Bábel Balázs: Asztrik érsek maradványainak azonosítása hatalmas felfedezés

2014. április 18. 16:08
Szent Istvánnak a pápától koronát hozó Asztrik kalocsai érsek maradványainak a beazonosítása felbecsülhetetlen értékű felfedezés – mondta Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek pénteken, az MTI-nek adott interjúban.
Üzenetként is felfogható, hogy húsvét előtt pár nappal a tudomány megerősítette azt a sejtésünket, hogy az 1911-ben megtalált márvány koporsóban Asztrik első kalocsai érsek földi maradványai vannak – mondta Bábel Balázs kalocsai érsek, aki beiktatásakor Asztrik kilencvenedik utódaként nevezte meg magát.
 
Az érsek emlékeztetett arra, hogy a feltehetően Asztrik érsek sírleletét őrző szarkofágot Foerk Ernő 1910-ben és 1911-ben végzett ásatásakor találta meg a Szent István-kori székesegyház szentélyének a közelében, a főhajó tengelye mellett 3,6 méter mélyen, a mai főszékesegyház szentélye alatt.
 
A márvány koporsót ezután az akkor létesített kripta oldalfalában helyezték el, a rajta lévő tábla szerint Győr nembeli Saul érsek maradványait tartalmazta – mondta Bábel Balázs, hozzátéve, hogy egy kérdőjel is látható a táblán, jelölve a korabeli régészek bizonytalanságát.
 
Az érsek beszámolt arról, hogy a Nagyboldogasszony-székesegyház felújítása 2009-ben kezdődött, majd a torony, a tető, és a belső restaurálások után döntő elhatározásra jutottak. 
 
A jelenlegi feltárás a Henszelmann 19. századi ásatási eredményei alapján tett feltevéseit és megállapításait igazolták, amelyek szerint a régi székesegyház legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a mostani – tette hozzá.
 
Bábel Balázs fontos momentumnak nevezte, hogy a sírban talált leletek már a régészeket is abba az irányba terelték, hogy azok Szent István korában használt liturgikus tárgyak.
 
Az érsek kiemelte a főépítésznek, Vörös Mártának, a főszékesegyház egész felújítása vezetőjének szerepét, aki azt kérte, hogy végeztessenek el egy radiokarbon vizsgálatot a csontok korának megállapításához. A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriuma térítésmentesen végezte el a vizsgálatokat.
 
A vizsgálat eredményével, az eddigi ismeretek, összegyűjtött adatok alapján, a régészek sírmelléklet kelyhének származási koráról alkotott véleménye alapján, Foerk feltevése igazolható, hogy ez pedig, nagy valószínűséggel, Asztrik érseknek a sírja, az ő csontmaradványait, relikviáit rejtette a vörösmárvány szarkofág – hangsúlyozta az érsek.
 
Bábel Balázs szavai szerint Asztrik a „pogányok” közé jött az országba, abból a kultúrából, ahol már régóta kereszténység volt, de a clunyi reformmal azt is meg kellett újítani. Az érsek leszögezte, hogy szép példa, erős ideál Asztriknak a személye, aki elkötelezetten keresztény volt, és magyarrá lett azáltal, hogy a magyar államiságnak a kiépítésében, legfőbb szimbólumának, a koronának az elhozatalában komoly szerepe volt.
 
Szent István király feltehetően 1002-ben, az első püspökségek között szervezte meg a kalocsai egyházmegyét, amelynek élére Asztrik személyében egyik legfontosabb támasza került. Nagy szerepe lehetett abban, hogy a püspökség – minden bizonnyal még Szent István életében – érseki rangra emelkedett. István őt küldte II. Szilveszter pápához királyi koronáért, és egyházi intézkedéseinek megerősítéséért. Asztrik jól oldotta meg feladatát, mert a pápa megküldte a kért koronát Istvánnak. 
 
Az is bizonyos, hogy a kalocsai érseki rangra emelkedett Asztrik Istvánnak nemcsak egyházi ügyekben, hanem az ország rendezésében és törvények alkotásában is segítője volt. A magyar történelem egyik legérdemesebb alakja elhalálozásának ideje, a radiokarbon vizsgálat alapján 1001-1030 közé tehető. Összevetve a korabeli dokumentumok tényadataival, nagy valószínűséggel 1028-1030 között halt meg.
 
A középkori érsekség központja eleinte Kalocsa volt, majd az érsekek az 1090-es évektől egy évszázadon át Bács várában tartózkodtak. Így alakult ki az 1968-ig megőrzött kettős név: kalocsa-bácsi érsekség.
 
1993-ban II. János Pál pápa rendelkezése folytán az egyházmegye észak felé új területekkel gyarapodott, sőt neve is megváltozott. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye ettől kezdve Bács-Kiskun megye területével azonos.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés