A jó párkapcsolat sokféle lehet

2014. szeptember 14. 11:48

Pál Feri
Magyar Kurír
Az öt jóra van szükség: jóindulatra, jó szándékra, jóakaratra, jóhiszeműségre és a jóra való törekvésre.

A távolság a hosszú házasság titka, szokták viccesen mondani. Ha nem is a távolság, de valamifajta szabadság tényleg kell, hogy legyen kettejük egy életre szóló kapcsolatában ahhoz, hogy működjön. Hogyan valósulhat ez meg úgy, hogy közben mégiscsak keresztény alapú házasságban kívánnak élni?


Érdemes a szabadságot megkülönböztetnünk a függetlenségtől. Amikor valaki úgy dönt, hogy házasságot köt, tulajdonképpen szabadon, a szabadságát megőrizve korlátozza a függetlenségét. A szabadságunkat nagyon is érdemes tehát megőrizni, mert arra szükségünk van a cselekvéshez, a kreativitáshoz. Másrészt ha hosszabb távon van együtt egy házaspár, akkor néha inkább a »mi«-ben élnek, a társas énjük, a közösségük megélése kerül előtérbe, néha pedig az »én és te«-ben élnek, vagyis a saját személyükre, annak individuális részére koncentrálnak elsősorban. Ez természetes hullámzásokat jelent minden kapcsolatban, ez nem baj! Személye, kapcsolata, életszakasza válogatja, hogy éppen melyik kerül előtérbe. Lehetséges, hogy egyszerre esik jól a párnak éppen az »én és te«-ben és a »mi«-ben létezni, de lehet, hogy ebben különbségek lesznek. Annak az elfogadása, hogy mind a kettőnek van létjogosultsága egy kapcsolatban az elégedettség és a tartósság szempontjából is, sokat segít a természetes különbözőségek elviselésében és elfogadásában. (...)

A házasságok válással való végződésének második hulláma ahhoz az időszakhoz kötődik, amikor a gyerekek kirepülnek, a szülők ott maradnak ketten, és már nem tudnak egymással mit kezdeni.

Amikor az utolsó gyerek elhagyja a szülői házat, az a társkapcsolat szempontjából nagyon világos életszakasz-váltópont. Azok tudnak továbbra is tartósan együtt lenni, akik visszatalálnak egymáshoz, hiszen ekkor megint előtérbe kerül az, hogy ők férj és feleség. Érdekes módon a kutatások azt bizonyítják, hogy ez a szakasz – hiába ötven-, hatvan- vagy hetvenévesen jutunk el oda – jellegzetességeit tekintve hasonlít a kezdeti kapcsolati szakaszhoz. Vagyis egymás fölfedezésének, az újbóli egymás mellett döntésnek és az egymásba szeretésnek az időszaka.

Milyen mentalitással lehet a templomban megfogadott holtomiglan-holtodiglan kapcsolatot megvalósítani?

Az öt jóra van szükség: jóindulatra, jó szándékra, jóakaratra, jóhiszeműségre és a jóra való törekvésre. Ha ezeket folyamatosan, kölcsönösen fenntartjuk, akkor hosszú távon elégedetten és tartós szeretetben tudunk létezni.”
 
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 52 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

1. A jó házassághoz először is kell egy jó választás ...Ha csakugyan magamnál is jobban szeretem, akkor működik a kapcsolat . A későbbi feleségemről tudtam a megismerkedéstől , hogy ha bármi baja lenne , az sem érdekelne , akkor is kitartanék mellette , mert nem valami "előny kedvéért" fontos , hanem ő maga csodálatos .
2. Ha valakinek van egy "megajándékozottság tudata" a párjával kapcsolatban , az minden nehézségen átsegít , mert a hála mindig túlcsorduló , semmi nem koptathatja el .
3. Belső önmegfigyelés nélkül nem lehetséges jó házasság : a Feri atya tanácsai jók , de ha valaki mechanikusan alkalmazza , semmit nem ér , mert külső és élettelen marad . TE MAGAD tudjad a saját jellemedet kezelni , az a lényeg . Akkor az elég flexibilis lesz a nehézségek megoldására .

1.Most a Kurir-interjú tartalma/ lenne / a téma ...
2. Pál Feri/Csernus/Popper//Müller/bárki előadásainak hatása is mindig függ a mindenkori befogadótól : állításával ezért nem is igen érdemes vitatkozni . Önre így és így hatott / leírta / , ezért Önnek a Pál Feri előadása ilyen . Tény , hogy nagyon sokak számára a non plus ultra .
3. Személy szerint Pál Feri gondolatait szívesen olvasom/hallgatom , de nem kritikátlanul .
4."Pszicho-ezoteria": mi lenne ez ? Pál Feri katolikus , tehát nem ezoterikus . Egy pszichológus nemigen lehet ezoterikus , mert a saját pszichénk miatt van hozzásférésünk a pszichéhez .

1.Valóban , NAGYJÁBÓL ugyanaz . A közbeszédben nemigen különböztetik meg ezeket .
2.Jóindulat : inkább az érzület áll előtérben .
Jószándék : a konkrét-egyedi irányulást hangsúlyozza
Jóakarat : az eredeti-átfogó-belső másikra irányulás
Jóra való törekvés : a praktikus-gyakorlati-kivitelezésszerű jelleget emeli ki .
3. Egy tudós , mint Pál Feri hajlik olyan árnyalatok megfogalmazására , amelyek elhanyagolhatónak tűnnek , de mégis adott esetben lényegesek lehetnek .
4.A lényeg : a jóakarat az , ami elismeri a másik/a partner saját-önálló létét , s ezt figyelembe veszi a saját tetteinél . Rosszindulatú az , aki a másikat uralja , elnyomja , sajátos mivoltát nem akceptálja .

1. Igen , manapság divatos a "mentálhigiénés" szó . Nagy különbséget nem látok a pszichológushoz képest , viszont definíciókon nem szokás vitatkozni . Én sem teszem .
2. Feri atya jó előadó , közérthetően beszél fontos dolgokról , s még katoliku pap is , tehát nagy emberismerő tapsztalata van . Lehet vele vitatkozni , de mindenképpen fontos a véleménye .

Vagy a 10 és 11 év között ...

1.Legutolsó bejegyzését úgy értelmeztem , hogy nagy a különbség Ön szerint a mentálhigiénés és a pszichológus között . Az én bejegyzésem pedig - hasonló számjátékkel - a differencia csekélységét akarta hangsúlyozni .
2. Szerintem azért nem jelentős a különbség , mert mindkettő az emberi belső világ és a külső környezet interakciójával foglalkozik , s azon akar javítani.

1.Az előbb elvi megközelítés szintjén tárgyaltam a dolgot .Nem Feri atyáról volt szó .
2.A felcser és orvos intézményesen különböző kategória és más szint . A mentálhigiénés és a pszichológus esetében nem / s meg is jelöltem ennek az okát / . Pál Ferit is emlegetik - sajtóban , egyházi körökben - mindkét megjelöléssel .

1.Igen , ez a precíz , jogi megvilágítás .
2. Pál Feri más szempontból elemez az itt közölt interjúban , mert a jogi sík mindig jórészt külsődleges és minimalista , az általános követelmény vonalán mozog .

Akkor egyetértünk !

1. Biztosan összetartozik a külsö / jogi / , s a belső / szellemi-lelki / momentum : a csak jogi keret elviselhetetlen , a belső-szellemi viszont igényel külső-jogi orientációt .
2. Ezt nem tudom , de Pál Feri előadásai segíthetik a jobb , a szentségi megértést és megvalósítást .

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés