Noé – egy félresikerült film, avagy a Biblia után szabadon?

2014. április 29. 15:23

Galambos Ádám
Evangélikus.hu
A filmben ugyanis előbb érzi úgy a néző, hogy az állatok ártatlanságáról vagy már-már egy vegetáriánus életforma meghirdetéséről van szó, vagy egy jól kitalált feminista kiáltványról.

„És bár tény, hogy találkozhatunk hatalmas bárkával és számtalan állattal, de a Mózes első könyvéből való alapos inspiráció mégsem köszön ránk. Sokkal inkább megismerhetjük az Aronofsky általi emberi gonoszság elképzelését, vagy a kevésbé professzionális 3D hatások alkalmazásának kísérletét, a nephilimek égbe menetelének groteszk elgondolását, vagy a rendező képzeletében megszülető Noé elvakult szuperhősi erejét, mint a valódi történet lényegét. A filmben ugyanis előbb érzi úgy a néző, hogy az állatok ártatlanságáról vagy már-már egy vegetáriánus életforma meghirdetéséről van szó, vagy egy jól kitalált feminista kiáltványról, mint a Mózes első könyvében szereplő történetről.

Bizakodva mentem be a moziba, hiszen azt gondoltam, hogy az özönvíz, a bűn uralkodása a földön, egy hatalmas bárka építése, az özönvíz, majd egy új kezdet önmagában izgalmas lehet egy rendezőnek. A filmet nézve rá kellett jönnöm, hogy Darren Aronofsky számára ez sokkal inkább vázlat, mint kiindulási pont. Nem csoda, hogy már a budapesti, premier előtti sajtóvetítésről is többen a film közepe környékén távoztak a sorok közül. Be kell vallani, hogy ők jártak jobban, hiszen a több mint két órás film a későbbiekben sem hozott fordulatot.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Filmkritika, kicsit más nézőpontból

http://www.youtube.com/watch?v=slg8CPwyCAY

A lényege magyarul, hogy Aronofsky filmjét inkább egy posztmodern midrásként lehet értelmezni. A rendező, a hagyományos zsidó kiszínezett bibliamagyarázat (midrás) recepjét követve belesző a történetbe teljesen új elemeket, olyanokat amelyek a Noé történetben nincsenek benne. Ugyanakkor, bár állítólag ateista, a filmben mégis nyomon követhető a Biblia logikája:
-Istent teremtőként ábrázolja, aki személy, akarattal, a világgal célja van és a teremtett világ működésébe beleavatkozik, gondot visel róla
-a bűnbeesés, mint valami gyökeres rossz van ábrázolva, az emberek bűnei szenvedést okoznak, amelynek az egész teremtett világ megszenvedője
-Noé a kezdettől egészen végig elsősorban azzal van elfoglalva, arra figyel, hogy mi Isten akarata, ezt jöveti és teljesíti

Válaszok:
Csomorkany | 2014. április 29. 21:34

Sajna ez nem változtat azon, hogy a film szar. Már bocsánat, de megnéztem, és ez az egyetlen pontos szó rá.

Szóval igen, Istent teremtőként ábrázolja, de ugyanakkor napi csodatevő szuperhősként is. Amikor Noé elakad, jön a Deus ex machina, és kihajt egy virág a földből, vagy kap egy teljesen világosan megérthető sugallatot, vagy kihajtanak a bárkához szükséges fák a pusztában vagy berobog a bárkába az összes állat (a kengurukat kivéve...) Ja, meg a kihalt állatokat... Azok ugye azért haltak ki, mert megette őket Tubalkain...

Bűnbeesés: legyen, ebből a szempontból tényleg nagyjából biblikus a film, de azért a világító Ádámot és Évát, és a sziszegő kelgyót, mint direkt utalást kicsit nehezen tudom feledni. Az nagyjából rendben van, amikor Noé rádöbben, hogy ő maga is bűnös. Talán ez az egyetlen tényleg erős része a filmnek.

Noé és Isten akarata: a kérdés csak annyi, hogy annak az isteni akaratnak, amit a film bemutat, van-e bármi köze a Bibliához.

Válaszok:
ottapont | 2014. április 29. 21:49

Még nem láttam, csak tervezem megnézni, de ha annak veszem ami, vagyis egy ateista zsidó rendező alkotásának, akkor nagy csalódás nem érhet. :)

Más filmjeit nem láttam, de erre illik a jelződ. Gnosztikus is, kabbalista is: érződik a vonatkozó zsidó apokrifek hatása.

Nem vagy te hisztis kicsit? Ha egy rendező ateista, akkor nem fog hitvalló keresztény filmet készíteni Noéról. Ha zsidó, akkor esetleg, de kérdés, mennyi kabbalista elemet visz bele. Afronovsky elég sokat.

Egy bibliai filmnél ez egyszerűen számít.

A katonaságnál megismert filmesztétikai alapkategóriák szerint vannak a kardozós filmek, vannak a baszós filmek, és vannak a kardozós-baszós filmek, utóbbiak a legjobbak, ami viszont egyik sem, az érdektelen.

Nos, a Noéra ez a kategorizálás tökéletesen alkalmazható, alapjában egy kardozós film, mint ilyen, közel nézhető, de azért elég unalmas.

Válaszok:
ottapont | 2014. április 30. 13:45

A szocio-kulturális háttér lényegesen más egy zsidó ember esetében. A fórumtársak által emlegetett kabbalista/gnosztikus vonal is példa erre.

Fel kellene hagyni azzal a gyakorlattal, hogy bizonyos etnikumoknak még csak a megnevezése is bűnnek számít. A magyar, éljen bárhol, nem szégyenli, hogy magyar.

Hát igen, ha mondjuk inuit vagy togói volna a rendező akkor valószínűleg valami egészen mást hozott volna ki a történetből és annak szabad volna elemezni az okait anélkül, hogy antiizének lenne az ember bélyegezve.

Most komolyan elő akarja írni, zokni létére, hogy másoknak milyen szavakat szabad vagy nem szabad használni? :D)

Közben egy csöppet sem érzi magát nevetségesnek, esetleg ijesztő jelenségnek?

Igenis, nem mindegy, hogy ki milyen etnoszociális háttérrel rendelkezik. Jelen film esetében is világos ennek a hatása.

Magam részéről a jövőben is meg fogom említeni, ha adott kontextusban fontosnak tartom, hogy a szerző micsoda, a szélsőséges PC inkvizítorok nagyobb örömére. Ennyike!

Dehát ez akkor is hiszti. A Noé-film története egy zsidók és keresztények által Szentírásként kezelt iraton alapul. Infó a filmről, ha a filmrendező zsidó. Az is, ha ateista, bár úgy tűnik, nem az. Viszont nem is keresztény módon fogta meg a történetet. Keresztény rendező nem nyomta volna tele a filmjét zsidó apokrifekkel. Attól még nem biztos, hogy jó filmet csinált volna, de biztos, hogy mást.

Namost egy ateista zsidó rendező Noé filmjétől annyi a jogos elvárás, hogy kardozzanak benne sokat, és ne legyen baszós, mert az zavaró.

Relatíve sokat kardoznak benne (korántsem eleget), megfelelően keveset és csak jelzésszerűen basznak, így a katonai filmesztétikai kategóriák szerint jól besorolható, más erényét nem tudom megemlíteni.

Ha azt mondanák rá, hogy egy halzabáló, illetve néger (vagy fekete), akkor az lenne az olyan "antiizé", mint az antiszemita.


A zsidó az a togóinak és az inuitnak felel meg, legalábbis a normálisan gondolkodó többségnek, mivel népnév. A zoknik számára azonos a zsidó a halzabálóval vagy a négerrel, de ez kizárólagosan zoknis felfogás.

"A f-om akar előírni bármit is."

versus

"tényleg jobb, ha a szót is kerüli"

Ezt írta, zokni, az önjelölt mandineres cenzor!

"A zsidóságnak, az ateizmusnak, meg a "zsidó ateizmusnak" nincs konkrét "etnoszociális háttere", mert ahány, annyi féle."

Mint minden népnek, a zsidónak is vannak bizonyos sajátosságai. Jelen esetben a zsidó filmrendező, a kabbalista zsidó hagyományból és a Biblia midrás elbeszéléseiből merít, és ezt nem csak én mondom, hanem az általam linkelt kritika valamint az itt véleményt mondó többi fórumtárs.

Ha valaki kimondja egy közismerten zsidó és ateista filmrendezőről, hogy zsidó és ateista, és ez rányomja bélyegét a műveire az nem rasszista hanem kizárólag tényeket közöl.

Tőlem bárki lehet allergiás a zs. szóra, de magánügyként kezelem, más szóval nem érdekel.

Hát, ebben kivételesen egyetértünk. A szavakat funkcionálisan kell használni. Csúnyán beszél az a kamaszlány a buszon, akinek minden második szava szexuális imperatívusz:

"És akkor b... meg azt láttam b... meg, hogy b... meg..."

Viszont ha olyan a téma, akkor ez a szó tökéletesen helyénvaló. Itt arról elmélkedünk, hogy a rendező pénzt akar keresni (viszonylag) sok kardozással, és mérsékelten alkalmazott baszással, a néző meg kiadja a pénzt, mert erre kíváncsi. Találkozik a kereslet és a kínálat, ilyenek vagyunk, lépjünk tovább, nincs itt semmi látnivaló.

Annak nincs értelme, hogy más szavakat használjak, és ezzel mentegessem akár a rendező cinizmusát, akár a saját cinizmusomat, amivel egy-egy ilyen filmet igenis megnézek. Jó, a baszós filmeket tényleg nem, mert a kardozás nem visz olyan kísértésbe, hogy én is kardozzak, de a baszás látványa az kerülendő kísértés volna a számomra.

Leginkább a pontosság szempontja érdekel. Egy közönségfilm az emberi testnedvekről szól.

Úgy vélem azonban, hogy itt nem csak az emberi testnedvekről van szó, melyek megnevezésére valóban vannak szavaink bőven, hanem arról a módról is, ahogyan visszaélünk velük a filmrevitel során.

A durva szavak összhangban vannak egy durva valósággal, tehát ebben a szövegösszefüggésben pontosak.

Egyszer volt egy emlékezetes nyelvi vitám arról, hogy csúnya szó-e a "szar". A véleményem azt volt, hogy nem csúnya, valószínűleg a nyelvünk legősibb rétegeihez tartozik, csak egyszerűen csúnya valóságot ír le.

Csúnyán beszélünk akkor, ha az égvilágon mindent ezzel a a valósággal azonosítva minősítünk, vagyis "ez is szar, az is szar". De ha történetesen akármilyen élettani okból indokolt pont életünk ezen oldaláról beszélni, akkor miért ne használjuk ezt a szót?

Mondjuk ha már ősi rétegek, állítólag valami nyugati krónikás följegyezte a támadó ősmagyarok csatakiáltását. A megfejtés imígyen hangzik: "Huj, huj, bazd meg!" De sajna nem emlékszem, hol olvastam :-(

"A szív bőségéből szól a száj." Mt 12,34

Válaszok:
Csomorkany | 2014. május 8. 10:09

Na végre, már valamiben.

Szívemben úgy döntöttem, hogy megnézem ezt a filmet, noha kb. számítottam arra, hogy mit fogok látni. Több kardozára, és több keresztény fundamentalizmusra számítottam ugyan, és kevesebb New Age-re, de azért úgy alapvetően tudtam, mit várhatok. Miért tegyek úgy a szám szólása során, mintha ilyesmire nem lenne nyitott a szívem? Tényleg nem értem a háborgásotokat. Az vesse rám az első követ, aki csakis igényes művészfilmeket néz, de a szexjelenteknél gondosan becsukja szemét, fülét.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés