Ellehetetlenítenének bennünket

2014. november 11. 13:19

Kocsis Fülöp
Magyar Hírlap
Szerintük kizárólag csak olyformán lehet megszüntetni a cigányok hátrányos helyzetét, ahogy ők azt elképzelik. Minden más kiirtandó – pedig ez orbitális butaság. Interjú.

És mit mond ön?

Elhiszem, hogy az igazságba vetett hitük vezérli őket, de ebben az esetben ez kevés, és nem mellékesen teljesen tévútra vitte őket a szentnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető buzgalom. Eleinte egyébként feltételeztem a jó szándékot, de presztízst csináltak abból, hogy ellehetetlenítsenek bennünket. Ahogy nézem, szerintük kizárólag csak olyformán lehet megszüntetni a cigányok hátrányos helyzetét, ahogy ők azt elképzelik. Minden más kiirtandó – pedig ez orbitális butaság. Ahogy Krisztushoz is ezer út vezet, úgy ezt sem lehet egysíkúan kezelni. (...)


Mutatkoznak már eredmények?

Mit nevezünk eredménynek? Például az annak számít, hogy az alapítvány rendkívül szerteágazó, olykor finoman szólva vitatható módszerei ellenére sem akarják a szülők tőlünk elvinni a gyermekeiket? Vagy az, hogy az idén is mindenki hozzánk akarta járatni a kicsiket, s nem a központba? (...)

Az előbb azt mondta, az alapítvány vitatható módszereket alkalmazott. Mik voltak ezek?

Rá akarták venni a szülőket, hogy írassák ki a gyerekeket a Sója Miklós-iskolából. Nekem úgy tűnt, illetve tűnik, hogy lényegében kétségbe vonják a kompetenciájukat, ki akarják venni a döntést az édesanyák és édesapák kezéből. Eddig hiába munkálkodtak, kudarcot vallottak. S ha már itt tartunk, újfent arra kérem őket, hogy hagyjanak bennünket békességgel tovább dolgozni a szegényekért, az elesettekért.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A bíróság jogerős ítéletét tiszteletben kell tartani , de súlyosan téves ítéletet hozott : hiszen ez a "szegregáció" éppen nem az elszigetésre irányul , hanem az integrációra . A bíróság statikusan nézte a helyzetet , nem dinamikusan . Hasonlattal : a kórházban is elkülönítik az embereket , de éppen azért , hogy visszatérhessenek a teljes élethez...

Isten "szántóföldje " vagyunk...

St. Louisban az állami iskolák száma 5 százalék.
St. Louisban az alapítványi iskolák száma 95 százalék.

Ez az írás nem az enyém, bemásolom a K. Infó egyik hozzászólását.
Emberi, egyszerű és tiszta. Nincs megrontva az írója:

"Lehet szidni, átkozni a szocializmust, azért vmivel tisztában voltak a komcsik.
Pl. Emlékeim szerint a 60-as években együtt "soroztak" be minket iskolaköteles gyerekeket a körzeti iskolába, osztottak véletlenszerűen osztályokba....igaz, akkor még sokan voltunk gyerekek, majd 2-3 hónap elteltével átszervezték az osztályokat un. A, B. C. , osztályokra, ahol szellemi képesség, szorgalom, magatartás, szerint osztályoztak és folytattuk tovább így az iskolát. Idővel a deviáns és debil gyermeket áttették a városi gyógypedogógiai intézetbe, ahol szépen, a saját szellemi színvonaluknak megfelelő képzést kaptak és elvégezték a 8 ostobát, majd hasznos polgárai lettek a szoci társadalomnak, mint (nem ledegradálva mondom) bányász + takarítónő...stb. A középső rétegből idővel kiváló szakemberek kerültek ki, akik ma a város "nagy szakijaik", sokat keresnek, jól élnek. Majd az "elit" akikből tanítók, tanárok, orvosok...stb. lettek. Azt viszont szeretném megjegyezni, hogy az akkori torzsalkadások ellenére ez a korosztály a legnagyobb megbecsüléssel tekint egymásra, a mai napig köszönnek egymásnak, tisztelik egymást, elbeszélgetnek egymással a régi időkről, pedig akkor is voltak ám nagy verekedések, csaták...barátságok, ....Szóval az elszigetelésnek én sem vagyok nagy híve, de tudomásul kellene venni, hogy az Isten különböző tálentummal áldott v. vert meg minket, hagyni kellene mindenkit a saját tehetsége szerint kibontakozni, köszöm."

Semmit nem lehet ehhez hozzátenni. És nem szabad.

1.Ez jó kérdés ...
2.A jog mindig elvont , az élet pedig összetett : talán lehet találni olyan utat , mely nem mond ellent az ítélet betűjének , de a / beszűkült / szellemének igen . A görögkatolikusok feladata ebben az ügyben a konkrét mód felfedezése .
3. Példa : Bajorországban az Alkotmánybíróság megtiltotta a kereszt iskolafalakra való kihelyzését , de a kormány talált módot ,s maradt a kereszt ...

Hasonlatot írtam , mely kifejezi , hogy a "szegregáció" JELENTÉSE a lényeg !

Egyetlen helyet mondj, ahol a cigányok beilleszkedtek.
Rossz az egész világ, csak ők a jók?

Csalódott vagyok, legalább értettem volna, amit mondani akartál.
Mert szerintem: értelmetlen szómágia az egész.
A megszokott, tőletek.

Nyíregyháza egy szegénynegyedében van egy görög katolikusok által működtetett általános iskola, amit a szülők és gyermekek nagyon szeretnek. Miután ide kizárólag romák járnak, a jogvédők szegregáció miatt beperelték az iskolát, a pert megnyerték. A Püspök Úr ellenvetéseit sorolja. Szerintem jogosan. Különben ez egy többéves harc része, az is lehet, h. vég kifejlete az iskola ellen. Lehet, h. nemcsak a szegregáció a baj.

Válaszok:
Burmann | 2014. november 11. 19:46

Amikor azt híresztelte Mohácsi Erzsébet, hogy Kanadába költözött, ott volt a nyolcadik kerületben, ahol lakik. Láttam a kislányával. Vajon hova íratta, melyik iskolába?
Mohácsi Erzsébet, Mohácsi Viktória két kártékony nőszemély.
Hála Istennek Viktória, már szórhatja a hazugságait.
Vagy csak nem tudok róla?

Mindenesetre disznóság amit művelnek az atyával a gyerekekkel, szülőkkel, pedagógusokkal.
Ha nem indíthatnak új osztályt, az egy nagyon nagy baj. Akkor pedagógusokat kell elküldeni, mert egy egész évfolyam esik ki.

A görögkatolikusok és a szaléziek rengeteget tesznek például a borsodi cigányokért is!
Imádkozunk, hogy győzőn a jó, bukjon a hamis, a vádló.

Én mondjuk a szülőknek a szabad iskolaválasztáshoz való jogát hiányolom, azt a jogot, hogy a szülő saját belátását ne írhassák felül a megélhetési jogvédők, akik mindig a probléma fenntartásában érdekeltek, és nem a megoldásban.

Most a cigány szülők említett jogait is felülírnák, ami abszurdum, hiszen állítólag az ő jogaikat védelmezik. Ez a liberális demokrata gondolkodás egyik gyöngyszeme, példa a mindent kiforgató, örökösen zavart keltő relativizálásra.

A szabad iskolaválasztás jogát minden meglévő lehetőség korlátozása sérti. A kérdés az, hogy egyéb megfontolásokkal indokolhatóvá válik-e ez a sérelem.

A bíróság szerint igen, dehát szólásszabadság van, a püspök szerint pl. nem értelmesek az iskolaválasztás korlátozása melletti érvek.

Én is arra hajlok, hogy neki van igaza.

Egy meglévő kínálatot korlátoztak.

Eddig a szülők számára úgy nézett ki, hogy a négyéves Krisztofer mehet két év múlva abba iskolába, most meg nem. Tehát a szülők lehetőségeit korlátozták Krisztoferrel kapcsolatban.

Az indoklás nem az volt, hogy az iskola tananyaga vagy tanári kara valamilyen akkreditációs eljáráson elcsúszott.

Milyen relativizmusra gondolsz? Senkit nem biztatok arra, hogy ne hajtsa végre a bírósági döntést. Csak a szólásszabadságommal élve jelzem, hogy egyetértek a püspökkel, aki szerint ez a döntés baromság.

Te talán úgy gondolod, hogy a bírósági döntések fölötte állnak a szólásszabadság alkotmányos jogának?

1. Erre írtam, hogy az iskola nem valamilyen akkreditációs eljáráson csúszott el, tehát nem korrekt "nem-iskolának" minősíteni.

2. Ebben nincs vita közöttünk. A bírósági ítéleteket végre kell hajtani, de ettől lehet véleményünk róluk, és ki is fejezhetjük. Miért pont ez a hatalmi ág állna a szólásszabadság fölött, ha a törvényhozóinkat és a végrehajtóinkat szabadon szidhatjuk?

1. Apró különbség, hogy a baromfifeldolgozó sose volt jogosult, ez az iskola meg csak mostantól nem jogosult. Tehát az egy héttel ezelőtti állapothoz képest a 4 éves Krisztofer szüleinek a lehetőségei korlátozottabbak.

2. Bocs, de azt mondok, amit akarok, arról a hatalmi ágról, amiről akarok. Nem zsidóztam, nem tagadtam a Holokausztot, nem tűztem ki vörös csillagot, más korlátozása a szólásszabadságnak nincs.

Ha én úgy látom, hogy a bíróságnak nincs igaza, akkor miért ne mondanám ki?

1. Szerinted az iskolaválasztás az egy egynapos döntés? Mert szerintem egy 2-3 éves folyamat, amiben Krisztoferünk szülei már nyakig benne vannak.

2. Szerintem meg minden emberi bíróságnak van egy fellebbviteli fóruma odafönt.

1. Természetesen minden iskolabezárás vagy -összevonás is sérti az iskolaválasztás szabadságát, épp ezért nem szabad l'art pour l'art ilyen döntéseket hozni, hanem meg kell vizsgálni, milyen szempontok miatt indokolt a szülők szabadságát korlátozni.

"Nincs píz" - ez egy valós ok. "Nem folyik tanítás az adott intézményben" - ez is egy valós ok. "Nem tetszik a jogvédőknek" - ez nem valós ok.

2. Nem azt döntöttük el, hogy kinek van igaza, hanem hogy mi a követendő eljárás. Ezt nevezik jogszolgáltatásnak.

Szavakon lovagolsz (jó szokásod szerint).

Nem fog első osztály indulni, megtörtént a jogszolgáltatás.

Az "igazság" metafizikai fogalma azonban ebben az esetben jól lefordítható pl. GDP-re. Az iskolák ugyanis arra képesítik a diákjaikat, hogy a GDP-hez hozzájáruljanak olyan 10-15 év múlva.

Várakozásom szerint azzal, hogy Krisztofer és társai nem ebbe az iskolába járhatnak majd, kisebb lesz a GDP-termelő képességük, és ezzel az én nyugdíjam is.

Emiatt pedig a bíróság döntését ostobának tartom, és alkotmányos jogom ezt a megfelelő fórumokon kifejezni is, léccilécci, ne vond kétségbe.

Dehát ezzel semmi gond nincs. "Pereat mundus" pipa, "Fiat iustitia" szintén pipa, ha a te nyelvhasználatod szerint értjük az "igazság"-szót. Én nem.

"Annak az igazságnak" evilági következményei vannak, lásd GDP és nyugdíj. Miért ne ismerhetnénk meg némi józan ésszel? Hogy a bíróságnak nem sikerült, az legyen az ő szégyene.

Eddig azt írtad, nem ismered részleteiben az ügyet. Honnan tudod, hogy a törvény a rossz, és nem a jogalkalmazás?

Továbbá mi ez a fura, szolgalelkű reflex, hogy nyugodtan szidhatom a törvényhozást, mint hatalmi ágat, de a bíróságot, mint hatalmi ágat ne szidjam, mert az szidás fölött áll?

Akkor túl messzemenő következtetést vontál le. A te következtetésed ugyanis az, hogy a jogszabályok nem adtak teret más döntésnek, és hogy a bíróságnak nem volt tere a mérlegeléshez. Ezzel pedig föltételezed, hogy a bíróság mindent meg akart tenni az alperesért, dehát a törvények, ugye...

Pedig éppígy lehetséges - sőt valószínűbb - hogy a bíróság mérlegelte a felek álláspontját, és így hozott egy hülye döntést.

A törvényhozót akkor hibáztatnám, ha eleve nem lett volna bírósági tárgyalás, mert annyira egyértelmű a törvény.

Volt tárgyalás, ezért azt hibáztatom a GDP és a nyugdíjam várható csökkenéséért, és emögött az igazság letojásáért, aki a döntést hozta.

De még mindig ott tartunk, hogy ingyenes föltevéseid alapján a törvényhozó hatalom bírálatára buzdítasz, a bírói hatalmat viszont - amely pedig a döntést meghozta - bírálat fölött állónak igyexel beállítani.

Ez a te narratívád. Az én narratívám meg az, hogy volt egy vitás ügy, a felek a bíróságra mentek, a bíróság döntött, és mivel Magyarországon vagyunk, az egyház ellenében.

Így ismertük meg az elmúlt évtizedekben a bíróságok munkáját. Beleértve természetesen az elmúlt 20 évet is.

Nadehát nem l'art pour l'art mondtam, hanem egy elcseszett bírósági ítélet értékeléseként.

Szerintem nagyjából konszenzus van a mai Magyarországon azon, hogy az 1989-es rendszerváltás minimum annyiban bírálható, hogy nem volt teljes.

A túlélő kádárizmussal társadalmunk nagyon fontos szegmenseiben találkozunk, általában az állami monopolfeladatok világában.

Túlélt a kádárizmus a hadseregben, a MÁV-nál, a BKV-nál, sok szempontból a postán, a magyarfociban, és én bezony úgy látom, hogy a bíróságokon is.

Szemléleti oldalról nézve: a bíróság a harmadik államhatalmi ág. Milyen kádárista duma már a részedről, hogy ez az államhatalmi ág nem bírálható, és nem kell foglalkoznia a társadalmi hasznosság szempontjával, csak mechanikus törvényalkalmazással.

A klasszikus fölosztás szerint a végrehajtó hatalom az, ami a jelenben működik, a törvényhozó hatalom dönt arról, hogy mi legyen a jövőben, és a bírói hatalom foglalkozik a múlt értékelésével.

Történetesen ez az a hatalmi ág, amiben a rendszerváltásnak semmilyen személyi konzekvenciája soha nem volt. Még a vérbírókról sem hallottam, hogy akár csak a nyugdíjukat bárki megvonta volna.

Személyes véleményem, hogy az alapoktól kellene újrakezdeni, az esküdtbíráskodás bevezetésével. Amíg erre nincs mód, addig úgy kell kezelni, hogy ebben a hatalmi ágban kádárizmus van.

George Bernard Shaw-t idézve: "tojást sem tudok tojni, mégis megmondom, ha záp."

Míg a magyarfoci reformjáról világos elképzeléseim vannak, ugyanúgy, mint minden honfitársamnak (20 év szünet, utána a nulláról elkezdeni), addig a bírósági reformmal nem foglalkoztam mélységében.

Azt látom, hogy a kádárista logika simán túlélt, azt is látom, hogy a rákosista múlttal való érdemi szembenézés is elmaradt, azt is látom, hogy ma is sorban születnek elcseszett, és kifejezetten egyházellenes ítéletek. Nem nehéz a pontokat összekötni.

Tudod, én magyar katolikus vagyok. Kollektív emlékeimben hordozok jogszerű halálos ítéleteket, amelyek katolikus hitoktatás miatt születtek.

És saját emlékezetemben hordozom azt a tényt, hogy a kilencvenes években a bírói kar nagyjából a te érveid alapján összezárt a gyilkosok körül: lehet, hogy a jogrendszer igazságtalan volt, de a vérbírák csak jogalkalmazók voltak, nehogy már bármiféle szankció sújtsa őket!

A magyar bírói kart egy gyilkosokat védelmező testületnek látom, tekintélye a béka segge alatt van előttem.

Hogyan tartozna kismértékben a tárgyhoz? Gyilkosok úszták meg tetteiket következmények nélkül, mert a bírói testülethez tartoztak. Ezek után nekem szellemi kötelességem volna elhinni, hogy az a bírói kar, amely fölvetni sem volt hajlandó a szerinted is érdekes kérdést, nem egyházellenességből dönt, ahogy dönt a nyilvánvaló társadalmi érdek ellenében, ha az egyház az alperes.

"A határozat pedig feltehetően megfelel a jogalkotó kinyilvánított akaratának."

Feltehetően.

"A határozat pedig feltehetően megfelel a jogszabályok egy lehetséges értelmezésének."

1:1

Ami ezután következik, az ködszurkálás.

A három pontoddal lényegében kijelentetted, hogy a magyar bíróságok szervezetileg képtelenek tyúkpernél nagyobb súlyú ügyek elbírálására.

Szó se róla, én is így gondolom, csak ezek után nem állok neki elvtelenül védelmezni mindenféle hülye ítéleteket.

Emlékeim szerint a felperes az iskola azonnali bezárását kívánta elérni. Ehhez képest a bíróság mégiscsak enyhébb döntést hozott, ami pont azt mutatja, hogy volt tere a mérlegelésben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés