Balog: Az egyház mindig többet ad, mint amennyit kap

2014. december 14. 14:30
Hálaadó istentiszteletet tartottak a Kálvin téri református templom felújítása alkalmából, melyen Balog Zoltán miniszter arról beszélt: Budapesten ma is szükség var erős falakra és erős hitre. Balog szerint az egyház nemcsak kér, hanem ad is, és mindig többet ad, mint amennyit kap. Hiszen a kormány nem képes lelki többletet adni.

Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap a Kálvin téri református templom felújítása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 500 millió forintos támogatásával és a gyülekezet adományaiból megtörtént a templom teljes belső és homlokzati felújítása, valamint a műemlékorgona helyreállítása.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy amikor az egyháznak adnak, akkor mindig a nagyobb közösségnek adnak. Az egyház ugyanis sohasem magának kér, hanem azoknak, akik rászorulnak a segítségére: a betegeknek, az időseknek, a szegényeknek, a lelki kenyérre éhes fiataloknak és a gyermeket nevelő családoknak – tette hozzá. Kiemelte, hogy az egyház nemcsak kér, hanem ad is, és mindig többet ad, mint amennyit kap. Hiszen a kormány nem képes lelki többletet adni. A lelki többletet nem lehet tervezni, automatizálni és elvárni sem – mondta, hozzátéve: azt csak „elkérni” lehet.

A miniszter kitért arra is, hogy a Kálvin téri templom a reformkortól kezdve a magyar reformátusság szimbóluma, a Pesten élő reformátusok történelmi jelentőségű épülete és lelki központja. Éppen ezért a felújítása több, mint egy épület rendbetétele – tette hozzá. Balog Zoltán megjegyezte: a technikai civilizációnak, amelyben élünk, nincsenek gyökerei, a virtuális térnek pedig nincsenek falai. A maga körül forgó ember azonban könnyen talajt veszít, ha gyökértelen és nincsenek körülötte erős falak – figyelmeztetett a miniszter.

Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében beszélt arról, hogy a Kálvin téri templomot az ország templomának nevezték. Egyrészt, mert a 19. században országos közadakozásból építették, másrészt a templom megépítése azt is jelezte, hogy a Pestre és Budára „korábban be sem eresztett reformátusoknak is van helye az ország szívében” – hangsúlyozta Szabó István.

 A református püspök úgy fogalmazott: az ország templomának háromszor „kellett volna összedőlnie”. Először 1944-45-ben, a főváros hosszú hónapokig tartó ostromának idején, majd 1956 novemberében, amikor a szovjet csapatok akna- és ágyútűz alatt tartották a környéket. Végül össze kellett volna dőlnie akkor, amikor megkezdődött a négyes metró építése. Hogy nem dőlt össze, azért hála a kiváló és zseniális mérnököknek, hála a kormányzat nagyvonalú támogatásának és hála a sok imádságnak – mondta Szabó István.

A Kálvin téri református templom 1816 és 1830 között épült klasszicista stílusban. 2013-ban megújult a teljes templombelső, kiépítették a hangosítást és lecserélték az elektromos hálózatot. 2014-ben felújították a templom homlokzatát, valamint helyreállították a templomban lévő műemlékorgonát. A felújítási munkálatokat Lichter Tamás építőmérnök koordinálta.

Az istentiszteleten jelen volt Bácskai János (Fidesz-KDNP), a IX. kerület polgármestere.

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Vagy akkor a többi egyház is szektának minősíthető."

Lesz szíves uram elővenni egy Értelmező Szótárt, és elolvasni sőt a korrektség kedvéért kiírni a "szekta" fogalmát?

Mivel némi zavart látok az ismereteiben.
"Ugyanis nincs különbség: mindnyájuk közvetlenül bele kíván szólni az egyének magánéletébe."

Úgy gondolom, hogy tapasztalni fogja, hogy nem ez a mondat különbözteti meg a szektát a történelmi egyházaktól.

Ha az egyház keresne meg és azt mondaná, hogy így csináld, vagy amúgy. De nem. Jézust követjük, vagyis mi keressük fel az egyházat mi alkalmazkodunk , a tanításához, elfogadjuk. A kereszténység egy életforma. Ha nem tetszik nem leszel a tagja. Senki sem fog a fülednél fogva visszavinni.
Ha nem lenne kőtábla, akkor is tudnád, hogy mi a magántulajdon és annak védelme.

Nem "szemben állót" jelent a szekta szó, hanem kiválást, elszakadást, elkülönülést egy korábban kialakult felekezetekből való kivált vallási közösséget. Egyházon kívülieket.
Nem szekta a távol- keleti vallások.
A szekták mögött gyakran ideológiák, vallási, politikai, vagy gazdasági érdekek húzódnak meg. Nagyon kevés lehetőség nyílik a velük való párbeszédre. Rombolja a személyiséget, bomlasztja a családot a társadalmat. Igen negatív minőségben használjuk.

Ez így van. Kezdetben a zsidó vallásból kiszakadt szektának tartották. A zsidók és a rómaiak is.
Keresztényeknek már Szent Pál idejében hívták. Antiochiában nevezték először keresztényeknek Krisztus követőit. Nem a kereszt szóból, hanem a Krisztus szóból.
A zsidók názáretieknek nevezték őket.
Később a római hatóság adta a keresztény szót. Péter, már keresztényként lett vértanú. Addig magukat testvérnek nevezték.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában