Kell-e keresztyénség a társadalomnak?

2014. június 19. 21:30

Jakab Bálint
reposzt
Ez az a pont, ahol leginkább kitapintható a magyar társadalom intoleranciája. Nincs elfogadás, a változásra való képesség elhívése.

„Olvasom Kőszeg Ferenc összegzőnek szánt írását a politikai hagyományról és mit tudok meg belőlük? Hogy a Szabad Európa Társaság összejövetelén a nem tetsző vélemény megszólaltatóját, Tölgyessy Pétert többször felszólítják, hogy hagyja abba. Pedig ha valaki, akkor Tölgyessy szabadgondolkodó. Az egyik olyan véleményformáló, aki belülről látta nemcsak a magyar politikai közgondolkodást, hanem markáns alakítója volt egykor a liberális párt színeiben, rövid ideig elnökként is. De nem tudják neki megbocsátani a baloldalon – mondja Kőszeg, hogy négy éven át a Fidesz képviselője volt. Mindegy, hogy akkor is Orbán legnagyobb kritikusa.


Ez az a pont, ahol leginkább kitapintható a magyar társadalom intoleranciája. Nincs elfogadás, a változásra való képesség elhívése. A múlt azon pillanatát, amiben más a másik mozdulatlan képpé merevíti ki, s mindegy, hogy azóta mit hisz, miként viszonyul, mit cselekszik, nincs megbocsátás! Az élet tévedései ebben a konstrukcióban helyrehozhatatlanok. Ebben a gondolati rendszerben Saulnak nem lehet Pállá lenni.

Ez ráült az egész magyar társadalomra. Ha keressük a múlttal való szembenézés hiányának eredőjét, valahol itt kellene tapogatózni. Ezek magyarázatot adnak arra, hogy miért kifizetődőbb hallgatni, tagadni, hazudni, s miért nincs, nem lehetett katartikus erejű a besúgók önfeladása. (Nagyon kevesen voltak, akik megtették, azokat sem becsülte vagy állította például a társadalom nagy nyilvánosság elé, talán azért sem, mert nem érte el ezeknek száma a kritikus tömeget). Nem volt igény a megtisztulásra, mert nem volt remény a megbocsátásra. A társadalom, illetve az érintettek nagyon jól ismerték azt a világot, amiben benne éltek. Magukból indultak ki, ők se tennék meg, másoktól sem várták ezt el. Az, hogy az egyházban lévők sem tették meg, illetve nem volt bátorsága a másik félnek ezt kikényszeríteni vagy hamis felebaráti szeretetből Isten ítélőszéke elé utalta lelkiismereti kérdéssé degradálva az ügyet, jelzi, hogy nemcsak etikai hiátus, ami történt, hanem a teológiai meggyőződés hiányzott a bűnvallás mögül. Azért lett nehéz a tájékozódás, mert elveszett az iránytű biztonságához szükséges mágneses erőtér egyértelműsége.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jé, ebben teljesen egyetértünk. Akkor most hogyan égesselek meg? Szóval Kőszeg Ferenc bukott szektájának a hisztijeiből a magyar társadalom egészének a mentalitására következtetni, túl bátor lépésnek tűnik.

A "Kőszeg Ferenc bukott szektája" kifejezésből hogyan asszociálsz az SzDSz-re? Rossz az, aki rosszra gondol :-)

Csak félig vagyok képmutató, mert amikor a szöveget írtam, tényleg arra a "Szabad Európa Társaság" nevű posztban megnevezett gittegyletre gondoltam, amin belül Kőszeg leckéztette Tölgyessyt. Az egész szitu tipikusan szektoid.

Azért azt elismerem, hogy amúgy nem áll tőlem túl távol, hogy az SzDSz egészére is, mint bukott szektára tekintsek. De az tény, hogy egy átlag szektában nincs túl sok ellopható pénz, az SzDSz meg igencsak hozzáfért az állami pénzcsapokhoz, ezért a párttörténet egészét egy szekta történetével modellezni nem teljesen indokolt.

Az SzDSz egészét tekintve a szektoid tüneteket a hasznos idióták produkálták, akik meg a pénzcsapokat kezelték, közben csöndben gazdagodtak.

Maradjunk abban, hogy első hozzászólásodban a "Sztem a hivatkozott szamizdatost ennyire komolyan ne vegye" mondat egész helyénvaló értékelésre sikerült. Ez a baj a poszttal: komolyan veszi Kőszeget, és az ország egészére következtet a hülyeségeiből.

A továbbiakat valószínűleg nincs értelme egy ilyen poszt alatt megbeszélni. Képzeld el milyen tragédia lenne, ha a szívek mély összecsendülésében föltárnánk itt a lét értelmét meg minden, és azután az egész elveszne a digitális zajban. Ezt a veszélyt elkerülendő most nem reagálnék.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés