Miért gyűjt anyagi javakat az egyház?

2014. május 15. 16:56
Katekéta
Apologetika blog
A hívők által összeadott vagyonból épített hatalmas templomok égre vetik az emberek szemét és illő hódolatra késztetik azokat, akik belépnek a templomhajóba.

„Persze mindig lesznek, akik utálják azt, akinek többje van, de az egyház tanításával összhangban nem a fényűzés, hanem a megsegítés áll, így a kérdés jogos. Elöljáróban le kell szögezni, hogy a világi papok nem vállalnak szegénységet, ez csak néhány szerzetesrendnél regula, mégis a pénzszóró luxus nem illő a hivatáshoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dicsőséges Istenhez nem illik a hódolat: a katolicizmus nem osztja a protestánsok puritánságát. A hívők által összeadott vagyonból épített hatalmas templomok égre vetik az emberek szemét és illő hódolatra késztetik azokat, akik belépnek a templomhajóba.


Hogy a hívők mire adják a pénzt, abban talán nincs is vita: amire akarják. De az egyház felelőssége, hogy valóban sajátságos céljaira költse a pénzt. Az öröklött templomépületek, az iskolák vagy éppen irgalmasrendi kórházi célú ingatlanok fönntartása költséges, ahogyan a Vatikánban őrzött felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsek őrzése és restaurálása is nagyon drága mulatság. Azonban minden elköltött péterfillér mellett lesz egy rosszalló megjegyzés, hogy azt az éhezőknek is lehetett volna adni. Ember legyen a talpán, aki meghatározza, hogy többet ér-e egy karéj kenyér egy, az üdvösség felé tett lépésnél. Az egyház sajátságos céljait között ugyanis az emberek üdvözítése áll. (...)

A befolyt összegek viszont egyházi javaknak minősülnek, így felhasználásukra a kánonjog vonatkozik. A pap nem vehet belőle magának javakat. Sokan azt állítják igen hiányos történelmi ismeretük alapján, hogy a cölibátust is azért vezették be, hogy ne aprózódjék el az egyházi vagyon (még a saját, egyébként antiklerikális történelemtanárom is ezt tanította), ez azonban értelmetlen lenne: ezek a javak sosem kerülnek a pap tulajdonába.

Az egyház tehát olyan módon szerez javakat, mint bárki más: a természetjog és tételes jog alapján. A hívők kötelesek valamennyire, lehetőségükhöz és indíttatásukhoz mérten részt vállalni a költségekből, erre pedig a megyéspüspök köteles őket alkalmas módon figyelmeztetni.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy igen bölcs pap mondta, hogy a mai posztmodern, relativizáló világban a szép a leghatékonyabb eszköze az evangelizálásnak.

A szép meg kell előzze a jót és az igazat, hogy előkészítse nekik a talajt. Parázs vita alakulhat ki arról ki mit tart igaznak, nem is beszélve arról mekkora ellenállásba ütközik valaki aki arról beszél, hogy egy cselekedet rossz. Ezzel szemben a szépség nem offenzív, nem kell róla magyarázatokat gyártani, vitatkozni róla, csak hagyni kell, hogy hasson és megérintse azt aki szemléli.

Ha a szépség megragadja a szemlélőt, akkor az önkéntelenül is a részesévé szeretne válni. Jó esetben elgondolkodik annak a közegnek a mibenlétéről, a szellemiségéről amely létrehozta.

Hans Urs von Balthasar kifejtette a A dicsőség felfénylése c. művében, hogy a szépség megragad, megváltoztat és végső soron cselekvésre késztet. Így elvezet a Jóhoz és az Igazhoz, mert "A Szépséget Isten dicsősége nélkül nem lehet elgondolni".

Senki nem állította hogy MINDEN turistára ugyanúgy fog hatni ugyanaz. A középkor építészeti és művészeti alkotásai nem mind giccsesek, valamint nem kizárólag efféle dolgokban mutatkozik meg az Egyházban a Szép.

Van aki kizárólag giccset lát abban ami Istenhez köthető. A hsz-ben nem róluk írtam.

A katolikus hit szerint

"Istent megilletik az eszméjük szerint fogyatkozást nem tartalmazó egyszerű tökéletességek (perfectiones simplices): →élet, →igazság, →jóság, →szentség, →értelem, →akarat."

http://lexikon.katolikus.hu/I/..

A relativizmusban élő mai emberek közül sokan hajlamosok mintegy azonnal visszautasítani és támadásnak venni ha Istenről mint Jóról és Igazról hallanak, mert a saját értékrendjüket erkölcsi normáikat érzik ezáltal megkérdőjelezve.

Ezért jó és hasznos ha az ilyen emberek számára Istent a szépséggel azonosítva láttatni.

Természetesen nem mindenki fogékony a szépre ilyen értelemben. Azok akik kétezer év művészetét, (utaltam rá, hogy nem kizárólag építészetről van szó, hanem zenéről, festészetről, irodalomról stb) tömény középkori giccsként határozzák meg, valószínűleg nem tartoznak az erre fogékonyak közé.
Ők a magukat hegyeknek képzelő hetvencentis völgyhidak.

Válaszok:
ottapont | 2014. május 16. 13:53

Miféle "egyházi tized"?

De, hát az esztergomi, budapesti bazilika, Mátyás templom, nem szépek, gyönyörűek! Nem lehet betelni vele. Miért giccs? Művészet!

Először is NINCS egyházi tized. És, ha nincs, akkor nyilván nem adok azt ami nincs.
Perselypénzt vasárnaponként gyűjt az egyház. Mindenki annyit ad, amennyit tud, 50, 100, 200, vagy 500 forintot. Ha nem ad semmit, akkor nem ad.

Egyházi tizedet a baptisták és a hitgyülisek szednek. A hitgyülisek plussz minden vasárnap 10 ezer forintot kérnek. Ha 5 gyereked van akkor is.

Azt hittem, hogy a belsejükre gondoltál. Mert azok még szebbek.
Mond neked az a név valamit, hogy Hild József? Ő tervezte az esztergomi és a pesti bazilikát. A pestit Ibl Miklós folytatta.
Schulek Frigyes újította fel a Mátyás templomot, - a Halászbástyát és a János hegyi kilátót is ő tervezte - amin Lotz Károly és Székely Bertalan is dolgozott.
Ezt nevezed te giccsnek?
Ráadásul az a rossz hírem van, hogy egyik sem "középkori giccsek" nem a középkorban épültek.

Válaszok:
Sulammit | 2014. május 18. 0:22

Magyarországon nem 300 templom van, mert Budapesten 216 a számuk.

Az egyházi tized azt jelenti, hogy a jövedelmed tizedét le KELL adnod.
A baptistáknál és a hitgyüliben tized van. Azok mondják, akik a tagjaik nekem személyesen.
Nálunk VAN egyházi adó. De ez nem tized. Tetszőleges, vagy 1%. Igen aki felelősséget érez anyagilag is az egyházáért és módjában is áll, az többet ad, de nem kötelező. Például gyűjtünk a katolikus iskolák támogatására éven ként egyszer. Vagy papnevelés céljára, szintén évente egyszer.
Más az adakozás önszántadból és megint más a kötelező. Ha valaki nem fizet egy fillért sem egyházi adót és a templomba sem jár, tehát nem tagja a közösségnek az ne követelje, hogy ingyen temesse el az egyház a hozzátartozóját.

" Ez így működik. TUDJA?" - Tudom!
De ez a mondat nagyon furán hangzik:
"De, ha valaki tudatosan él, még ha hívő is"
- Ha lennél szíves megmagyarázni.
Szóval nyugi tudjuk, persze, hogy tudjuk. De azt is tudjuk, hogy a perselypénz nem egyházi tized. Erről beszélgettünk igaz? És mint a katolikus egyház tagja, engedd, már meg, hogy jobban tudjam, hogy mit minek nevezünk jó?

"Olyannyira, hogy épp az említettek, szőrmentén bíráltak, már nemigen építenek tornyot az imaházuk tetejére."

A reformátusoknál beszélhetsz "imaházról" a zsidóknál is a zsinagóga imaház, de nálunk katolikusoknál szentmisék vannak, Jézus Krisztus állandó jelenléte a tabernákulumban, többletet jelent.
Ami a tornyokat illeti abban "laknak" a harangok. Építészetileg másképp nem volt megoldható, falun a déli harangszónak, a mezőre is el kellett hallatszania, (Úrangyala imádság). Kalap le és imádkoztak az emberek. Tűz esetén is félreverték a harangot, ezt is jól kellett hallani minden faluba.
Imára, szentmisére hívta az embereket, előtte már harangoztak, most is 5 perccel előtte már szól a harang.
Minden kornak meg van a maga stílusa. A Makovecz templomok ma is magasak, és tornyosak. És nem csak azok. Mindennek szakrális üzenete van.
A Bábelt azt ne keverd ide, mert másról szólt a történet.
Vegyük például Giottot "mert egyszerű emberek, egyszerű érzelmeire akartak hatni" Őt is giccsesnek tartod?
De akárkit mondhatnék az itáliai művészek közül.
Ráadásul ezeket a képeket nevezték a szegények Bibliájának, mert nem tudtak olvasni, viszont remekül el lehetett magyarázni a Bibliát vele.
Nem a művészetért megyünk be a templomba szentmisére. De ez olyan hagyomány, hogy Istennek mindenből a legjobbat. A legszebbet. Ezzel dicsérték Istent. A magasságban megéled a kicsiséged.
Ha belépsz egy zsinagógába nem látsz szobrot, festményt, még is gyönyörű díszes az egész.
Miért járunk koncertekre? Azért, mert gyönyörködni akarunk. Ki miben, de nem azért, hogy "natúr" össze vissza, kalimpálást, nyikorgást, nyekergést hallgassunk.
Összhangzattan, a Szentséges Isten a gyönyörű templom, és orgona ez az Isten tisztelet. Az embernek ki kell lépnie a hétköznapokból és FEL kell emelnie a szemét, a lelkét Istenhez.

Nekem a fogalommal van bajom amit írtál, mert az nem valós. "tized" Ilyen régen volt ma nincs.
Persze, hogy pénzbe kerül pl. a sekrestyés. De tudok olyat aki szeretetből csinálta évtizedekig, az után is, hogy alkalmaztak egyet. Az orgonista, /kántor/ is aki a temetésen is ott van.
Ami az egyházi jövedelmeket illeti, van könyvelőnk is, mert mindent pontosan vezetnek. Van egy ember aki az atyával összeszámolja a perselypénzt és könyveli.
Nem titkos semmi, mert beszámolnak mindenről az egyháztanácsnak. Év végén pedig a híveknek. Tudjuk hova és mire megy a pénzünk.
Erdő Péter bíboros úr is tart ellenőrzést minden plébániáján és a többi püspök is a magáénál.

A tized azt jelenti, hogy marhára nem érdekel a családi, anyagi helyzeted, ide a lóvét.
Amit pedig mi adunk azt önként és dalolva tesszük. Habár van egy ajánlás még II. János Páltól hallottam az 1% volt. Azt ugye tudod, hogy az egyházi adót megadóztatják? És azt ugye tudod, hogy gyurcsány a perselypénzt is megadóztatta? Érted a néni 10 forintját. Mert van olyan néni aki 10 forintot ad.

A fűtés korszerűsítéséről, villany, gázszámláról nem is beszéltünk. A plébániákon idős hölgy szokta vezetni a háztartást ingyen.

Tudhatnád, mert megírtam a múltkor, hogy ma már nem kér senki reverzálist a protestáns féltől. De az már fejlemény, hogy legalább bizonytalan vagy :-)

A katolikus féllel változatlanul megígértetjük, hogy minden gyermeke felé egyformán katolikus lesz, és ezt lehetőség szerint a szentségi döntésekben is érvényesíti.

Nem az egyház okoz felekezeti feszültséget ilyen esetben, hanem a nagybötűs élet. Ugyan miért kellene egy katolikus szülőnek az egyik gyermekét megtanítani a katolikus hit igazságaira (mert ez elsődlegesen szülői kötelesség, a hitoktató csak szülői megbízott), a másik gyermekét meg nem?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés