A keresztény politizálás esélyei a mai Magyarországon - 5. rész

2014. május 13. 15:55

Vértes László
Közéletfejlesztő blog
Mi lehet a kereszténység átütő üzenete? Az, hogy a zsidó Messiás követése tette szabaddá, demokratikussá, jogállamivá, jólétben élővé a nyugati civilizációt.

„Mi lehet a kereszténység átütő üzenete?


Az, hogy a zsidó Messiás követése tette szabaddá, demokratikussá, jogállamivá, jólétben élővé a nyugati civilizációt. A Római Birodalom széthullása után nulláról újraépített európai kultúra vezetői egytől egyig messiáshitre tért barbárok, országaik alapja a kereszténység, minden fejlett európai ország közvéleményében a mai napig többségben vannak a keresztények. Következésképp aki szabadságot, demokráciát, jogállamiságot és jólétet szeretne, az tegye kereszténnyé a közvélemény többségét. Aki a keresztényeket kisebbségben akarja tudni, az a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és a jólét ellen dolgozik. (...)

Nincs gazdasági vákuum sem, ahol nem messiáskövetőké a gazdaság többsége, ott más értékrend képviselői irányítanak, csökkentve a társadalom jólétét.

Nincs kulturális vákuum: ahol nem a messiáskövetők értékrendje az irányadó, ott egy alternatív értékrend kerül hatalomra, amelyről már tudjuk, hogy nem demokratikus, nem jogállami, nem jóléti.

Nincs művészeti vákuum: ahol a trendet nem a messiáskövetők alakítják, ott alternatív trendek fognak uralkodni, erkölcsileg-szellemileg eltávolítva a társadalmat a zsidó Messiás követésétől, ezáltal a demokratikus, jogállami jóléttől. (...)

Nincs döntési vákuum: aki nem dönt, az is a messiáskövetés vagy az alternatívák oldalára sodródik. Hosszú távon senki sem tud középen maradni, a mindennapok elkerülhetetlen döntései lassan eltolják erre vagy arra.

Nincs egyetemes emberi optimum: csak konkrét kultúrákon belüli gyakorlati alternatívák léteznek, ezek egyikét választja mindenki, akár akarja, akár nem.”
 
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 62 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez nem igaz.www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum/Bauer1.doc - Nyugati bűntudat és a Harmadik Világ szegénysége
A gyarmatosítás éppenséggel pozitív hatással volt a gyarmatosítottakra.

Csak félig zsidó, félig nemzetek feletti, vagy ha tetszik nemzetközi, lévén Isten fia.

"Nincs döntési vákuum: aki nem dönt, az is a messiáskövetés vagy az alternatívák oldalára sodródik. Hosszú távon senki sem tud középen maradni, a mindennapok elkerülhetetlen döntései lassan eltolják erre vagy arra."

Szerző szerint mi volna az a bizonyos 'közép'?

"A zsidóknál az, hogy kivégzik - kivégeztetik a szeretett személyeket."

Jézus első követői is zsidók voltak, nemcsak a gyilkosai.

Ne tekints kekecnek, vagy "nyelvtannácinak", de tudod, ab ovo bizonytalanná tesz, mikor valaki sorozatosan durva hibákat vét anyanyelvünk helyesírási szabályaival szemben. Pl: Az "ál" az hamist, álságost jelent, és nem az ülés alternatíváját, azt az "állás" jelenti :) De ezt nyilván átengedte a butus szoftvered, amely a "mellett" szót sem képes a "mellet"-től megkülönböztetni. A fölösleges vesszőket, és a helytelenül nagybetűvel kezdett szavakat már szinte fölösleges is kiemelnem, hiszen azokat Ti, jobberek, szinte képtelenek vagytok megfelelően kezelni! Pl. a "Miniszterelnök Úr" az rendben van egy levélnél a megszólításban, de egy kommentben... Nálad ez a típushiba az "Európai Kultúra" említésénél jött elő, ami (bármennyire tiszteljük is:) de kis betűvel írandó!

A római zsoldosok csak azt a parancsot hajtották végre amit Pilátus kiadott nekik, a zsidó főpapok és farizeusok nyomására. Akik megdolgozták a népet, hogy jól szavazzon és ne az ártatlan Jézust válassza, hanem Barabást.

Hogy magát az ítéletet nyomorult bérért profi hóhérok végezték el az mellékes a történet lényegét tekintve.

Válaszok:
ottapont | 2014. május 13. 22:08

"A zsidók nem tartották Messiásnak Jézust!"

Ez igaz.
De az is igaz, hogy az elsők, akik messiásnak tartották, zsidók voltak a javából.

Nem a szeretet a kulcsszó, hanem a megváltás.

"A Római Birodalom nem pusztított."

Aki fizetett, azt természetesen nem.

Ceterum censeo...

Pilátus elé tehát tisztán politikai vád alapján
állítják Jézust. Ha vallási ügyben vádolták
volna, a helytartó minden bizonnyal nem is
foglalkozott volna az üggyel, hanem – ahogy
többször meg is kísérelte a per folyamán – visszautalta volna a főtanács hatáskörébe.
Csakhogy akkor nem lett volna kivitelezhető
a halálos ítélet, mindent meg kellett tehát tenni,hogy a vád politikai színezete érvényesüljön.
Ezért Jézusnak az Isten országát meghirdető
tanítását a szadduceusok és farizeusok rosszindulatúan politikai síkra terelték, azt a képtelenséget állítva, hogy Jézus a rómaiak
ellenében királyságra pályázott. Ez volt a vád,
és kezdetben Pilátus kérdései is politikai
jellegűek. Hamar kiderül azonban számára, hogy egészen másról van szó, hogy Jézus legfeljebb ártatlan álmodozó, akitől a zsidó vallási vezetők valamiért mindenáron meg
akarnak szabadulni.

Barsi Balázs: Jézus pere

http://kics.it/NtePQQ

"3) A lényeg azonban nem ez, hanem hogy a Római Birodalom fenntartása, működtetése nem külső fosztogatáson vagy a saját területek kizsákmányolásán alapult."

A provinciák kemény adókat fizettek, ez ellen a zsidók is lázongtak eleget, gyűlölték az adószedőket, hogy a témánál maradjunk.
Ez is a kifosztás egy formája.

"Már fárasztó, hogy mindig el kell mondani, Jézus gyilkosai rómaiak voltak"

Hát akkor, ne fáradj vele.

Kinek a nevét jegyezzük meg a gyilkoltató Kádárét, vagy a hóhérét?!

Persze, hogy nem személyesen gyilkoltak. Meg sem tehették volna(ne ölj).

"A Hiszekegyben sem azt imádkozzák a keresztények, hogy "Kaifás alatt értünk keresztre feszítették". Vajon miért?"

Talán, csak nem azért, mert Poncius Pilátus volt a helytartó és Izrael római provincia volt?

Izé, kivel fogadtatták el a mészárlásokat? Egyszerűen csak mészároltak és kész.

Az adószedőket mindenütt gyűlölik.

Ebben az esetben nem is az volt a lényeg, hogy gyűlölik vagy sem, mert persze, hogy igen. Az volt a lényeg, hogy kemény adókat hajtottak be a rómaiak a provinciákban, hogy emellett bizonyos helyeken kegyetlenkedtek is az csak rásegített az ellenük érzett gyűlöletre.

Nehezen tudnék olyan provinciát mondani a Birodalomból, amely a korábbi, birodalmon kívüli állapotához képest a kifosztottság állapotába került a birodalmon belül.

Mivel nekem nincs pontos infóm arról, hogy adóügyileg milyen volt az őket megelőző helyzet provinciákra lebontva erről nem nyilatkozok, ha vannak erről forrásaid esetleg megoszthatnád. Biztosan voltak olyan helyek ahol csak folytatták az előzőleg már bevezetett kifosztást,más helyeken talán fokozták is azt.

Az mindenesetre tény, hogy egyetlen birodalom sem azért terjeszkedett, hogy nagyobb foltként jelenhessen meg a korabeli térképeken vagy, hogy igaz filantrópként terjessze a saját magasabb kultúráját, vallását, egyebét, hanem mert a terjeszkedés egyenlő volt a gazdagodással. Az új területekről érkező adók, ingyen munkaerőt jelentő rabszolgák hada, képzett mesteremberek, műkincsek, természeti kincsek, kiművelt emberfők révén (görög tudósok rabszolgaként gyakorlatilag kosztért kvártélyért házítanítóskodtak a gazdag római családoknál) gazdagodott a birodalom és engedhetett meg magának egye nagyobb fényűzést az elit.

A nácizmus maga is felfogható mint vallás, sajátos beavatási szertartásokkal, szimbólumrendszerrel és nemzettel,mint bálvánnyal.

Ha nincs kimutatás akkor magánvéleményként értékelem és akként is kezelem.

Minden birodalmi hódítás célja a gazdagodás, mint azt már leírtam, a provinciáktól kivont anyagi és szellemi javak ezt szolgálták.

Ha van rá igény ám legyen, mindenkinek van helye a Nap alatt. Amíg nem célja másoknak ártani nincs vele baj, a Grandpierre-féle irányzatot nem keverném a nácizmussal semmiképpen. Nem mintha híve lennék, csupán a tényszerűség okán.

Csupán azért egészítettem ki a mondottakat, mert a fórumtárs akire reagáltál zsidógyűlölő, ami a nácikra inkább jellemző volt mint az általad említett fasisztákra.

Van egyfajta hamis történelmi mítoszteremtés, amely önmagában nem veszélyes, elsődleges célja a nemzettudat izmosítása. Ez szinte minden nép esetében kimutatható. Egyes népek mint pl. a zsidók komoly múlttal járnak ebben elől, mások, románok, szlovákok nemrégen szálltak be a játékba. Véleményem szerint addig amíg ez pusztán arról szól, hogy húzzuk csak ki magunkat mi is a népek nagy családjában mert...az még nem veszélyes. Legfeljebb körbemosolyog a világ, mert a király meztelen. Ha azonban belép egyfajta hamis kiválasztottságtudat, felsőbbrendűségtudat az veszélyes, mert egyértelműen alacsonyabb rendűvé, értéktelenebbé tesz másokat. Ezért figyelem aggódva a legújabb magyarországi irányzatot, amely magyarrá teszi a keresztények Krisztusát (véleményem szerint magyar IS, csak nem abban az értelemben) és egyfajta küldetéstudatot vindikál a magyar népnek. Ez egyértelműen judaista hatás és kerülendő.


"Ebből tehát gyaníthatjuk, hogy a birodalom nem annyira kifosztotta, mint inkább megóvta őket, elősegítette biztonságos és békés fejlődésüket."

Gyanítom, hogy a lázadások, háborúk a rómaiak ellen azért törtek ki mert ama területek népei ezt nagyon másképpen élték meg. Bár az kétségtelen , hogy egyes porfészeknek számító helyekre vitték magukkal a civilizációt lásd "Mit adtak nekünk a rómaiak?" : )) (ezt sem emberbaráti szeretetből tették, hanem a jól megszokott komfortérzetük biztosításáért illetve a birodalom hatékony működéséért), de meglehet a barbárnak gondolt népek ezekről az áldásokról inkább lemondtak volna. Viszont a rómaiak semmiképpen sem mondtak le az onnan érkező javakról.

Akinek nincs saját, az kénytelen idegen tollakkal ékeskedni.

Igen, ezek nem új irányzatok.

A római birodalommal kapcsolatban álláspontom változatlan. Az utakat, fürdőket, egyebeket kizárólag a maguk kényelmes, biztonságos és kulturált életvitele, illetve a birodalom jól felfogott érdeke miatt hozták létre. Nagyon messze állt a római birodalmi szemlélettől a filantrópia, más javáért való tevékenység. Ezt a mindenkire egyformán és válogatás nélkül kiterjedő jótékonykodást, mint szemléletet, valóban a kereszténységnek köszönheti a világ. Úgy hozzászoktak a kétezer év során ehhez a fajta gondolkodáshoz, hogy hajlamosak kiterjeszteni más vallásokra, kultúrákra, illetve történelmi korokra. Ez azonban nem állja meg a helyét.

Az, hogy bölcsen kormányozták úgy gondolom megint egy eléggé szubjektív megállapítás. Hogy ésszerűen az már inkább elfogadható, tényszerű, de még mindig nem jelenti azt, hogy nem volt busás hasznuk belőle. Azt pedig egyáltalán semmi sem indokolja vagy bizonyítja, hogy a római megszállást a megszállt népek mint jótéteményt élték meg. A lázadások, háborúságok ennek ékes bizonyítékai!

Én is csak ismételni tudom magam, a történelem nem tart számon olyan birodalmat amely nem húzott volna komoly hasznot a terjeszkedésből, más országok, területek elfoglalásából, bekebelezéséből. A rabszolgatartó római társadalom minden volt csak nem filantróp, legkevésbé sem más népek felvirágoztatására törekedtek (ha esetleg vannak forrásai amelyek cáfolnák a véleményemet, nosza elő velük!).

Egyetlen céljuk az erőszakkal létrehozott és fenntartott erős, gazdag birodalom, annak minden előnyével és hasznával.

"Nehéz azért a Római Birodalomnak olyan szegletét említeni, amelyet ne civilizáltak volna a tőlük telhető legnagyobb gondossággal :-)"

Jut eszembe erre nem mindenki szorult rá, voltak ugyanis a legyőzöttek között a rómainál régebbi kultúrák, amelyektől ők tanultak, lásd görögök. Júdea nem tartozott ezek közé, az igaz.

Ez már azért nagyon cseppfolyós. A török szultán pl. azért nyilvánította magát császárnak, mert a bizánci császárok jogutódának tekintette magát. Moszkvában a cár nem kevésbé.

Ha így nézzük, a Római Birodalom 1918-ig állt fönn, mert akkor szűnt meg mindhárom magát jogutódnak tekintő császárság.

Az eszközeik a minden provinciában jelenlevő légiók, a legyőzött népek sok esetben megölt királyainak túszul ejtett családtagjai, a lázadás és ellenállás minden formájának brutális és azonnali leverése.

Hogy a klasszikusnál maradjunk

Lómaiak! Jeluzsálem lakói! Lóma szelet titeket!

No, részemről zártam, aki meg unatkozik vegyen mosómedvét.

Ezt legföljebb a Justinianus halála utáni válságig, ill. a válság megoldódása utáni nyelvcseréig ismerem el.

Onnantól kezdve, hogy a bizánci elit föladta a latin nyelvet, nem sok köze maradt az ókori tradíciókhoz.

Amúgy nem sokon múlt, hogy Görögországot ne királyságként, hanem Újbizánci Császárságként kiáltsák ki. Tulajdonképpen Moszkva ellenállásán bukott meg a terv. Ha összejött volna, elismernéd? Mert a görög ortodox egyház pl. következetesen "romaiosz"-oknak nevezte görög nyelvű híveit a török időkben is. A görögök saját öntudatuk szerint 1750-ben török megszállás alatt élő rómaiak voltak.

Justinianus még egyértelmű birodalmi tudattal kormányzott, birodalmi jogot kodifikált, birodalmi fővárost épített birodalmi főtemplommal. Mindehhez birodalmi nyelvet használt, ami eltért a lakosság nyelvétől, de megegyezett az államalapító nép nyelvével. Az államalapító nép arisztokráciája pedig masszívan jelen volt az új fővárosban.

Aki azt mondja, hogy 476-ban Róma összeomlott, az ilyen apró tényeket nem vesz figyelembe.

Viszont Justinianus után erősen változott a kép. Herakleiosz, amikor kiveri a perzsákat a 80%-ban meghódított birodalomból, akkor a maradék lakosság lelkesedésére épít, és lényegében görög nemzeti-vallási megújulást hirdet meg, kétségtelen fönnmaradó birodalmi álmokkal. De ezek immár egy görög nyelvű nemzet birodalmi álmai, és nem egy reális birodalom valósága.

Róma a latin nép által létrehozott birodalom volt. A birodalom által a latinok népe kényszerítette rá a nyelvét, kultúráját az egész mai latin nyelvű világra, ideértve az Észak-Balkánt is (természetesen nem Erdélyt :-), hanem a mai Bulgária vidékét).

Ehhez képest a Herakleiosz által újjászervezett államalakulatban a hivatalos nyelv a görög volt, a hivatalos írás a görög, az arisztokrácia újabb generációi görög ajkúak voltak.

Mindeközben ráadásul a párhuzamosan kifejlődő Egyházi Állam központja Róma maradt, nyelve a latin, és a nyelv, kultúra ill. vallás birodalmi léptékű terjesztési igénye is jelen maradt, és az egyház történelmi léptékben "rövidesen" megtalálta a maga császárát is.

Akkor most melyik történelmi képződményben folytatódik inkább az ókori Róma?

"a "kereszténység" is tömeggyilkos."
Na ne mond! És itt most konkrétan kire gondoltál, csak nem Koppányra?

Nem szeretnélek félreérteni.
" Amikor a külső erőviszonyokat józanul mérlegelő, hatalommal rendelkező fél érvényt szerez az érdekeinek," - itt legyél konkrét, nem szeretnék találgatni.
"Az áldozat marad a bűnös" - ki volt az áldozat?

"vért látsz? Hát láthatsz is! II. Rákóczi Ferenc egyik kezében kard volt, másikban - a kor szokásai szerint - rózsafüzér.

Tudod mindenhol harcoltak a férfiak. Az egész világon. Isten nevében jó ügyért, rossz ügyért, nézőpont kérdése. Ma el sem bírnánk azokat a kardokat, nem, hogy harcoljunk vele.
Péter is kést, tört? viselt a ruhája alatt, és használta is. Ez egy keresztény, de férfi társadalom volt. Imádkoztak, vezekeltek, de, ha kellett harcoltak.

István nem az a nyápic alak volt, mint amit Koltai Gábor filmjében látunk. Nyápicok nem vezethettek egy törzset, népet, birodalmat.
Könyves Kálmánt is egy púpos nyomoréknak ábrázolták, persze, hogy nem volt az. Hányszor provokálta, támadta meg a testvére, Álmos, mire végső elhatározásra jutott.
Istvánt ki követte a trónon?
Kik költötték róla a véres legendákat?
Kik száműzték azon nyomban Gizellát az országból?
Azokat nem avatták szentté!
Ha nem tudod beleélni magad az adott korba, szokásaiba, akkor meddő marad a töprengésed.
De értem, amit mondasz és abból az irányból neked van igazad.
Nem akarlak megbántani, a te dolgod, de még ahhoz sem tudsz, nem akarsz alkalmazkodni, elfogadni, hogy a fórumokon nem szokás a magázódás. Azért ez is jelez valamit számomra és az nem az, hogy tiszteletből teszed, vagy igen?

Szent István Szent László... nem öncélúan harcolt. Ha megtámadnak jogos az önvédelem.
Ezek a kérdések minden keresztény emberben felmerülnek, csak mi választ is kapunk.
Istvánt úgy állítják be, mint keresztény embert, Koppányt pedig, mint pogány embert, de ez a kép hamis, hogy finoman fejezzem ki magam.
Koppány megtámadta az ősi jog ürügyével, Istvánt vagyis ő akart a király lenni efelől semmi kétségünk. Ha Géza fejedelem Koppánynak akarta volna a trónt és Saroltot, akkor intézkedett volna ez ügyben. De ő ezzel szakítva a fiának szánta a fejedelemséget.
Én is így voltam, nem értettem, azt, hogy lehet keresztény embernek ölni.
Ha nem lettek volna keresztes háborúk, ami a Szentföld felszabadítására indult meg, ma nyoma sem lenne. De nekünk sem.
Igazad van az éremnek két oldala van.
Én a baloldalt, nem szeretem, de melyik baloldal? A szovjet, francia, magyar? Mindegyik más értéket képviselt.

Mindenesetre más lehetett a fölállás, amikor ünnep idején Jeruzsálem tele volt rakva római hadsereggel, meg Poncius Pilátussal, mint amúgy.

Az evangéliumok Jézus esetében is megemlékeznek több megkövezési kísérletről, de az inkább szimpla lincselés lehetett, mint a Főtanács által kimondott ítélet. István diakónus esetében megtörtént a dolog.

Jézus esetében a Főtanácsnak is, de igazából Jézusnak is fontos volt, hogy hivatalos ítélet szülessék, amit a főpap mond ki, és azt végre is hajtsák.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés