Lengyel posztumusz kitüntetést kapott Serédi Jusztinián és Lékai László bíboros

2014. szeptember 18. 21:29
A Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje posztumusz kitüntetést ítélték oda Serédi Jusztinián és Lékai László néhai bíborosnak a második világháború idején a magyarországi lengyel menekülteknek nyújtott segítségükért.

 A Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje posztumusz kitüntetést ítélték oda Serédi Jusztinián és Lékai László néhai bíborosnak a második világháború idején a magyarországi lengyel menekülteknek nyújtott segítségükért.

 
A díjakat Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet adta át Erdő Péter bíborosnak, esztergom-budapesti érseknek csütörtökön a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségén.
 
A Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét a lengyel köztársasági elnök adományozhatja, ez a legmagasabb lengyel kitüntetés, amit külföldi állampolgár megkaphat.
 
A méltatás szerint Serédi Jusztinián annak idején minden lehetőséget megragadva segítette a lengyel katolikus egyház által Magyarországra küldött papok letelepedését. Továbbá neki is köszönhető, hogy a lengyel származású zsidó menekültek közül nagyon sokan menedékre találhattak a Dunakanyar különböző pontjain.
 
Lékai László azért kapta az elismerést, mert a második világháború ideje alatt, Czapik Gyula veszprémi püspök titkáraként sokat tett a lengyel menekültek Balaton környéki – különösen keszthelyi – elhelyezéséért.
 
A Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztje a Csillaggal posztumusz kitüntetést adományozták Angelo Rotta néhai apostoli nunciusnak és Varga Béla katolikus papnak. 
 
Angelo Rotta a kitüntetést azért kapta, mert a második világháború alatt diplomáciai kapcsolatait mozgósítva határozottan tiltakozott a zsidók üldözése és deportálása ellen. Emellett keresztségi igazolásokkal látta el a magyarok mellett a lengyel származású zsidókat is. Szerepet vállalt a lengyel menekültek szociális ellátásának megszervezésében. Kitüntetését Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius vette át.
 
Varga Béla a méltatás szerint balatonboglári plébánosként elévülhetetlen érdemeket szerzett a lengyel menekültek segítésében. Az ő kezdeményezésére létesült a balatonboglári lengyel gimnázium, ahol csaknem hatszáz diák tanulhatott. A kitüntetést Balatonboglár polgármestere, Mészáros Miklós vette át.
 
A Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztje Posztumusz Kitüntetést ítélték oda Hanauer István Árpád püspöknek, valamint Kudar Lajos alezredesnek.
 
Hanauer István Árpád váci püspökként nyújtott pótolhatatlan segítséget a lengyel menekülteknek. Az általa vezetett egyházmegye támogatásával és védelme alatt vált lehetővé a híres váci zsidó árvaház megalapítása és működtetése, amelyhez anyagilag is hozzájárult – hangzott el a díj átadása előtt. Kitüntetését Erdő Péter bíboros vette át.
 
Kudar Lajos csendőr alezredes az Államvédelmi Központ munkatársaként az üldözött lengyelekről szerzett információit továbbadta a lengyelek egyik legfőbb védelmezőjeként ismertté vált id. Antall József menekültügyi biztosnak. Civil ruhával és hamis okmányokkal segítette a lengyel menekültek Franciaországba és a Közel-Keletre jutását. Neki köszönhető, hogy Edmund Fietz-Fietowicz, a lengyel ellenállási mozgalom budapesti vezetője kétszer is kijutott Londonba az emigráns lengyel kormányhoz. 1945 februárjában a nyilasok fogták el és adták át a németeknek, akik nem sokkal később agyonlőtték – hangzott el a méltatásban. Kitüntetését a Kudar család képviselője vette át. 
 
A díjak átadása után Roman Kowalski köszöntőjében arról beszélt, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok kiemelten fontos fejezete volt, amikor 75 évvel ezelőtt, a második világháború kitörését követően Magyarország befogadta a lengyel menekülteket. Úgy fogalmazott, ezen a fontos napon „kötelességünk, hogy újból megemlékezzünk a magyar
egyház különleges szerepéről”.
 
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1939. szeptember 18-én Magyarország megnyitotta határait a lengyel menekültek előtt. A határnyitást követően több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra. 
 

Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Fontos , hogy a jótettekre irányítsuk a figyelmet : a bulvár és a közélet tele van az emberi gyarlóság eseteivel . Serédi és Lékai helytállása inspiratív lehet , hogy elhigyjük , ma is egymás segítése a feladatunk .

Az indok az , hogy most kifejezetten a lengyel menekültek segítéséért adták a kitüntetést , nem egy "általános" emberi/keresztény helytállás miatt .

Érthető - bár nem helyeselhető - , hogy sokan a számukra kellemetlen témát kerülik . A liberálisoknak kínos , ha az egyházi jótettek kerülnek napvilágra , mert ők inkább az egyházi botrányok tálalásában érdekeltek .

Most a lengyel kitüntetés kapcsán reflektorfénybe kerültek a hívők jótettei . Azt látom , hogy az egyházban számtalan jó történik - idősek támogatása , őszinte megbocsátás , az ellentétek békés rendezése stb - , de valahogy a világot jobban érdeklik a bűneink . Lehet , hogy ez valamiféle kompenzáció , hogy "lám , azok sem jobbak" , tehát a a hit érvénytelen , nincsen Isten ? Ezek a kitüntetések meghívást jelentenek a hitre , az Isten jóra inspiráló erejének demonstrálása révén .

Ez tény : Jancsó Miklós majdnem filmet csinált - Andrzej Wajdával közösen - a német szövetségesekkel dacoló magyar mentőakcióról .

Felüdülés emberi erényekről, nagyságról olvasni a mai gyűlölet tengerben.

Sajnos ritkán esik szó az erényekről, annál több az egész nemzetre akasztott náci jelzőkről.

Magyarország 39.szeptemberétől közel százezer lengyel menekültet fogadott be, köztük 3-4 ezer zsidót. Id. Antall József, s az általa vezetett hivatal munkatársai, a mentésben résztvevők sokasága múlhatatlan érdemeket szerzett, s bizonyította a magyarok emberi nagyságát.

Központi rendelkezésre a menekültek mindannyian keresztényként kerültek regisztrálásra. A zsidó menekültek ellátásába bevonták a hazai zsidó szervezeteket is, s rájuk is kiterjesztették a karitatív tevékenységet. A lengyel katonák honvédségi ellátást, és zsoldkiegészítést kaptak.

Óvodák, iskolák, kulturális szervezetek sora alakult. Vácott, az Eötvös utcában alakult meg 150 lengyel zsidó gyermek számára a lengyel Tiszti Árvák Otthona. A gyerekeket naponta vitték a katolikus templomba, megtanították őket imádkozni, s hála Istennek valamennyien túlélték a borzalmakat.

Románia a lengyel menekülteket egyből deportálta, ami önmagáért beszél.

Az is feledésbe merült, hogy Teleki, Hitlernek írt levelében világosan megfogalmazta a lengyelekkel kapcsolatos magyar álláspontot,s nem is engedélyezte német csapatok Magyarországon keresztüli felvonulását Lengyelország ellen. S ismert további élete is.

sajnálatosa, hogy a nagy lengyel embermentő, Henryk Slawik emlékére szeptember 14-én Budapesten rendezett nemzetközi konferencia is visszhangtalan maradt. Slawik Mauthausenben halt meg, s közel ötezer lengyel zsidót mentett meg. Önmagáért beszél, hogy e konferencia híre nem töltötte meg sem a hazai, sem a nemzetközi, Magyarországot rendszeresen gyalázó médiát. Nyilvánvalóan az nem fért volna össze a magyarságról sulykolt mérhetetlenül negatív képpel.

No de ne is várjuk el, hogy a hazai zsidóság objektívebben, tárgyilagosabban közelítsen a magyarsághoz. Én sem várom el, még hálát sem, azt nem lehet kikövetelni. Az vagy van, vagy nincs. S a mentésben érintett emberek nem is ezt várva tették azt, amit tettek. Édesapám sem, aki csak hatvanadik születésnapján mesélte el, mondta hangszalagra azt, hogy miként mentett maga is zsidó emberéletet.

Örüljünk annak, hogy vannak példaképeink. csak legalább mi becsüljük meg őket.

1.Tisztelve véleményét , azért ez így túlságosan "sarkos" .
2.Tény , hogy a Lékai-féle "kis lépések" politikáját már életében vitatták . Például , szomorú epizód volt az ún. Bulányi ügy .Viszont felépült néhány új templom , elindult a levelező tagozat a Pázmányon stb. Lékai a nagyobb ellenállást váróknak azt mondta , hogy nincs meg a lengyel népegyházi háttér...Arra is hivatkozott , hogy ő csak a Vatikán keleti politikájának végrehajtója .
3.Szóval : még sokat fognak vitatkozni a történészek ezen...

"Tehát - egyrészük - sidó volt??"
Nem egy részük, hanem lengyel zsidó menekültekről van szó.
Ők mindig, amint láthatod, hálásak a befogadásukért, hacsak nem hurcolták el tőlünk is őket.

A szlovákoknak és románoknak is hálásnak kellene lenniük, mert tőlük is rengetegen menekültek a BIZTONSÁGOS Magyarországra. De nem hálásak, mert saját kezűleg gyilkolászták le vagy gettosították a saját zsidó állampolgáraikat.

Mindeközben Lékainak sikerült felépítenie a leányfalui lelkigyakorlatos házat, 31 éve. Vagyis nem tudhatjuk, hogy a "törleszkedés" tényleg az-e és mi célt szolgál.

Válaszok:
péterx | 2014. szeptember 19. 10:13

Már akkoriban , tehát Lékai életében , ment a vita a katolikus egyházban , hogy mi vállalható kompromisszum ,s mi nem . Az akkori Csehszlovákiában például Tomasek bíboros meg nem alkuvó politikát folytatott a kommunistákkal szemben . Valószínűleg , a helyi sajátosságok , az egyházfők temperamentuma , a kommunista hatóságok fafejűsége/relatív "felvilágosultsága" mind differenciáló tényezők voltak .

Azért a vitában jelentős érv lesz VI. Pál boldoggá avatása. Végülis Lékai tényleg csak azt csinálta, amit VI. Pál mondott neki.

Természetesen , első hozzászólása nem Lékai "gyanúsítása", vagy "ünneprontás" , hanem fontos megállapítások vannak benne .
Emlékszem , mint Mindszenty utódjára tekintettünk Lékaira , s vártuk a "harcos" kiállást . De ő úgy látta , hogy más idők járnak ...Közelről láttam , mennyit kellett "nyelnie" a kommunista hatóságoktól , az Egyházügyi Hivataltól ...S ő Krisztus ügyéért "lavírozott", ez megkérdőjelezhetetlen . A Történelem Ura bizonyosan megérti őt ...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés