Húsvét üzenete: az élet diadalmaskodott

2014. április 19. 18:14

Karsay Eszter
Magyar Nemzet
Nagyon örülök, hogy bevezették a hittant és az erkölcstant az iskolában. Ha az életemet nem úgy használom, ahogy az Isten adta, rendelte, akkor az is tönkremegy.

Milyen jelentést hordoz a mai kor emberének 2014 tavaszán húsvét üzenete?


A református keresztyének legnagyobb ünnepe a nagypéntek és a húsvét. Nem lehet húsvétról beszélni anélkül, hogy ne emlékezzünk meg arról is, hogy mi történt nagypénteken. Nagypéntek viszont húsvét nélkül szomorú és tragikus esemény volna. Húsvét ünnepének örök üzenete, hogy az élet győz. Az életet, a nagybetűs Örök Életet adta Isten ajándékba az embernek. Ezt nem pusztíthatja el senki és semmi. Nagypéntek tragédiája – az ember tragédiája – Jézus kereszthalála, a húsvét viszont arról szól, hogy az élet diadalmaskodott, és nem a bűn és halál, mert Isten kegyelméből van folytatás. Nagypéntek nagy tanulsága, hogy meg lehetett ölni, keresztre lehetett verni azt, aki jó volt, aki tiszta, szent és igaz volt, aki értünk lett emberré. Meg lehetett ölni, de elpusztítani nem lehetett. Nem lehet az utolsó szó a gonoszságé, a tévedéseké, nem lehet a félreértéseké, de a féltékenységé és a hatalmaskodásé sem. Isten utolsó szava a megbocsátás és a megbékélés, mert ezt hozta el Jézus nekünk. Azért született e világra, hogy ezt elmondja és elénk élje. De nem értették, mert nem akarták megérteni őt, ezért megölték. Jézus kereszthalált halt azért, mert komolyan gondolta, amit hirdetett Istenről, és az utolsó percig kitartott mellette. Azt hirdette, hogy a megbocsátó Isten szeret, segíteni akarja az embert és nem tönkretenni. Ő nem bosszúálló Isten. Erről szól húsvét üzenete. Fontos, hogy a feltámadt Jézus a tanítványokat úgy köszöntette: »Békesség nektek!«, és nem azt mondta, hogy »Na, ti híres tanítványok, jól leszerepeltetek a kereszt alatt«. Tudjuk, hogy a tanítványok szétfutottak. Egyedül Jánosról jegyezték fel, hogy ő ott volt a kereszt alatt. A többiek elbújtak félelmükben vagy keserűségükben. De Jézus nem azért jött vissza a halálból, hogy ítéletet mondjon az emberek, köztük tanítványai felett, az ellenségein se akart bosszút állni, akik a keresztfára juttatták. Azért jött vissza, hogy békességet, megbékélést hozzon. Jézus azt akarja, hogy béküljünk meg Istennel. Mert nem Isten haragszik ránk, hanem mi, emberek haragszunk őrá. Mi a haragvó, a bosszúálló, a hatalmaskodó Istennel állunk perben és haragban. Jézus pedig azért jött e világra, hogy megértesse, megtanítsa nekünk: Isten szeret és segíteni akar minket. Ez mind benne van húsvét üzenetében. (...)

Ha megnézzük, hogy Jézus szenvedése idején hogyan viselkedtek az emberek, köztük a hatalmukat féltő főpapok, Róma helytartója, Pilátus, a tanítványok, köztük a kételkedő Tamás, az áruló Júdás, az őt háromszor is megtagadó Péter, a nép, amely előbb ünnepelte, majd a halálát követelte, akkor azt láthatjuk, az emberek szinte semmit nem változtak az elmúlt két évezredben. Jézus életét adta a bűneinkért. Megérdemeltük az áldozatát?

Izgalmas kérdés. Nagyon sok kiábrándult ember mondja azt, hogy ezt a világot nem lehet megváltani, vagy azt, hogy hiábavaló volt, amit tett. Lehet keserűen és kiábrándultan kérdezni: Hát hol vannak a megváltás jelei? Nem nagyon vannak, mert valóban minden korabeli ember behelyettesíthető a mai életünkben is. Sőt, ha becsülettel és alázattal vizsgálom magam, akkor azt kell mondanom: én vagyok Júdás, én vagyok Péter, én vagyok a gyenge Pilátus és a hatalmát féltő főpap, Tamás is én vagyok. Tehát az ember nem nagyon változott, szinte ugyanolyan, mint egykor, Jézus idejében. A technikai fejlettségünk, az életkörülményeink óriási mértékben változtak, nagyobb lehetőségünk van például arra, hogy tönkre tegyünk embereket, hogy pusztítsuk a környezetünket, a teremtett élővilágot. És mégis hiszem: van értelme a megváltásnak. Mert minden egyes emberben ott van a lehetőség, hogy megváltott életet élhet. És a keresztyén egyház azért áll fenn még ma is, mert mindig voltak és vannak olyan emberek, akik megváltottként akarnak élni. A szentek élete, nagyszerű emberek élete mutatja: létezik a jóság, vannak emberek, akik képesek föláldozni magukat szeretetből, hogy vannak, akik készek meghalni is a hitükért, a krisztusi értékekért. Jézus nem egy vallást, nem egy dogmatikai rendszert, hanem életformát hozott. Jézus egyéni megoldásokat adott. Hiszem, hogy van fejlődés az egyes ember életében. És ha csak egy kicsit több jóságra, szeretetre, megértésre, bölcsességre jut el az ember, akkor ez már a megváltottságnak a jeleként értékelhető. Nem nagy, látványos jelekre kell gondolni, hanem csöndes, szeretetteljes jelekre, például, hogy egy ember meg tud bocsátani annak, aki csúnyán elbánt vele, vagy arra, hogy valaki százszor elesik, elbukik, mégis képes újra fölkelni, mert értelmét látja annak, hogy tovább küzdjön, mert van, akit követhet.

Ön szerint segíthet az iskolákban bevezetett erkölcstan-, illetve hittanoktatás abban, hogy a jövő generációinak nagyobb esélye legyen az igazi emberi életre? Vagy ön szerint inkább a családban lenne a helye az erkölcsi nevelésnek?

Nagyon örülök, hogy bevezették a hittant és az erkölcstant az iskolában. Mert azt botránynak tartom, hogy az előző rendszerben negyven–hatvan éven át fel lehetett nőni, érettségi vizsgát tenni úgy, hogy a fiatalok nagy részének halvány fogalma se volt például a tízparancsolatról. Arról például, hogy mit jelent az, hogy ne lopj. Ezek olyan alapértékek, amikről jó lenne, ha már a családban hallanának a gyerekek. A kicsi gyerekekkel kell elkezdeni azt, hogy valamilyen értékrendet tanuljanak az emberek. Mert ha nincs értékrend, nem csupán szabadosság lesz a szabadság helyett, hanem egyre nagyobb bizonytalanság is. Ez érződik ma sok ember életében, az egész társadalomban is. Bizonytalanok abban, hogy mi a jó és mi a rossz. Úgy érzik, egy hatalmas, légüres térben élnek, és nem látják a határokat. Nem tudják, merre mehetnek, mi vár rájuk, mi lesz a következménye a tettüknek. Kálvin János mondta a törvényről, hogy az korlát is. Ösztökélő is a jóra, meg tükör, ugyanakkor korlát is, amibe bele lehet kapaszkodni. Mutatja, hogy tovább már nem mehetek, mert a szakadékba zuhanok, ha kirabolom a másik embert, ha betörök a másik házasságába. A »Ne paráználkodj!« azt jelenti, hogy ne törj házasságot! És ne csupán azért ne tegyem ezt, mert Isten ezt parancsolta, hanem azért, mert én leszek boldogtalan, meg a másik, meg a harmadik. Mert mindannyian összetörünk. A törvény tehát figyelmeztet, de ugyanakkor segít is. Bele lehet kapaszkodni egy-egy ilyen törvénybe, nem megnyomorít, börtönbe zár, hanem segít megállni a szakadék szélén, hogy ne zuhanjak le a magasságból a mélységbe. Az erkölcsi törvényekről szóló alapismeretek azért szükségesek, hogy legyen min elgondolkodni, és ha valami miatt ez nekem nem tetszik, akkor legalább tudjam, hogy mikor lépem át az emberiesség erkölcsét, és legyek tisztában azzal is, hogy ez milyen következményekkel jár. A tízparancsolat nem csupán korlátozni akar minket, hanem használati utasítás az élethez. Ha veszünk egy egyszerű kis eszközt, egy mobiltelefont, ahhoz is leírják, hogyan kell használni. Ha nem a rendeltetésének megfelelően használom, tönkremegy. Ez ilyen egyszerű. Ha az életemet nem úgy használom, ahogy az Isten adta, rendelte, akkor az is tönkremegy. Boldogtalan leszek és esetleg beteg is. Istentől az életünk mellé kaptunk használati utasítást is segítségül. Útmutatót. Élő útmutatónk Jézus. Ott van az írott útmutatás is a Bibliában. Csak tudni kell, hogy hogyan használjuk.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Uramisten, ezt a gondolkodásmódot, hol tanultad otthon, vagy az iskolában? Kétségbeejtő!

"Te egy kis nulla vagy, kedves
Karsay Eszter!
Engem már akkor illemre oktattak,
amikor te még elképzelés sem voltál."
Aranyos ez így együtt! Az illemre oktatott ember "nullázza" azt aki sose bántotta!
Ezt az illemet, maximum az illemhelyen oktatták "kedves"!

"Te egy kis nulla vagy, kedves
Karsay Eszter!
Engem már akkor illemre oktattak,
amikor te még elképzelés sem voltál."
Aranyos ez így együtt! Az illemre oktatott ember "nullázza" azt aki sose bántotta!
Ezt az illemet, maximum az illemhelyen oktatták "kedves"!

A hitet a családi közösségben, példák sokaságán át lehet átadni a gyerekeknek. Utálatossá válik a vallás, ha ugyanolyan tanóra lesz, mint a többi, leckékkel, osztályzással, versengéssel.
A gyerek erkölcsre nevelése alapvetően a szülő felelőssége. Hadd döntse el ő, milyen elvek alapján szeretné, hogy felnőjön csemetéje.
Miért kell mindenbe az államnak beleszólnia? Nagyon úgy látom, hogy így lesz a hitoktatás hatalomfitoktatás,erőszakos agymosás.

Válaszok:
Senye Péter | 2014. április 21. 10:07

Fontos és jó írás.
A (világi) törvények, csupán az emberek egymásközötti - legelsősorban anyagi és fizikális - viszonyait szabályozza.
A (vallási) törvények azon részei, amelyeket a volági törvényel nem szabályoznak és a szokásjogot kiiktatva a társadalom a szabadosság irányába mozdult el emberi veszteségek és katasztrofák szinterei lettek. (Egy vagy akár szülő nélkül nevelkedett gyerekek veszteségei, a házasságból valamelyik fél korlátnélkülisége miatt súlyosan sérülten kikerült emberek tömegei, stb., stb.) Mennél több az ilyen terület, annál több a baj.

Ennek a belátásához nem is kell vallásosnak lenni, elég elgondolkodni azon, amit szerző jól kifejtett. A zsigeri ellenállás a korlátokkal szemben igenis emberi sérülések és szerencsétlenségek sokaságát okozza, amelyet azonban csak később tapasztalnak meg az emberek és még maguk elött is tgagadni igyekszenek a hibás közszellem miatt.
Az ateistáknak: Jézus függetlenül attól, hogy istenfiú volt vagy sem, ERKÖLCSI ZSENI VOLT ! Tanításainak betartása pedig az emberek javát szolgálja, be nem tartása pedig bajt, sérüléseket és szenvedést okoz.

A vallás gyakorlása magánügy nem pedig az ismertetése!
Nem tudom, hogy hittan címén mit oktatnak de az én elképzelésem szerint a világban fellelhető főbb vallások és mitológiák, valamint az ateista ismereteket is kellene oktatni.

Az erkölcs, és illemtan oktatásával egyetértek, hogy a itt nálunk a zsidó-keresztény szabályok szerint oktassák alapfokon.

Pár perccel ezelőtt mondta Német Sándor, hogy Jézus soha nem tagadta meg nemzeti identitását és nemsokára újra eljön. Nem Budapestre nem Karakószörcsökre hanem Jeruzsálembe.

Visszatérve, az is lehet, hogy Jézus nem is létezett.
Vagy legalábbis létezett a történet de évezredekkel azelőtt mert sok mítoszban fellelhető csaknem ugyanaz amit Jézus történetként ismerünk de az ótestamentum is fellelhető más mítoszokban.
Állítólag.
Az igazságot nem tudjuk meg soha.
A történelem nézőpont kérdése!!!!
Mi sem bizonyítja ezt jobban mint a mostani szobor balhé eltérő nézőpontjai.
Pedig csak 70 éve történt.

Válaszok:
oskar | 2014. április 20. 12:56

Ott a gond, hogy a vallás (erkölcs) az NEM LEHET tantárgy! Hanem az életfelfogás része kellene hogy legyen, és nem bebiflázandó szövegek összessége. Iskolában, szabott órakeretbe beillesztve nem lesz különb, mint a hajdani őrsi óra (az volt az úttörőmozgalom halála) Kérdezd meg a gyerekeidet, hogy vélekednek erről.
A nevelést nem lehet letudni heti egy-két, ímmel-ámmal leadott kötelező penzummal.

A 2 x2/3 által felbátorított tömeg egyre agresszívabban nyomul és viselkedik. Miközben minden 3-4 hozzászólásuk a baloldal "erőszakosságát" panaszolja fel. Az egész Orbán rendszer fő jellemzője, hogy kivetítitek a saját intoleranciátokat másokra, és tényként kezelitek azokat a vádakat, amelyeket más ellen hoztok fel :) Mondanám, hogy szánalmas, ha nem állna mögötte egy egyre türelmetlenebb is voluntaristább államhatalom.

"A hitet a családi közösségben...lehet átadni a gyerekeknek" - plusz az élet minden más területén.

Ha a tárgynál maradnánk, és nem kevernél ide minden hülyeséget, az az apró tévedésed, hogy nem az állam kötelessége az oktatás, hanem a szülőké.

Az állam a modern korban ezt az ősi szülői kötelességet részben magára vállalta, amit a szülők többségi beleegyezése legitimál. Valljuk be, fizikát egy fizikatanár jobban tud tanítani a gyereknek, mint egy nem fizikus szülő.

Azonban azon gyerekeknél, akiknek a szülei igénylik a hitoktatást, az állam dolga ezt is lehetővé tenni a megfelelő felekezeteknek. Különben a szülők visszavonják a beleegyezést az államtól, és oda a társadalmi béke.

Ez egy tanúságtétel. Nagyon szépen megfogalmazott, nagyon értékes gondolatok. Köszönöm Eszter!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés