Rendkívüli szinódus után

2014. október 24. 16:32

Erdő Péter
Magyar Kurír
Nekünk a házasság és a család mellett pozitív tanúságot kell tennünk. Ezért is olyan fontos, hogy vannak világiakból és családokból álló mozgalmak, melyek ezt fő feladatuknak tekintik. Interjú.

A szinódus munkáját lezáró dokumentum tükrében hogyan összegezhető az októberi tanácskozás jelentősége, újdonsága?


Eget rengető újdonságot nem hallottunk, hiszen majdnem minden problémában örök emberi kérdések vagy az új idők tipikus kérdései merültek fel. Azt hiszem, hogy talán a hangvétel, az igazságosságnak, az igazságnak és az irgalmasságnak az együttes emlegetése, vagy a szempontoknak ez a fajta összekapcsolása volt egy új megközelítési mód vagy egy új hangsúly, ami sok felszólalót és a munkának az egész hangulatát jellemezte. Továbbá a nyitott és hűséges lelkipásztori hozzáállás Jézus Örömhíréhez és a család evangéliumához, valamint az egyház és a társadalom valóságához. Ezen a téren tapasztalható egy viszonylag új hozzáállás, de az is igaz, hogy kevés időnk volt arra, hogy egyes kérdésekkel mélyebben foglalkozzunk. Négyperces felszólalásokban nem lehet bemutatni egy-egy mélyenszántó érvelést se teológiai, se pszichológiai, se szociológiai szempontból. Azt remélem, hogy a szinódus után lesz idő egy elmélyültebb párbeszédre. (...)

Az európai gyermekek fele házasságon kívül születik. Hogyan lehet pozitív irányba elmozdítani ezt a társadalmi tendenciát a szinódus által elfogadott és kiadott üzenettel?

Nem biztos, hogy a szinódusi üzenet meg tudja változtatni a tendenciát, viszont a történelem türelmes megismerése vigasztalást tud adni. Például Magyarországon, amikor a török idők után benépesült az ország, az anyakönyveink sok helyen azt tanúsították, hogy a megkeresztelt gyermekek több mint a fele nem volt törvényes. Tehát különböző időben, különböző megközelítésben újra és újra felbukkannak ezek a témák, majd egy konszolidált korban javulhat a helyzet.

Az a fontos, hogy minden gyermeket szeretettel fogadjunk, akik számára kérték akár a keresztelést, akár a hitoktatást, és egyébként igyekezzünk a házasság értékét, nagyszerűségét megfelelően bemutatni, hiszen ez az egyik célja is a most lezárult szinódusnak. Nekünk a házasság és a család mellett pozitív tanúságot kell tennünk. Ezért is olyan fontos, hogy vannak világiakból és családokból álló mozgalmak, melyek ezt fő feladatuknak tekintik. Ez hangsúlyosan megjelent a világi házaspárok tanúságtételében a szinódus folyamán. (...)

A záródokumentum milyen álláspontot fogalmaz meg a homoszexualitás kapcsán?

Az utolsó pont egyrészt igyekszik hűségesen, betű szerint továbbadni azt, amit a Hittani Kongregáció erre vonatkozó dokumentuma tartalmaz: a minden személy iránti tiszteletet, a diszkrimináció ellenzését; másrészt rögzíteni azt, hogy ezek a kapcsolatok nem tekinthetőek rendezettnek, semmiképpen nem hasonlíthatóak a házassághoz, annak nem minősíthetőek, még analógia alapján sem – azaz ahhoz nem hasonlóak, vagy ahhoz nem foghatóak. Ennek vonatkozásában hangzott el az a tiltakozás az ellen a nyomás ellen, amely az egyházakat és az egyes országok társadalmait külső tényezők részéről éri, hogy a törvényhozásukat megváltoztassák.

A katolikus média egyes képviselői szerint a szinódusi záróüzenet gyenge és ambivalens jeleket küld a világnak az egyház szexuális erkölcsöt érintő álláspontjáról, és hiányzik belőle a világos fogalmazás. Hogyan kommentálná ezt?

A szinódusi üzenet (Messaggio Sinodale), egy rövid szöveg, mely az újságban egy fél oldalon elfér, vagy még annyi helyet sem vesz igénybe. Ennek a szövegnek nem az volt a feladata, hogy részletesen bemutassa a témákat, illetve elemezze azokat, így érzelmileg vagy esztétikailag megközelítve bizonyos dolgokat csak éppen megemlített. Nyilvánvalóan lehetnek olyan teológiai vagy más igények, amelyek szerint ez nem elég pontos, és részletesebben kellett volna egyes pontokról szólni. Azt nem gondolnám, hogy nagyon félrevezető lenne ez az üzenet, azaz hogy ne tükrözné a szinódusi atyák szándékát, mivel a szövegét a jelenlévők meggyőző többsége támogatta.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 41 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ebben a pillanatban nem tudok olyan országos pártról, amely a családok ügyében katolikus álláspontot képviselne.

A FIDESZ-kormány alatt ugyanolyan zavartalanul zajlanak az abortuszok és a válóperek, mint addig.

Tényleg fontos minden olyan kormányintézkedés, ami visszaadja emberek méltóságát azzal, hogy munkát ad a kezükbe, fontosak az adókedvezmények is. Azt is értékeli (nagyjából) minden keresztény, hogy egyáltalán: a FIDESZ-kormány alatt az "apa" apa lesz és az "anya" anya lesz, és nem egyes szülő és kettes szülő.

De ezek mellett nyilvánosan kiállni, és az abortuszokat és a válások tömegét meg hallgatva tudomásul venni, nagyon egyoldalú dolog volna.

Tegye mindenki a maga dolgát! A kormány támogassa a családokat, az egyház meg hirdesse Krisztust. Mi mindannyian pedig adjuk meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené.

Mi az, hogy "úgy gondolja? Mire alapozod ezt? Hol vannak ezek a gondolatok leírva?
Nem arról van szó, hogy ezek a te gondolataid és nem a "katolicizmusnak"?

"A katolicizmus szerényen és visszafogottan úgy gondolja, hogy házasságot csak a katolikus egyház előtt köthessen bárki, aki ebben az országban él, mert minden más sérti a katolikusok Istentől való szabadságát?"

Ezzel, azt állítod, hogy "bárki, aki ebben az országban él" az megkeresztelt és katolikus.

Nagy tévedésben vagy. Ha örökletes az elmebaja, akkor azt a házasságkötése előtt közölnie kell a párjával. Ha nem közölte, akkor a házasság semmissé tehető.

"Na most az állami bíróságokon nem bontanak fel egyházi házasságot, szóval nem értem, mi a problémája."

Az egyházi bíróságokon sem.

Válaszok:
Sulammit | 2014. október 28. 13:10

Nem a Katolikus Egyház, hanem te vagy előítéletes és kirekesztő.

Az egyházi bíróságokon sem.
Arra vonatkozott a mondatom, hogy ott sincs házasság bontás.

"állami bíróságokon nem bontanak fel egyházi házasságot,"

Egyházi bíróságokon sincs egyházi házasság bontás.

"Magától elvárható, hogy tisztában legyen minden örökletes nyavalyájával?"

Most rólam beszélsz vagy egy "lelencről"?
Ha rólam, akkor tisztában vagyok, mert ez a családokban téma, hogy ki milyen betegségre számíthat, mit örökölt a nagyszülőktől, szülőktől. Ezt vette észre pl. Szendi Gábor, akinek a családjában örökletes a cukorbetegség és haltak meg a felmenői. Ezért száműzte a szénhidrátokat a táplálkozásából és tette népszerűvé a Paleolit diétát.

Ha "lelenc" lennék annak is van több elágazása, mint tudjuk. Sokan ismerik a szüleiket. De te bizonyára megint csak a szélsőségekre gondolsz, amikor hogy nem ismeri.
Megnyugtatlak, hogy az egyházam, akkor is fog megoldást találni, ahol te kérdőjeleket látsz.

Nem válaszoltál a kérdésemre.
Mi az, hogy "úgy gondolja? Mire alapozod ezt? Hol vannak ezek a gondolatok leírva?
Nem arról van szó, hogy ezek a te gondolataid és nem a "katolicizmusnak"?

"A katolicizmus szerényen és visszafogottan úgy gondolja, hogy házasságot csak a katolikus egyház előtt köthessen bárki, aki ebben az országban él, mert minden más sérti a katolikusok Istentől való szabadságát?"

Ezzel, azt állítod, hogy "bárki, aki ebben az országban él" az megkeresztelt és katolikus.

Ez most "képzelt vélemény" vagy vélemény.

Melyik része volt a válaszomnak "kioktató" "fölényeskedő"?
Elolvasom a véleményedet és hozzá fűzöm a kérdéseimet illetve a véleményemet. Például most is "(hiszen az egyházi törvények örök időktől fogva szólnak örök időkre)."
Mi az, hogy örök időktől...
És ezt sem értem. "Tegyük fel, hogy talált gyerek ez a házasfél...jogos felhánytorgatni..."
Erre már válaszoltam.
"De te bizonyára megint csak a szélsőségekre gondolsz, amikor nem ismeri.
Megnyugtatlak, hogy az egyházam, akkor is fog megoldást találni, ahol te kérdőjeleket látsz."

Az a helyzet, hogy mivel nem tetted idézőjelbe nem tudom, hogy mi volt a célod ezzel a mondatoddal.

A katolikus egyház 1894 óta sérelmezi, hogy az állam illetékesnek nyilvánította magát házassági kérdésekben. Szét is cseszte rendesen a házasság fogalmát...

Nyilván elég idő telt el ahhoz, hogy a katolikus egyház ne folytasson sérelmi politikát a mai politikusokkal, de a fölvetés az volt, hogy tapsoljunk minden olyan kormányintézkedésnek, ami a családokat támogatja.

Ami a dicső példádat illeti, nem kell, hogy valaki tisztában legyen az örökletes betegségével. Elég, ha örökletes betegsége kezdettől kizárja a házasság lényegi terheinek a viselésére való képességet. Ez nyilván akkor válik akuttá és láthatóvá, amikor jönnek azok a terhek, de kezdettől megvan.

Ez egy ilyen világ. És?

"... az a tiltakozás az ellen a nyomás ellen amely az egyházakat, ... hogy a törvényhozásukat megváltoztassák."
Vagyis nyomul a meleg lobbi.

A magyar állam 1894-ben úgy döntött, hogy a házasság intézményét államosítja. Elrendelt hozzá egy állami szertartást, adott hozzá egy államjogi definíciót. Ez a definíció azóta is folyamatosan, lényegében követhetetlenül változik a különféle fogyasztói igényeknek megfelelően - világosan látszik, hogy nincs jó kezekben.

Ezzel az állam kinyilvánította, hogy családi ügyekben saját irányvonalat kíván követni. Jó, rendben, eltelt 120 év, ma már nincs harag, de ezek után miért is kell ilyen-olyan állami intézkedések kapcsán az egyháznak tapsolni?

Hiszen a FIDESZ is egy az elmúlt 120 év összes kormányával abban, hogy a házasságot állami kézben tartja, és tűri az állami házasság-fogalom összes problémáját.

A házasságok XX. századi mélyrepülése 1894-ben indult, ahogy egyébként arra sok akkori katolikus képviselő figyelmeztetett is, de lehurrogták őket, hogy rémeket látnak. Pedig figyelemre méltóan pontos prognózisaik voltak...

Az nem valószínű, hogy ténylegesen vissza lehet térni az 1894 előtti állapotokhoz, de bennem van nosztalgia. Az, hogy az akkori liberális sajtó, és kormánypárti irodalom fölnagyítva és döntően eltorzítva mutatott be néhány különös házasságot, nem változtat azon, hogy ma teljesen a béka feneke alatt van az állami házasságok tekintélye, megérdemelten.

Nem tudom mit tehetne most a FIDESZ, de egyrészt ezzel az egész szerencsétlen állami házasságüggyel valamit lehetne kezdeni, másrészt meg addig se várjon felhőtlen tapsikolást a katolikus egyháztól.

Folyamatosan romlott a válási statisztika.

Én értem, hogy ez a te véleményed, de itt a püspöki karon kértek számon egy magatartást.

"De az az érzésem, - nem inkább tapasztalat - hogy többen vannak akiknek inkább az egyházi karrier a fontos. :-("

Ezt az érzésed, tapasztalatod, ha bővebben kifejtenéd.
Igaz, hogy nem hozzám írtad, de kíváncsi lennék, konkrétan, hogy mire gondoltál.

Én meg arról, amit firtattál, a szentség kiszolgálóiról.

Akkor olvasd el a hozzászólást, amire eredetileg reagáltam. Ne fárassz már!

Mondom még egyszer: olvasd el, mire reagáltam, és ne fárassz azzal, hogy baromságokat adsz a számba.

Igen, örülnék egy olyan politikai pártnak, amely a FIDESZ-nél következetesebben képviselné a katolikus egyház világképét, de annak nem feltétlenül örülnék, ha a jobboldalon hatalmi harc törne ki. A politikában politikai racionalitás érvényesül, amiben fontos kérdés, hogy mi mivel kapcsolódik össze, és mi a legkisebb rossz.

Ezért egyenlőre megelégszem annyival, ha a FIDESZ nem kér indokolatlan tapsorkánt a püspököktől.

Amúgy még csak nem is a FIDESZ-re szavaztam. De azért ha a jelenlegi baloldali katasztrófapártok valahogy komolyan megszorongathatnák, valszeg elhagynám léha kalandomat az LMP-vel. Ennyiben számíthatnak rám. Sajnálom, ha bármiben csalódást okoztam.

Te el tudsz képzelni gondolkodó embert Magyarországon, aki nem befogott orral keresi a legkisebb rosszat, hanem csillogó szemű lelkesedéssel szavaz?

Úgy voltam vele, hogy egy kétharmados FIDESZ-nek kell ellenzék, és az LMP a szakadás óta egész tisztességes csapatnak tűnik, nade azért az LMP, amit minisztériumokat irányít? Vagy a Jobbik, vagy bármelyik mai balos törmelékpárt? És hogy bármilyen értelemben jobban csinálnák, mint a FIDESZ? Hát az MSZP 25 éve egy saját politikust nem tud fölmutatni! Persze, hogy a szakadék szélére kerültek, amikor szembefordultak velük az általuk csinált királyok.

Csak annyit tudok mondani, hogy mindig van lefelé. Most soroljam? Dehát te is tudod.

Enélkül próbáltál már pincébe menni? Szerintem elég ésszerű magatartás...

Mindig van lejjebb. Ha a pincén azt a helyzetet érted, ahonnan nincs lefelé, akkor ilyen nincs. Talán Szomália. De lehet, hogy ők is úgy gondolják, hogy lehetne rosszabb is.

Mindenesetre olyan politikai erőt, amely jobb helyzetet tudna teremteni az országban annál, ami körülvesz, nem látok. Annyit látok, hogy komolyan vehető ellenzék nem árt, amit tehettem, megtettem ezért.

Ja, komolyságon nem elsősorban szavazattömeget értettem.

Itt most arról beszéltünk, hogy kire érdemes szavazni. Meg tudod nevezni azt a pártot, amelyről csillogó szemmel tudod állítani, hogy a napfényes jövőbe vezető utat mutatja az országnak, lelkiismeretes és hozzáértő politikusainak köszönhetően?

Az nyilván egy opció, hogy egyáltalán nem szavazok, de azért azt a tényt értékelem ma Magyarországon, hogy nincsenek politikai elítéltek, és nem tűnnek el emberek az utcákról (2006-ban amúgy ez volt az élményem, bár tény, hogy akik akkor eltűntek, pár hét múlva visszajöttek, ami mondjuk 1952-ben nem így volt).

Erre tekintettel úgy vagyok vele, hogy annyit megérdemel a mai politikai rendszer, hogy a szavazatommal legitimáljam. De akkor valamit írnom is kell arra a szavazólapra, és olyan párt nevét nem fogom írni, amely az eddigi két mélypontért, a 2004-es népszavazásért, és a 2006-os állami bosszúkért felelős politikusokkal nyomul.

Szomáliának amúgy kétségtelen előnye, hogy mintha erőegyensúly lenne. Ha tudod, kinek nem kell a bajuszát huzigálni, nagy valószínűséggel megéled a holnapot, amit valóban nem mindenütt lehet kijelenteni.

Részemről ez a pillanatnyi opció. Ha nyílik út fölfelé, arra fogok elindulni. Egyenlőre a mennybe vezető út tűnik még nyitottnak, de az is csak azért, mert nem a politikusainkra van bízva.

Ha nem tetszik, amit írok, ugyan nevezd már meg azt a politikust, akivel szerinted fölfelé vezet az út! Nem sokat kockáztatsz: legföljebb kiröhöglek.

A főherceg hozzáállása a legitim királyság helyreállításához valóban nem túl szimpatikus.

Meg kell mondanom, hogy egyáltalán nem értelek.

Van egy olyan, köztéri budira emlékeztető helység, amit "szavazófülke" néven ismerünk.

Ha aszondod, a tájára se menjek, az egy érthető vélemény. Ha aszondod, menjek be, és írjam rá a szavazólapra, hogy "mindenki monnyon le", az is egy érthető vélemény. Ha megnevezel egy pártot, hogy "na, azt tessék beixelni", érteni azt is értem. De te egyiket sem mondod, így meg abszolút nem értelek.

Politikusainknak tökmindegy, milyen módon magyarázom meg magamnak és másoknak az x-emet. Lényeg, hogy nekik ikszeljek.

Válaszok:
ancilla | 2014. november 9. 20:57

helyiség...

A helység az más.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés