Isten kimondottan vicces

2014. február 16. 14:03

Kovács András Péter
A Szív
Szerintem Istennek ez a legfőbb szórakozása, hogy kandi kamerázik minket és belesodor minket vicces helyzetekbe, pontosabban mi sodorjuk bele magunkat, de ő meg mosolyog ezeken.

Szerinted létezik keresztény humor, vagy az olyan, mint mondjuk a kommunista matematika?

Én két irányból tekintenék a kereszténységre. Van az a kereszténység, amit megtanulsz: tudod a dogmáit, a kereteit, ismered az írásait, ebben a közösségben élsz. Ugyanakkor szerintem az ember alapállapota az, hogy keresztény. Ha nem magunkra veszünk mindent, hanem lecsupaszítjuk magunkat, ugyanoda jutunk: szeretni, szeretve lenni, segíteni akarunk, és Istenben is hinnénk, ha nem magyaráznánk be magunknak, hogy nincs. A kereszténység tehát a sallang nélküli alapállapota az embernek. És ugyanúgy a humor is egy ilyen sallangmentes, mélyről jövő dolog. A kettő a gyökerekben együtt van, és persze össze lehet hozni a konkrét humorizálásban is: vajon miért nincs a bibliai szereplőknek vezetékneve?

Állítólag a középkorban »vidám vallásnak« nevezték a kereszténységet.

Igen? Az jó lehetett! Én épp azon vagyok most kiborulva, hogy mennyi katolikusnál látom az önmarcangolást: az nem jó, amit csinálok, bűnös vagyok, elrontottam, jóvá kell tennem, vajon mit gondol rólam a másik, mit fog mondani a pap, ki kéne menni a miséről, de mit mondanak, ha kimegyek? Sok gátlást és szorongást pakolnak magukra a hívő emberek. Ha lehet a kereszténységet vidáman csinálni, akkor az jó! Én például vidáman és jó értelemben véve: gátlástalanul csinálom! De föl kéne lélegeznünk!

Ismersz humoros papokat?

Hajaj! Nagyon sokhoz volt szerencsém a ciszterci gimnáziumban: akkor végzett épp egy fiatal ciszterci generáció: huszonéves fiatalok voltak, életrevalók és fergetegesen viccesek. Olyan energiával és derűvel tanítottak latint, hittant, mindent, hogy az átragadt.

Isten vicces?

Hát, amit velem művel néha…; szóval kimondottan igen. Széttárom a karom és bedobom a gyeplőt, olyan húzásai vannak. Rendszeresen azon kapom magam, hogy már megint be lettem húzva a csőbe. És akkor nézem, hogy hol a kandi kamera. Szerintem Istennek ez a legfőbb szórakozása, hogy kandi kamerázik minket és belesodor minket vicces helyzetekbe, pontosabban mi sodorjuk bele magunkat, de ő meg mosolyog ezeken. Ez az ő »Kész átverés showja«. A legnagyobb átverés, hogy ez az egész csak ennyi volt. Meghalunk, körülnézünk, és akkor odajön Isten, és azt mondja: nézd, ott meg ott volt a kamera, te meg komolyan vetted.”
 
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az Úr mosolyoghatott Káinon s Ábelen, ahelyett, hogy megmondta volna,kár az áldozaton összeveszni, nem eszik se bárányt, se búzát, se nyersen, se megégetve.
Vidámabb lehetne a vallás, ha az Úr jelezné, nem éghtőek a lelkek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában