Nagy pillanat: szembenéz az egyház a világgal

2014. október 5. 10:43

Török Csaba
MNO
Az, hogy mi a házasság és mi a család, Isten tervétől és kinyilatkoztatásától függ, nem az egyház pillanatnyi véleményétől, szeszélyétől.

Mutat-e valamerre a szinódus irányát tekintve az a mozzanat, amelyet a pápa tett nem is olyan régen: vadházasságban együtt élőket és már gyermekes párokat adott össze. Lehet-e ezt előzetes kapunyitásnak tekinteni a tanácskozás végkimenetele felé?


A rendkívüli szinódusra nagy hatást gyakorol a pápa szándéka, hiszen pont emiatt hívják össze. Természetesen a szó nélküli gesztusok is jelzésértékűek. Mindazonáltal az idei év a helyzetfelmérésé, nem fog születni sem kidolgozott és részletes tanítás, sem jogi szabályozás. Ezek a jövő őszig tartó időszakban fognak körvonalakat ölteni, s ezt követően, a rendes szinódusi általános ülésen lesznek megvitatva. Végül minden valószínűség szerint 2016-ban lát napvilágot a pápa szinódus utáni apostoli buzdítása, amely a katolikus tanítást fogja tartalmazni.

Lássuk a gyakorlatot: lehetséges-e „egyházi megoldás” arra, hogy aki polgárilag újraházasodott, de előtte szentségi házasságban élt, áldozhasson?

Ezen a téren nem az áldozás az elsődleges kérdés, hanem az, hogy lehet-e a házasság hajótörése után másodszor is szentségi házasságot kötni, vagyis szentségi szinten rendezni az életállapotot. Az nem merül fel, hogy szentségi házasságon kívüli párkapcsolatban élők áldozhassanak. Erről a kérdésről, a második szentségi házasság lehetőségéről, vagyis a házassági állapot egyházi rendezéséről szól a bíborosok vitája. Kasper szerint igen, Müller és Pell szerint nem lehetséges. Itt meg kell várnunk 2015 őszét, illetve 2016-ot, hogy lássuk, a szinódus milyen eredményre jut, illetve milyen rendelkezéseket hoz a pápa.

A rendkívüli szinódus 77 oldalas munkadokumentumából milyen kép rajzolódik ki, mennyire ismeri az egyház a mai családok helyzetét, mit tekint egyáltalán családnak?

Az, hogy mi a házasság és mi a család, Isten tervétől és kinyilatkoztatásától függ, nem az egyház pillanatnyi véleményétől, szeszélyétől. A kérdés az, hogy Isten szavát miként tudjuk a mai kor kétségtelen tényei között igazul, helyesen értelmezni. A kérdőív pontosan annak a szándéknak adott hangot, hogy az egyház ismerje meg a valóságot, annak tükrében mondja el tanítását, tárja fel a Szentírás és a hagyomány aktuális, gyakorlatra figyelő értelmezését. Vagyis: nem a házasság vagy a család teológiája változik meg, ahogy az emberi személyé sem, hanem a hittani alapigazságok valósághoz való viszonya lesz a vizsgálódás tárgya. Világos, hogy a problémák gyökerét az emberi személy válsága, illetve a személyes hit válsága jelenti, amely megelőz minden házasságról való beszédet. A kérdőívekre beérkezett válaszokból nyilvánvalóvá vált, hogy mind külső, mind belső nyomás is ránehezedik a hívő családokra. Belső nyomás a párkapcsolati krízis, a kommunikációs nehézségek – ezek korunk függvényei, úgy hívők, mint nem hívők számára –, a családon belüli erőszak, a szexuális visszaélések a családokon belül, valamint a családok függősége a fogyasztói társadalom keretein belül a médiától, a tömegtájékoztatástól, a külső modellektől. Külső nyomást jelent a családok társadalmon belüli helyzete, a munka, az adó, a szabadidő, a támogatási rendszerek, az elvándorlás, a szegénység és a túlélésért folytatott harc, a fogyasztói szemlélet és individualizmus, amelyet sugároz a közeg, valamint az egyház hitelessége vagy hiteltelensége is. Érezzük, hogy nincs megfelelő lelkipásztori válasz sok családon belüli krízishelyzetre. Mindez oda vezet, hogy komoly nehézségek adódnak az egyházi tanítás és jog alkalmazása terén – ez vezet el a vizsgálandó kérdések sokaságáig, illetve ezt jelzi a bíborosok vitája.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

1. A "holokausztozás" témája nem az egyház hatásköre .
2. A "jézuskázás" az Ön szóálotása , ilyen nincs a katolikus egyházban . Az Úr Jézus VAN , feltámadottan , létbelelieg mindenkihez közel .
3. Bárki erőt és vigaszt találhat az Ő jelen-létében , de ehhez komolyság kell , nyitottság az ő jelenlétére , mert a találkozáshoz mindig két fél szükséges ... .

1. "A" vallások helyett itt csak a katolikusról van szó .
2. A katolikus hit nem szabálygyüjtemény : ha Ön annak tekinti , ne legyen katolikus . Így viszont az élő Isten jelenléte elől zárkózik el .
3. "Az az Isten aki megteremtett téged a hozzájárulásod nélkül , nem fog üdvözíteni a te hozájárulásod nélkül" / Szent Ágostn /.
4. A szabadságunk már Istentől van , a kérdés az , hogy a kapott szabadsággal él , vagy visszaél valaki . A Szentháromságtól elzárkózni annyi , mint beszűkült életet élni : pl. valakinek van egy 200 km/h sebességre alkalmas autója , de 1 km/h sebeséggel vánszorog .

1.Az egyház és a világ kapcsolata kezdettől / Jézus feltámadásától / fogva drámai : a hívőknek a szeretetükkel kell hívnia a még nem hívőket , de a nem-hívők ateizmusa is "hívás"/csábítás a keresztényeknek a hitetlenségre ...
2. Az elvált újraházasodottak kell , hogy megtapasztalják annak a hívő közösségnek / egyháznak / a megértését , segítő támogatását , melynek maguk is tagjai s ahol Jézus szeretetét kell , hogy megkapják akkor is , ha nem járulhatnak szentáldozáshoz .

1. A papok nem eröltetik a házasságkötést : ugyanis eleve van egy természetes emberi igény a tartós párkapcsolatra .
2. A papok is családban nőttek fel , tehát nagyonis van fogalmuk a családról...
3. Kérdezze meg a boldog házasságban élőket , s azonnal kiderül a házasság előnye .
4. A házasság nem automatikusan lesz jó : szeretetben azzá kell tennie a résztvevőknek .

1.Az ilyen szövegről azonnal látszik , hogy nem az Istentől hallotta ...
2. Az ocsmány képzelgéseit ne keverje össze az Isten szavával .

1.dr. Török Csaba felszentelt katolikus pap , mint ilyen Jézus megbízottja .
2. Az aposotli szukcesszió alapján a katolikus egyház mondanivalója Jézusig vezethető vissza . .
3.Minden jószándékú ember , aki egyetért a katolikus egyházzal , hirdetheti , és hirdesse is az evangéliumot .
4. Istenről sok mindent és sokfélén lehez mondani , tehát a katolikus egyház jogosan védi a tanítás tisztaságát : a megtestesült Krisztus tud egyedül jól beszélni Istenről , mert azonos vele / az Atyával /.
5. Ezért fontos az apostoli szukcesszió/egymásutániság , vagyis a Jézusig visszamneő közösség .

Én csak az Ön beteges szövege ellen tiltakozom , melyet Isten szavának akar feltüntetni .

1. Megszoktam .
2. Bárki hirdethet bármit , de akkor ne hivatkozzo a katolikus tanításra .

"Van fogalmuk a családról ?"
Nem nincs fogalmuk. Honnan is lenne. Őket nem apa nemzette, anya szülte. A kettő nevelte. Nincsenek nagyszüleik, testvéreik, rokonaik. Nem gyóntatnak, családot, beteget látogatnak. Nem keresztelnek, esketnek, temetnek. Honnan is lehetne fogalmuk. Ellenben neked aztán van fogalmad, látjuk, ha tovább olvassuk a kis szösszenésed. Úgy látszik a szüleid, ha vannak, "csak anyagi vonatkozásban" kötöttek házasságot" "hátránya sokszor több és súlyosabb." Ez a hátrány te lennél?

A biológus piszkálgatja a pap pedig a szeminárium előtti időkig benne élt, az lehet 18, de lehet 28, év is, sőt haza is jár a CSALÁDJÁHOZ. Ő akárhány éves, akkor is a mama kicsi fiacskája marad, mint mi valamennyien.
Ha professzor, akkor megint csak a családjában él, élete végéig.
"de elég ez?" Különben miért felvételizne a szemináriumba?
Egy pap az többet van emberek között, mint a mikroszkópja fölött álló biológus. Egy férfi az megszállottja a munkájának, hivatásának. A család az a második a sorrendben. Mondtam valami újat?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés