A boldogság közgazdaságtana

2014. március 27. 10:15

Baritz Laura Sarolta
Magyar Kurír
Mi az emberközpontú közgazdaságtanban gondolkodunk, azt valljuk, hogy a gazdaság az embereken alapszik.

„A boldogság közgazdaságtana címmel szervezik a konferenciát. Úttörő a kezdeményezés, újszerű a témafelvetés. Miért éppen ezt választották?

Nem a témaválasztás a különleges, hanem annak megközelítési módja. Ma a közgazdaságtan, a pszichológia és a szociológia területén is divattéma a boldogság. Alapkérdés azonban, hogy valójában mit értünk boldogság alatt. A főáram alapvetően a hedonista megközelítéssel él: a boldogság egy kellemes állapot elérése. A mi paradigmánk azonban az egyház társadalmi tanításával karöltve határozza meg a boldogságot. Az Arisztotelész által megfogalmazott, és Aquinói Szent Tamás által továbbfejlesztett boldogságfogalomból indulunk ki. E szerint a boldogság cél, a kiteljesedés célja. Dinamizmus, folyamat, melyben az ember az értékek hierarchiája mentén egyre tökéletesedik az erények által. A kiteljesedési folyamat végső célja Arisztotlésznél az igazság szemlélése, a kereszténységben pedig maga Isten. A boldogság megfogalmazásakor nem tudjuk kihagyni az Istent. Ide fogalmilag is és logikailag is el kell jutni. A pszichológiában is fellelhető az arisztotelészi irány: az ember nem üres doboz, benne nem a bemenő és kimenő ingerek határozzák meg, hogy mi történik, ahogyan a behaviorizmus állítja, de nem is a benne élő ösztönök. Ez az irányzat (a humanisztikus pszichológián belül az ún. önmeghatározás elmélet, SDT) szószólói azt vallják: az ember szabad és önmagát határozza meg. Bár a struktúra erősen hatni tud az emberre, de személyiségének, mivoltának legvégső meghatározója a szabadsága.

Hogyan kapcsolódik ebbe a folyamatba a közgazdaságtan?

Mi az emberközpontú közgazdaságtanban gondolkodunk, azt valljuk, hogy a gazdaság az embereken alapszik. Végső soron az emberi értékrend határozza meg a gazdasági rendet. Ha az embert helyezzük a középpontba, akkor a közgazdaságtanban is intenzíven az emberről kell beszélnünk, meg kell fogalmazzunk egy emberképet. Ezt Isten nélkül nem tudjuk, ezért segítségül kell hívnunk a teológiát és a filozófiát. Ezek szükséges szakterületek ahhoz, hogy a közgazdaságtani fogalmakat teljessé tegyük. Mi ezt szeretnénk ezen a konferencián bemutatni. Nem a két szemléletmód közötti vita a célunk, hanem az arisztotelészi erényetika, mint alternatíva felmutatása, mert Magyarországon ez eddig alig kapott teret. 

Beszélt az arisztotelészi és az Aquinói Szent Tamás tanításából kiinduló keresztény felfogás találkozásáról. Hol vannak a közös pontjaik?

Az arisztotelészi etika – melynek boldogság felfogása az eudaimonia  – középpontjában az erények és a boldogság áll, ami az ember számára kiteljesedést jelent. A végső cél az igazság szemlélése, ide jut el az igazán tökéletes ember, aki az erények által tökéletesedik. Aquinói Szent Tamás értelmezésében is folyamat, kiteljesedés a boldogság, az erények által tökéletesedő ember eljut az Isten boldog színelátásáig az öröklétben. Mind a keresztény felfogásban, mind Arisztotelésznél rendkívül fontos a kapcsolatiság: az ember, aki személy, és kapcsolataiban realizálja magát. Az embert végső soron nem elégíti ki saját szubjektív vágyainak keresése, boldogságát akkor érheti el, amikor a másik emberrel kapcsolatban van. Az ún. kapcsolati javak növekedése egyenes arányban van az egyén boldogságának növekedésével. Az ókori görög bölcselők, és Aquinói Szent Tamás is hierarchiát állapítanak meg az értékek között. Arisztotelész szerint ebben a materiális javak a legalsó szintet képviselik, a legmagasabbat pedig az erkölcsi, intellektuális javak. Ugyanúgy hierarchikus viszonyt lát a test és a lélek között. Ő az első, aki arról beszél, hogy a test a lélek eszköze. Arisztotelész azt mondja, hogy az embereket és a dolgokat az önértékükön kell szeretni, saját magukért, s nem a hasznuk miatt, a keresztény hozzáállás a szeretetről - Jézus »Szeresd ellenségedet!« parancsa – még tovább megy.”
 
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem túl gyakorlott nyilatkozó: az inerjúból egyelőre semmi nem derül ki a boldogság közgazdaságtanáról, ellenben zavaros az egész szöveg.

Válaszok:
Sulammit | 2014. március 29. 9:59

Megköszönném. Eddig csak a 'kapcsolati' javak szembeállítását látom a 'materiális' javakkal - ami furcsa, mert a klasszikus mikorökonómia tételei sohasem korlátozódtak a materiális javakra. A mainstream mikorókonóiában manapság egyre inkább megjelenik a pszichológiai-szociológiai szál, amire utal is. De a keresztény boldogság-közgazdaságtan hogyan és mennyiben módosítja a mikroökonómia eszköztárát? A makroökonómiét?

"a kapcsolati javakat és minden egyebet is kizárólag a profitszerzés eszközeként tekint."

Jellemzően a (hosszútávú) profitmaximalizálás - esetleg játékelméleti modellbe építve - áll a klasszikus mikroökonómia célfüggvényében, amikor vállalatok vagy egyéb gazdasági aktorok viselkedését írja le. Egyének fogyasztói döntésénél pedig a fogyasztói haszon maximalizálása. Vannak más döntési helyzetek, ahol valami másnak a maximalizálása vagy minimalizálása lehet a célfüggvényben.

Tulajdonképpen a megközelítés alapja csak annyi, hogy van egy célfüggény és vannak korlátok hozzá. De ez alapesetben tökéletes racionalitást és teljes informáltságot feltételez. Itt próbálkoznak már jó ideje új személettel - nincs teljes informáltság, nincs teljes racionalitás a pszichológiai-szocialógiai kutatások vagy közgazdasági kísérletek tanúsága szerint.

De a popperi tudományosság lényege, hogy megpróbál leírni vagy előrejelezni egy jelenséget, és ha nincs összhang az előrejelzés és megfigyelés között, akkor elveti a hipotézist. A kérdésem az, hogy a keresztény boldogság és humán kapcsolati javak eszmeköre hogyan épül be ebbe a tudományos módszerbe?

Másként írjuk le, jelezzük előre az emberi viselkedést ezáltal? Teljesen más modelleket használunk? Használjuk a régi modelleket, de bizonyos dolgokat megváltoztatunk benne? Kipróbáltuk-e, hogy az új modelünk jobban írja le a valós jelenségeket, mint a régiek?

A pénz is 'romlékony', ha van infláció, illetve a néhol népszerű helyi pénzek különösen azok.

A szövegből amúgy kitűnik, hogy te még marxista közgazdaságtant tanultál; nekünk már teljesen más fogalmakat tanítottak.

"Az apáca arról nem szól, hogy az 'isten fia' miért ment el szó nélkül a rabszolgaság, mint igazságtalan gazdasági berendezkedés mellett. Azért,

Jézus a Római Birodalom ellen sem szólt.
És nem azért, amiért állítod, "mert számára ez rendben volt." Hanem azért, mert nem politizált. Az ember megtéréséről beszélt, tanított. - "csak azt kérte hogy mindenki imádja őt.ott." - Hol kéri ezt? Bizalmat kér, ha hiszel másképp fordítva bízol bennem! akkor meg tudlak gyógyítani. Szent Pál is erről beszél a belső megtérésről "önként vállald" a rabszolgák felszabadításának, testvéri szeretettből kell végbemennie. a Filippi levél erről szól.
Jézus programbeszéde Isten Országáról szól. Előbb az egyes embernek kell megszabadulnia, aztán felszabadíthat. És ez meg is történt. Ugye?

Olvasd el a teljes cikket, tegnap volt a MOM-ban egy konferencia ebben a téma körben.

Nézd meg, hogy ki ez a nővér, az igaz, hogy nem egy "nyilatkozógép", hiszen elsősorban szerzetes, aztán tanár, de, hogy nem lenne gyakorlott, és zavaros?... Több interjút adott már újságoknak, TV csatornáknak. Lehet tőle kérdezni személyesen, telefonon, konferenciákon. Egy esti/levelező képzésben is részt vehetsz, ha van legalább alapfokú közgazdaságú ismereted, ha beiratkozol április 28-ig a 2014/15-ös tanévre. A Sapientia, Corvinus, és a római Pápai Szent Tamás Egyetem szervezésében. Jó tanulást!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés