A harangok Rómába mennek

Nagycsütörtökkel megkezdődik a szent három nap

2014. április 17. 10:40
Nagycsütörtökön Krisztus és a tanítványok utolsó vacsorájára emlékeznek a keresztények. Ezzel a nappal kezdődik meg a nagyhéten belül a szent három nap, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó három napja.

 Nagycsütörtök estével megkezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap. Délelőtt a katolikus egyházban az egyházmegyei székesegyházakban találkoznak a papság és a hívek, hogy a püspökkel közösen ünnepeljenek. 

 
Ezen a szentmisén a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát. Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg az Oltáriszentséget valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg a szentelésükkor tett ígéreteket.
 
Az esti liturgia az utolsó vacsora felidézésével kezdődik, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. A szentírási olvasmányok felidézik az egyiptomi kivonulást, amikor azon a bizonyos éjszakán az angyal megkímélte az izraeliták házait, mert a bárány vérével megjelölték az ajtófélfákat. A húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe: saját testét adja értünk, vére pedig megszabadít a bűntől, az örök haláltól. A nagycsütörtöknek éppen ezért ünnepélyes és örömteljes hangulata van.
 
Nagycsütörtök este a szentmise elején Krisztust dicsőítik a hívek. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ekkor szólnak utoljára: legközelebb a nagyszombati szertartáson hallhatjuk. A néphagyomány úgy tartja, a harangok Rómába mennek. A nagycsütörtöki szentmise különösen is megindító része a Krisztus tettére való emlékezés: az utolsó vacsorán, szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának lábát. A miséző pap sok helyen követi Jézusnak ezt a tettét.
 
Az oltár Krisztust jelképezi, és így a szentmise végén az oltárfosztás – amikor eltávolítanak az oltárról minden díszt - Krisztus ruháitól való megfosztására utal a keresztre feszítés előtt. Ezt követően pedig az Oltáriszentséget a pap egy külön az őrzésére kialakított mellékoltárhoz viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból, kezdetét veszi Krisztus szenvedése. Ettől kezdve húsvétig az egyház nem mutat be szentmisét.
 
Nagypénteken, délután háromkor, Jézus halálának órájában keresztutat járnak a hívek, este pedig úgynevezett csonkamise van, amiben a passiót éneklik. Nagyszombaton semmi nem történik, ez az egyházi év legcsendesebb napja. Nagyszombat éjszaka virraszt az egyház, hogy Jézus feltámadását ünnepelje, a húsvéti nagymisét vasárnap mutatják be.
 

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Elég sokan hisznek benne, nézz el a templomba. :) Persze lehet, hogy ők nem modernek. :D Mindenesetre ideje lenne felismerned, hogy sokan komolyan ünneplik ezeket az ünnepeket.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés