Elkendőznek

2014. szeptember 25. 15:03

Jakab Bálint
reposzt
A baloldali értelmiség által dominált térben a bevándorló tömegek Nyugat-Európában nem az integráció igényével találkoztak, hanem Európa önmaga értékeinek meghasonlásával, amelyet az ún. alkotmányos minimum próbált és próbál helyettesíteni.

„Lassan élték fel apáik örökségét. Lehetett forradalmat játszani, mert az előttük járók meghozták az áldozatot. Konrad Adenauer és Charles de Gaulle, a két nagy öreg, régi vágású konzervatívok, mikor a német –francia megbékélési nyilatkozatot aláírták, bementek Notre-Dame-ba és letérdeltek. Imádkoztak. A nagy politikai kiegyezést jelképesen egy magasabb instancia elé vitték. Hagyomány volt-e vagy meggyőződés? Kár firtatni. Amit létrehoztak, kiállta az idő próbáját.


Aztán jött a nagy lázadó nemzedék. A ’68-asok. Megpróbáltak kidobni mindent, ami emlékeztetett egy polgári világra. (...)

A baloldali értelmiség által dominált térben a bevándorló tömegek Nyugat-Európában nem az integráció igényével találkoztak, hanem Európa önmaga értékeinek meghasonlásával, amelyet az ún. alkotmányos minimum próbált és próbál helyettesíteni. Isten helyébe lépett az alkotmányos kötelezettség. És ettől kezdve semleges lett minden, ami ezen kívül volt. A formai kötelezettség volt a fontos, nem pedig az értékelvűség. A formai kötelezettségben helyét nem találó másod-harmadgenerációs bevándorló leszármazottak épp e formai követelmények határait feszegetik azáltal, hogy a semlegességben identitást nem kínáló és követelő társadalommal szemben visszamenekülnek apáik elvesztett örökségéhez. Ezeknek jelzői az ún. »fejkendő-perek«.

Hirtelen zavarodottság támadt a többségi társadalmakban, aminek visszahatásaként megjelentek a nemzeti mozgalmak új pártok arcaiban. Az egyházak, akik eddig a konformista társadalomban, viszonylagos biztonságban szociális, karitatív tevékenységükkel létüket biztosítani tudták, most szembesülni kényszerülnek a konformizmus »árával«, ami nemcsak a tagság és (katolikusoknál a) papság létszámának csökkenésével jár együtt, hanem azzal is, hogy a nem keresztény vallások tagjai értékeiket »a saját keresztény felségterületükön« sem veszik komolyan. Akárcsak a társadalom egyháztól eltávolodott része.

A hagyományát vesztett európai társadalom előbb–utóbb szembesülni kényszerül önmaga értékvesztettségével. Ebben a búvópatakként húzódó keresztyén érték és még mindig fellelhető hagyománytöredék jó alapul szolgálhat. Érdemes vigyázni rá nekünk is. Arra, ami még megmaradt és átmenthető belőle.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés