XVI. Benedek és lemondása: egy nagy lélek bátor döntése

2014. február 11. 22:35
A világ számára a latin már több száz éve holt nyelv, és az egyházban is csak ritkán beszélik. Ezért az egyetemes történelem egyik legnagyobb hatású bejelentése percekig megfejthetetlen maradt a hallgatóság számára, néma csönd fogadta.

„Nem sokkal déli fél 12 után, XVI. Benedek a Konzisztóriumi teremben, a bíborosoktól körülvéve, néhány újságíró jelenlétében némi feszültséget leplező, de alapjában véve nyugodt hangon közölte a jelenlévőkkel, hogy az egyház számára nagy és fontos döntés érlelődött meg benne. 

Végtelenül hosszúnak tűnő másodpercek után tört ki a mindent elsöprő vihar és járta körbe az egész világot a hír a digitális kommunikáció összes lehetséges formájában: XVI. Benedek »lemondott« – ez volt az első hétköznapi megfogalmazása a pápa latin nyelvű bejelentésének, amelyet két nappal később, február 13-án, a szerdai általános kihallgatáson a következő szavakkal közölt a világ minden részéről érkezett hívekkel: 

»Kedves testvérek, amint tudjátok, elhatároztam, hogy megválok attól a szolgálattól, amelyet az Úr 2005. április 19-én rám bízott. Döntésemet teljes szabadságban hoztam, az egyház javára, miután hosszasan imádkoztam és lelkiismeretvizsgálatot tartottam Isten előtt, tudatában a döntés súlyosságának, de ugyanúgy tudatában annak is, hogy már nem vagyok képes folytatni péteri szolgálatomat azzal az erővel, amelyet ez követel« – mondta XVI. Benedek.
 
Az a szerda egyben Nagyböjt kezdetét is jelentette így a hívek tömegesen részt vettek délután a vatikáni Szent Péter bazilikában a hamvazkodás szertartásán. Egyre inkább az a meggyőződés került előtérbe, hogy XVI. Benedek lemondása végső fokon az alázat rendkívüli gesztusa volt.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés