan kötelékét hozza létre férj és feleség között. Ennek az egységnek a vágya a Szentlélek ajándéka.

Nincs okunk kétségbe vonni, hogy ugyanez a tiszta vágy indította szerelmének elmélyítésére azt a jegyespárt, amelyik egyházmegyénkben kívánt szentségi házasságot kötni. Megértjük azt is, hogy egy ilyen helyzetben csalódás és szomorúság lehet úrrá az érintetteken és az ünnepre készülő közösségen. Egyházmegyénk papjai azonban a vonatkozó egyházi törvények alapján éppen a házasság szentségének és méltóságának megóvása érdekében hozták meg döntésüket.

Pécs, 2014. december 30.

Pécsi Egyházmegye
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 98 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Na, erről beszélek a korrupciós posztban (Korrupcióról is beszélt Beer Miklós szentbeszédében).

Íme egy püspök, aki kiáll a papjai védelmében, de közben tisztességesen, megértéssel és igazából szeretettel beszél a csalódott násznépről is, akik közül pedig nem kevesen hunyók voltak (minimum mindazok, akik tudtak a menyasszony előző házasságáról).

Szerintem azért, mert nem volt megkeresztelve. Ha sem ő, sem az első férje nem volt katolikusnak keresztelve, akkor az egyházjog a polgári házasságot is érvényesnek vélelmezi, hiszen nyilvános, tanúk előtti nyilatkozat arról, hogy összetartoznak, tridenti formára pedig nem kötelezettek.

Mondjuk ha az új házasság kapcsán az egyházmegye nyilatkozata "szentségi házasságról" ír, az vagy azt jelenti, hogy a menyasszony időközben megkeresztelkedett, vagy a föntebb megdicsért megfogalmazás ennyiben mégiscsak pongyola.

Válaszok:
ancilla | 2014. december 31. 15:22

Velem lehet tárgyalni. Mennyit fizetsz?

Tudod ami az ismerőseidet illeti egy olyan mondás, hogy az ördög a részletekben bújik meg. Nyilván valamiről nem tudsz.
Arra meg már inkább nem is írok semmit, hogy te a "katolikus egyházról" írsz, a részletek ismerete nélkül.

Igen, így van legjobb tudomásom szerint.

KINEK nem fontos?

neked nem, nekünk igen. :) de ne tégy megfellebezhetetlen (nek tűnő) kijelentéseket...

Vagy esetleg az objektív igazság a te oldaladon áll? (ez idézet egy kommunista nénitől, akit volt pechem ismerni).

@illesl

"Az ortodox és görög katolikus közösségekben az újrakezdésnek is van határa, 3 házasságkötést megáldanak, de a negyedik esetén e közösségekben is megtagadják az egyházi házasságkötést."

Az ortodoxok csak a második házasságot áldják meg, ami afölött van azt 'erkölcstelenségnek' minősítik. A másodikat is csak abban az esetben, ha bizonyítottan megcsalatott az újra házasulandó fél az előző házastárs által.

Ez elképzelhető, de manapság nem elvárás, ezért nem tudhatjuk. Mondjuk igazad lehet, mert ha nem keresztelkedett volna meg, akkor egy formális levélváltásban engedélyt kellett volna kérnie a pécsi püspöktől, és ahhoz sokkal korábban össze kellett volna szedni a szükséges iratokat.

Hát, azért nagy elcseszésnek tűnik a jegyesoktatást végző pesti pap részéről.

Nem hurcoltak meg senkit - a fiatal pár nem nézett utána a vonatkozó kánonjogi szabályoknak.

Hogy jönnek ide a pedofilok?

hát tényleg nem...

... de köszönöm a bemutatást, már minden világos:)

és Boldog Új Évet!

A.

te, hű...

ha egy kicsit ügyelnél a hejesírásodra, sokkal nagyobb súlya lehetne a mondanivalódnak.

Amúgy nem értek veled egyet - ez ettől független jó tanács.

Üdv és Boldog Új Évet!

A.

Léccilécci, fizess le! Adjak bankszámlaszámot?

Ha valaki eldönti, hogy hazudik, akkor ésszerű a legolcsóbb megoldást választani. Az pedig nem a bíró lefizetése, hanem valamilyen kánoni ok behazudása.

Kánoni ok pl, ha a két fél egyáltalán nem akart gyermeket, és a házasság kezdetétől folyamatosan védekezett.

Namost, ha a felek eskü alatt kijelentik, hogy a házasság kezdetétől folyamatosan védekeztek, akkor ezt ellenőrizze, aki akarja, az egyházi bíró biztosan nem fogja.

Az érvénytelenítés ingyen is megvan, senkit nem kellett lefizetni.

Ha a felek nem hajlandóak együttműködni, csak az egyik fél nyomja az érvénytelenítést, akkor egy fokkal jobb fantázia kell, de érdeklődőknek szívesen segítek, bankszámlaszám privátban.

Szóval ezek nem hatósági, hanem lelkiismereti ügyek. Az érvénytelenség kimondása a lelkiismeretet nyugtatja meg. Akinek nem működik a témában a lelkiismerete, az a semmiért fizetne.

Ja, csakhogy ezzel azonnal lejáratja a lelkiismereti fórumot.

Nézd, egyházi bíróságról nincs személyes tapasztalatom, de gyónásról igen.

Ha a gyóntatópap azt éreztetné velem, hogy ennyi és ennyi zsozsó ellenében szívesen föloldoz, akkor fölállnék a gyóntatószékből, és többet nem törődnék a fickóval. Azonnal megszűnne a lelkiismereti tekintélye előttem.

Ami azt illeti, személyszállító gépek pilótáinak nincs is katapultjuk.

Akkor gondolkodj picit a dolgon. Tudod, egy autóban akkor is meghalhatsz, ha az összes szabályt betartod. Ugyanis a másik is lehet őrült.

Jó, de ez mit változtat azon, hogy az egész rendszer csak addig működőképes, amíg őrzi az erkölcsi tekintélyét a hozzá fordulók előtt?

Ha az erkölcsi tekintély összeomlik, márpedig a baksiskérés miatt összeomlik, akkor normális ember könnyű szívvel köp egyet és annyi.

Ha én lelkiismeretileg meg volnék győződve az első házasságom érvénytelenségéről, és azzal találkoznék, hogy egy egyházi bíró vesztegetési pénzt kér ennek kimondásáért, akkor szerveznék egy nyilvános családi ünnepet, megmondanám az új asszonypajtásnak, hogy ezentúl összetartozunk, és járnék gyónni, áldozni, no nem ahhoz a marhához, aki pénzt kért (volna) a kötelességéért.

A házasságban nincs másik autó. Egy autóban ültök.

Bocs, katolikus vagy? Bízd már rám, hogy mi halálos bűn, és mi nem! Egy halálos bűnbe esett alkalmazott miatt diszfunkcionálissá vált egyházi intézményt figyelmen kívül hagyva élni az életemet, az pl. nem halálos bűn.

Ja, továbbá egy autó is elütheti, ezért roppant praktikus házasságkötés előtt végrendeletet is készíteni, amiben kikötik, hogy mi jár a másiknak halál esetén. És a sírhelyfoglalás is egészen célszerű.

És mindez még csak nem is érvénytelenítő ok. De ha ilyesmit nem készítenek, mert morbidnak találják, házassági szerződést viszont igen, az picit árulkodó, nem?

Halálos bűn tudva és akarva ellene mondani Isten akaratának. Bocs, de ezt tényleg bízd már rám!

Ígérem neked, hogy ha tényleg beleütközöm a korrupt kánoni bíróság lelkiismereti problémájába, akkor feltétlenül tanácsot fogok kérni tőled. Na jó, mégsem.

100 eFt, és szentesítem a válásodat! Jó, legyen 50 eFt! És írásba is adom.

Ez a rágalmazás minősített esete.

Na jó, a Szent István Bazilikát nem tudom garantálni, de van az a pénz, amiért a Vigadót megszervezem.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 2. 15:23

Szóval ha az egész csak arról szól, hogy kinek mennyit fizessünk, akkor a papok lefizetése eléggé kidobott költségelemnek tűnik.

Örkény István: JELLEMPRÓBA
A kerekes kútnál szálltam ki az autóból, mert onnan már csak száz lépés volt a gyárkapu. A gyárat hegyek vették körül, a hegyeken szőlők, erdők, irtások; az irtásokon magasfeszültségű távvezeték.

Vidéken a gyárat is kutya őrzi, mint a krumpliföldeket. Láttomra azonnal dühbe gurult a kutya, habzó szájjal, kivicsorgó fogakkal, vonítva rohant ki a kapus fülkéjéből. Félúton meg­állt, és fejét félrebillentve, kiszemelte azt a helyet, ahol majd belém harap.

Engem puli már megharapott, méghozzá barátom pulija, tiszta faj. Megálltam, és mérlegel­tem, vajon hogy harap egy idegen puli, egy ilyen korcs, keverék fajzat, melynek csak kisebbik fele puli: a nagyobbik vérszomj, sértődöttség, álnokság és üldözési vágy. Néztem a pulit, s meg­hátráltam.

Visszaültem az autóba. Amikor kiszálltam, jött a puli. Farkcsóválva jött, roggyant térdekkel. Rajongva nézett rám. Látta, hogy autóm van: fölnyújtotta fejét, hogy vakarjam meg. Meg­vakar­tam a fülét.

- Korrupt féreg - gondoltam magamban.

- Korrupt féreg - gondolta a puli.

Bocs, valami technikai hiba folytán odaát nem tudok kommentelni.

Akkor itt:
- A polgári házasság a bekért iratokból nem derülhet ki: sem a keresztlevélen, sem máshol nincs rajta. Így ha a jegyesoktató egyenes kérdésre hazug választ kapott ("Volt-e korábban bármilyen házasságotok?") akkor nem hibázott. Ha viszont nem tette föl az egyenes kérdést, akkor bizony hunyó. Ezt nem tudhatjuk, de ha pont az esküvő napján a menyasszony elkottyantotta, hogy volt egy korábbi házassága, akkor valószínűbb, hogy a jegyesoktatónak sem tagadta volna le. A tippem tehát az, hogy a jegyesoktató bizony felelőtlen volt. A posztban mindenesetre bátor dolog kifejezetten "hazug"-nak nevezni a párt. Én ezt a jelzőt visszavonnám, mert ha végig hazugok lettek volna, akkor összejött volna az esküvő Pécsett...

- A bíborosi közbelépésre ezek szerint sor került, utánanéztetek, rendben van. Azt viszont továbbra is valószínűsítem, hogy a bíborosi közbelépés egyszerű jogértelmezés volt. Ha ugyanis időközben kiderült, hogy a menyasszony a polgári házasságát katolikus személlyel kötötte, akkor nem kell vélelmezni annak érvényességét, tehát az egyházi esküvőnek nincs akadálya. Szóval a cikk célzásait a bíboros további felügyeletére meg az egyházi bíróságra, meg hogy ki tudja, érvényes-e végülis a házasság - indokolatlannak tartom. Mire a csapat Pestig jutott, kiderülhetett valami, ami Pécsett még nem volt egyértelmű. Kiderülhetett, hogy az első férj katolikus.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 3. 15:17

kiegészítés: ha a gyanúm stimmel, és a jegyesoktató nem tett föl az első találkozáskor egy elemien fontos kérdést, akkor a pár kiakadása elég jogos. Ezért nem értek egyet azzal, hogy a blogon szidjátok őket, és abban sincs igazatok, hogy a házasságuk érvénytelenségét sugalljátok. Javaslom a szöveg nagyon alapos átdolgozását.

Ha gondoljátok, segítek, ebben az esetben adjatok valamilyen elérhetőséget, ahol küldhetek egy emilt.

És ugye ez a részvét szívből és szeretetből jön? Mert ha igen, akkor köszönöm szépen. Ha netán csak leírtad, de valójában nem így gondolod, akkor viszont elég furán mutat a "képmutatás" szó szövegösszefüggésében...

Válaszok:
Sulammit | 2015. január 5. 10:43

Biztos azért írta, mert egy református hazug - még asszony - menyasszony miatt tört ki a botrány. És a mi kis csipet csapatunk, - mint tudjuk - reformátusok!

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 5. 11:09

Azt, hogy hazug-e vagy csak nem tették föl neki időben a megfelelő kérdéseket, nem tudhatjuk. Én óvatosabb lennék ezzel a jelzővel.

Válaszok:
Sulammit | 2015. január 5. 12:12

Én meg nem! Ha szándékosan és megtévesztés "haszonszerzés" céljából történik, ez nem kegyes hazugság és még csak nem is piaf raus = kegyes csalás.

Válaszok:
Sulammit | 2015. január 5. 16:23

Kegyes csalásnak - piaf raus - nevezi a héber Bibliamagyarázat, azt amikor Ráchel ellopta az apjától a kis "kegytárgyakat" amuletteket, a szoknyája alá dugta és amikor át akarták kutatni őt is, azt mondta, hogy megjött a "baja". Ekkor ugyanis tisztátalan a nő és nem érinthetik meg és ő sem érintkezhet semmivel. Ezt nevezik kegyes csalásnak, vagy kegyes hazugságnak, ami megengedett.

http://apologetika.blog.hu/201..


"Hiába van csupán polgári esküvő két ember között egyházi értelemben is házasok.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 5. 20:05
Csomorkany | 2015. január 5. 20:10

Kár vitáznod. Nem kell a nevedet tudnom, hogy tudjam, a hovatartozásodat. Református vagy. És ezt akkor is tudtam, amikor azt írtam, hogy jehovista, hitgyülis stb. Ennyi.

Tulajdonképpen mit foglalkozol te a Katolikus Anyaszentegyházzal? Mi közöd van hozzá?
Szakadj, már le rólunk!

Bocs, de nem ismered az egyházjogot. Katolikusok az egyház előtt érvényesnek számító házasságot főszabály szerint csak tridenti forma szerint köthetnek, vagyis katolikus templomban, két világi tanúval és egy pap előtt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha csak az egyik fél katolikus.

Ha egyik fél sem katolikus, akkor nincsenek tridenti formára kötelezve, vagyis egy bárhol ünnepélyes (erre a célra összehívott) nyilvánosság előtt letett nyilatkozattal összeházasodhatnak, és ezt onnantól az egyház érvényesnek tekinti. Jól is néznénk ki, ha nem gondolnánk érvényesnek pl. a muszlim világ házasságait.

Namost, a történetben szereplő menyasszony nem volt katolikus, tehát az ő oldaláról nézve a polgári házasság megfelelő házassági nyilatkozatot jelentett. Ha viszont az első férj katolikus lett volna, akkor belép az a jogvélelem, hogy el akarta kerülni az egyházi játékszabályokat, ezért csak polgári házasságot kötött. Mivel ez a jogvélelem, a házasság érvényességét még csak vizsgálni sem kell.

Namost. A konkrét esetben a menyasszony nem volt tridenti formára kötelezve, tehát ő teljesen megfelelő házassági nyilatkozatot tett korábban az előző férjének.

Ha viszont az előző férj katolikus volt, akkor kötelezve lett volna a tridenti formára, de nem eszerint kötötte meg a házasságot, tehát a házassága érvénytelen. Mivel viszont egy házasság nem lehet az egyik félnek érvényes, a másiknak érvénytelen, szükségképpen a nem katolikus asszonynak is érvénytelen.

Ennek a levezetéséhez nincs szükség egyházi bíróságra, szükséges viszont az előző férj keresztlevele, amit nem felétlenül triviális beszerezni, dehát ilyen az élet.

Az a tippem, hogy az első férj katolikus lehetett (ezért lehetett utóbb templomi házasságot kötni a másodikkal), de ezt a menyasszony Pécsett nem tudta okirattal igazolni.

A jegyesoktató mulasztását abban látom, hogy nem szólt a menyasszonynak az első találkozásukkor, hogy azonnal álljon neki az első férj keresztlevelére vadászni.

Persze ha a jegyesoktató előtt simán letagadták a polgári házasságot, az más, akkor tényleg simán hazugok és így jártak.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 5. 21:13
Sulammit | 2015. január 5. 21:28

Amit idézel, az konkrétan hülyeség. A blog szerzőjét meg kellene buktatni egyházjogból.

Ahogy már föntebb fölvetettem, jó lenne, ha adnának egy emilcímet és megkereshetném őket.

Az igen lényeges pontosítások így szólnak:

1. Hiába van csupán polgári esküvő két [nem katolikus] (!!!!!!!) ember között, egyházi értelemben is házasok.

2. Ha egy nem katolikus és egy bizonytalan keresztségű személy polgári házasságáról gondolkodunk, akkor az érvényességet mindaddig vélelmeznünk kell, amíg okiratilag be nem bizonyosodik, hogy a másik fél katolikus.

Izé, az előzőt Zokninak írtam, bár bizonyos mértékig Neked is szól, ha egyetértőleg idézted azt a blogot...

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 5. 21:16
Sulammit | 2015. január 5. 21:33

Jajj. Bocsánat, ha ér ennyit, bogozzátok ki:

Zokninak: Csomorkany 2015. január 5. 20:05

Sulammitnak: Csomorkany 2015. január 5. 20:10

Fogalmazz úgy, hogy Sulammit, te elfelejtetted az egyházjogot.
Igen Csomorkány igazad van, majd felfrissítem a tanulmányaimat. Vagy elolvaslak téged. Jó?

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 5. 21:34

És ezt most kinek írtad? Egyre bonyolítod a kibogozni valót. De ne félj azért sikerülni fog.

Ezt ebben a formában nem neked szántam, hanem Zokninak, bocs. De tény, hogy Te is hülyeséget idéztél arról a blogról. Viszont te csak egy kommentelő vagy, nem egy ismeretterjesztés igényével föllépő szerző, úgyhogy részedről bocsánatos bűn :-)

Válaszok:
Sulammit | 2015. január 5. 21:45
Sulammit | 2015. január 5. 21:48

Hát nem éppen. :) De azért kösz.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 6. 17:11

Ami pedig zoknit illeti, tudod, ő is "mindent tud, de főleg mindent jobban tud, mint a ..." Emlékszel az idézetemre mással kapcsolatban?

Te nem unod a saját dumádat?

Na, szóval a "hazugság"-szóval azért bánnék óvatosan, mert jól el tudom képzelni pl. az alábbi párbeszédet:

Jegyesoktató: - Volt-e korábban házasságkötésetek?
Menyasszony: - Nekem volt, de csak polgári, az ugye nem érvényes?
Jegyesoktató: - Hát, ha katolikussal kötötted, akkor nem. Katolikus volt a volt férjed?
Menyasszony: - Úgy tudom, igen.
Jegyesoktató: - Akkor semmi akadálya annak, hogy most összeházasodjatok.

Ha ez így zajlott volna le, akkor tényszerűen minden mondat igaz volna, és egy hatalmas csapda előkészítése egyben, ami azonban a jegyesoktató nagy melléfogása.

Ugyanis egy katolikussal kötött polgári házasság ugyan kétségtelenül nem akadálya az egyházi kötésnek, de azt, hogy a volt házastárs katolikus, okirattal igazolni kell. A részletek ismerete nélkül (de az egyházjog bizonyos ismeretében...) úgy tűnik számomra, hogy ez történt, és szegény jegyespár bizony áldozat.

Válaszok:
Sulammit | 2015. január 6. 21:34
Sulammit | 2015. január 6. 21:53

Nekem nem tetszik ez "úgy tudom igen"
Azt azért mindenki tudja, hogy a párja milyen vallású, hát még akihez feleségül megy.
Engem nem kell meggyőznöd, mert nem emlékszem már semmire és nem néztem utána.
A jegyesoktató egy pap volt, csak volt tapasztalata.
Most sajnos nem vagyok vitaképes.
A "szegény" jegyespár jegyesoktatásra járt legalább 3 hónapig.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 6. 21:45

A határozott "igen" eredménye ugyanez. Az sem okirat, tehát nem a volt férj keresztlevele.

De egy csomó család van ma kis hazánkban, ahol nem téma ilyen szinten sem a másik vallása. Evvan.

Ha ezzel a - hangsúlyozottan elképzelt - beszélgetéssel a jegyesoktató lezárta az előző házasság témáját, akkor utána folyhatott még akárhány hónapig a jegyesoktatás, abból nem született meg a volt férj keresztlevele. Az csak Pécsett derült ki, hogy jó lett vón...

Válaszok:
Sulammit | 2015. január 6. 21:58

Ilyen még nem volt ugye?

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 7. 10:40

Biztos, hogy mi voltunk a hülyék?

Azért elég sok szempontból spéci helyzet: vegyes házasság, akatolikus feleség második házassága, nem is a jegyesoktató egyházmegyéjében, és úgy tűnik, az eskető pap nem is a jegyesoktató, nem is a plébános volt.

Válaszok:
Sulammit | 2015. január 7. 12:25
Sulammit | 2015. január 7. 12:32

Megmondom neked, hogy ez engem nem is érdekel. Azért sem szóltam eddig a vitába. Pont, mert nem érdekel és pont amit írtál - azt hiszem - hogy tele vagyunk feltételezésekkel, nincs és lehet, hogy nem is lesz hiteles információnk.
A plébános, vagy nem úgysem fogja lenyilatkozni, hogy "bocsi tévedtem". Lehet, hogy ő tévedett, lehet, hogy már nem is igazán emlékszik a szitura. Erdő Péter kinyomozza, kinyomozta, ha még tényleg emlékszik valamire a jegyesoktatást végző. Azt sem tudjuk, - én legalábbis nem - hogy hány jegyes vett részt azon a jegyesoktatáson? Mert ők tanuk. Cáfolhatják, vagy megerősíthetik az állításokat. Ezek olyan rutin dolgok mármint az adminisztráció, hogy nem is értem az egész gigszert.
Különben sem kívántál még boldog új évet! :(

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 7. 13:54

A lényeg amit írtál. Nem egy mindennapos eset, de azért bármelyik paptól megkérded, hogy mi ilyenkor az eljárás, kirázza a kisujjából.
De az ilyen eseteknél sokkal körültekintőbbnek kell, kellene lenni. De ez az eset rávilágít esetleges szigorításokra, felülvizsgálatra.
Annyit mondhatok, hogy Erdő Péternél egy ilyen hiba vizsgánál, jókora bukfenc lett volna.

Bocsánat, a boldog új évet kívánás szempontjából a kategorikus imperativuszt tartottam szem előtt: ha itt mindenki mindenkinek boldog új évet kívánna, akkor egy csomó, az addigi viták tárgyához nem tartozó üzenet eltömítené a fórumokat. Ha viszont mindenki mindenkinek nem kívánhat, akkor én, az egyén, úgy cselekszem helyesen, ha senkinek nem kívánok (legalábbis írásban) :-)

A konkrét ügy szempontjából viszont igazad van abban, hogy túl sok a föltevés, ami érdemben elmondható, azt elmondtuk.

A történetben szereplő jegyespárnak sikerült emlékezetes, és egyházjogilag feltehetően érvényes esküvőt szervezni, az életük meg nem akkor lesz sikeres, ha az esküvő megy flottul, hanem akkor, ha a házasság...

Ha a hibák miatt valakit veszteség ért (pl. a pécsi vendéglőt, ahol megszervezték a lagzit), akkor az érintettek majd egymás között rendezik a dolgot, ill. legrosszabb esetben polgári perre kerül sor, ami azonban ránk, mint kívülállókra nem igazán tartozik.

Mi kívánjuk sok boldogságot az új házaspárnak!

Én is csak azért szólaltam meg, mert az olvtásak részéről rengeteg egyházjogi tájékozatlanság mutatkozott, a hülyeség egy részét ráadásul a hiteles katolikus apológia igényével föllépő blogon is terjesztették.

Azért a papok óriási rutinját illetően megemlítem azt a tényt, hogy a budapesti házasságok olyan fele 10 nagyüzemi templomban köttetik (pl. Mátyás templom, Bazilika, Jáki kápolna). Egy átlag pesti plébániatemplomban elvétve fordul elő esküvő, és ilyen cifra eset pedig végképp ritkán.

Válaszok:
Sulammit | 2015. január 7. 14:44

"ha itt mindenki mindenkinek boldog új évet kívánna, akkor egy csomó, az addigi viták tárgyához nem tartozó üzenet eltömítené a fórumokat."

Csak, hogy én nem vagyok "mindenki"! Egy "régi" levelezőtársad, vitapartnered vagyok. És nem tömítene el semmit.
Arról jutott eszembe, hogy kordartnak kívántál, és ottapontnak, (úgy látszik férfi, mert nőnek nem illik előre) is viszont kívántad. És csak pár napja jöttem ide vissza, úgy, hogy csak semmi kifogás, nyafogás!
Én is kívántam neked karácsony előtt és akkor sem "tömődött el semmi" Csak gondoltam, hogy szólok.

Azt jól tetted, hogy szóltál. Hozzászóltál. A férj vagy a feleségről lehet, hogy nemsokára hallani fogunk. Kihasználva ezt a "kis" bonyodalmat könnyebben tudnak, majd válni. Lesz hivatkozási alapuk. Szerintem ez a házasság érvénytelen mindaddig, amíg nem rendezik egyházjogilag az előzőt. Na, erre mit lépsz, de ne a lábamra!

Válaszok:
Csomorkany | 2015. január 7. 15:33

Istentől áldott Boldog Új Évet!

Ha eredményesen bemutatták az első férj katolikus keresztlevelét az esketés tényleges helyszínén, tehát valahol Budapesten, akkor egyházjogilag rendezték az előző házasságot.

Ez az úgynevezett "okirati rendezés", tehát amikor az esetlegesen problémát jelentő előző polgári házasság érvénytelensége pusztán az okiratokból az illetékes plébános számára megállapítható.

Válaszok:
Sulammit | 2015. január 7. 15:53

Köszönöm neked is viszont kívánok boldog új évet!
Jó, hogy kiprovokáltam! :)

Értem. Köszönöm.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában