Pell bíboros: Az újraházasodottak továbbra sem áldozhatnak majd

2014. szeptember 18. 21:38
George Pell ausztrál bíboros, a Gazdasági Titkárság prefektusa hamarosan megjelenő új könyvében kizártnak tartja, hogy az októberi rendkívüli püspöki szinódus érdemben változtasson az elváltak és polgárilag újraházasodottak áldozását tiltó egyházi gyakorlaton – tudósít a Catholic News Service.

Az elváltak és polgárilag újraházasodottak áldoztatásának engedélyezése az október 5–19. közötti püspöki szinódus egyik központi vitatémájának ígérkezik, az üléstermen belül és kívül is. A katolikus egyház tanítása kimondja, hogy azok, akik az előző egyházi házasságuk érvénytelenítése nélkül kötöttek újra polgári házasságot, csak abban az esetben járulhatnak szentáldozáshoz, ha új partnerükkel „fivérként és nővérként”, a szexuális együttléttől tartózkodva élnek együtt.

 
„A lelkipásztori gyakorlat nem mondhat ellent az egyház tanításának” – írja Pell bíboros, Sydney volt érseke az Ignatius Press kiadónál október elsején megjelenő új könyve, a The Gospel of the Family (A család evangéliuma) előszavában. „Úgy nem tudjuk megőrizni a házasság felbonthatatlanságát, ha megengedjük, hogy az újraházasodottak is magukhoz vegyék az Eucharisztiát.” 
 
A bíboros könyvében az egyház hagyományos tanításának világos újrafogalmazására kéri a szinódust, elkerülendő egy olyan széles körű tiltakozáshullám kibontakozását, mint ami 1968-ban történt, amikor VI. Pál pápa megerősítette a fogamzásgátlást elítélő katolikus tanítást. 
 
Az októberi szinódusra készülő Pell új kötetében így fogalmaz: „Minél hamarabb veszik tudomásul a megbántottak, a langyosak és a kívülállók, hogy alapvető doktrinális és pasztorális változásokra nem kerül majd sor, annál könnyebb lesz megelőzni és eloszlatni az ilyen és ehhez hasonló tanítások megerősítését követő csalódás okozta felháborodást.”
 
„A monogám, felbonthatatlan, szent házasság katolikus-keresztény hagyományának megőrzéséhez a következő hónapokban kulturált, körültekintő, de következetes párbeszédre, ha úgy tetszik, vitára lesz szükség.
 
Pell bíboros szerint „egészséges közösségek nem összpontosítják teljes figyelmüket periferiális témákra, és emellett sajnos igen kicsi azon elvált és újraházasodott katolikusok száma, akik fontosnak tartják, hogy engedélyezzék számukra az áldozást”.
 
„Főleg azon európai egyházak harcolnak ezért a változásért, ahol kevés a templomba járó, illetve az elváltak egyre nagyobb számban döntenek úgy, hogy nem házasodnak újra” – írja az ausztrál bíboros. Majd így folytatja: „Ez a kérdés szimbolikus jelentéssel bír a katolikus hagyomány támogatói és támadói számára egyaránt: a kereszténység minden ellenzője azt várja, hogy az egyház végül beadja a derekát ebben a kérdésben.”
 
Pell bíboros elismerte, hogy az irgalmasság gyakorlása – aminek a fontosságát Ferenc pápa és Kasper bíboros is kiemelte – központi probléma, ha házasságról, szexualitásról, megbocsátásról és a szentáldozásról van szó. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az irgalom és a hűség, valamint az igazság és a kegyelem közti létfontosságú kapcsolatokra: „Jézus, bár nem ítélte el a házasságtörő asszonyt, sőt megmentette a megkövezéstől, addigi életének változatlan folytatására sem biztatta – azt mondta neki: »Menj, de többé ne vétkezzél!«”.

Összesen 28 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ragaszkodni kell a Katolikus Anyaszentegyház értékeihez. Vagyis Jézus tanításához. Korok jönnek, mennek, de a tanítás örök érvényű.

Azért ezen a "viszonylag ritka eset" - kijelentésen vitatkoznék. Meglepne, ha volna olyan egyházközség Magyarországon, ahol ne volnának ilyen helyzetű hívek, elvégre a katolikus házasságoknak is jó egyharmada fölbomlik.

Éppen ezért jó erről egy legfölsőbb szintű párbeszéd.

Mondjuk nem elfelejtendő, hogy három félen múlik a dolog. Olyan is van, amikor az egyház is belemenne a házasságba, az áldozni kívánó hívő is, de a párja nem akar egyházi házasságot.

"sajnos igen kicsi azon elvált és újraházasodott katolikusok száma,"

Ezen én is. Különben miért is lenne szükség az újra gondolásra? Pont az a lényeg, hogy a számuk nem kicsi. Persze nyilván országonként változó.

Ez is megoldható. Ha a párja nem akarja, akkor is összeadható, -nélküle.
Ez is a gyökeres orvoslással. Ha a másik félnek lelki igény a házasság rendezése, akkor hiába nem vallásos a párja, illetve nem akar egyházi házasságkötést, a megyéspüspök meg szokta adni az orvoslást a hívő félnek.

Gyökeres orvosláshoz is kell minimum egy polgári kötés.

Hát persze, hogy kell, másképp, nincs egyházi sem.

Nade innentől úgy alapjában megette a fene. Aki élettársi kapcsolatban él, és mondjuk - ígéretének megfelelően - elkezdi a megkeresztelt gyerekét templomba cipelni, annak nem nyílik igazi esély rá, hogy tartósan bekapcsolódjon a plébánia életébe, amihez bezony a rendszeres áldozás manapság eléggé hozzátartozik.

Ami azt illeti, lehet, hogy épp ez a probléma. Tehát a mai hívek általában túl könnyelműen áldoznak, és marad néhány definitív kizáró ok, ami innentől komoly botránykővé válik az érintettek esetében.

Aki élettársi kapcsolatban van annak megkeresztelik a gyerekét?

Persze. Ferenc pápa személyesen rúgná seggbe azt a papot, aki nem teszi. Ja, és Erdő Péter bíboros lenne a második.

Ezt azért nem tennék, de nem ciki, hogy a gyerek anyakönyvébe a "törvénytelen" szó kerül?

Akkor nem keresztelik meg, ha egy idősebb testvérét nem járatják hittanra.

A leleményes "katolikus" ekkor elmegy a reformátusokhoz és ott simán megkeresztelik a gyerekét.

Erdő Péter szerint már a XVIII. században is a "törvénytelen" jelző került úgy a keresztelt gyermekek feléhez... Ez nem azt jelenti, hogy ennyi volt a rendezetlen életű házaspár, csak a rendezéssel sokan megvárták az első gyermeket.

Ami azt illeti, manapság tudtommal ezt nem is anyakönyvezik, mert végülis csak addig volt jelentőssége, amíg az egyházi anyakönyveket használták polgári, vagyonjogi viták eldöntésére.

Annyi bizonyos, hogy én nem volnék megkeresztelve, ha ezt anno nagyon mellre szívták volna.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés