Kereszténység, kulturkampf, szekuláris fundamentalizmus

2014. január 26. 15:23

Köntös László
reposzt
A szekuláris fundamentalizmus szerint vannak narratívák, éljen a sokszínűség, de ő maga nem egy narratíva a sok közül. Minden militáns fundamentalizmusnak ez az alapja. Nekik véleményük van, én viszont a mindenkire kötelező érvényű igazságot birtoklom.

„Viszont miközben a fundamentalizmusról mint jelenségről gondolkodtam, jöttek a hírek, s szembe jött velem a szekuláris fundamentalizmus egyik ismert tétele: a kereszténység szemben áll a felvilágosodás nyomán kibontakozó európai szellemtörténeti fejleményekkel. Következtetésképp, küzdeni kell a »keresztény-konzervatív« világképpel. A dolog pártpolitikai részével nem foglalkozom. Untat.  Viszont a szekuláris fundamentalizmus jelensége annál izgalmasabb.

Ez a szekuláris történelemszemlélet annyiban és úgy fundamentalista, hogy úgy tekint önmagára, mint az európai történelem értelmezésének egyetlen, abszolút és végérvényes nézőpontjára, amelyet társadalmi szinten érvényre kell juttatni. Aki tehát nem így gondolja, tévedésben van, s itt a küldetéses idő ennek a végső harcnak a lefolytatására. Ez a nézet úgy tételezi önmagát mintha legalábbis az európai történelem a »végére« ért volna, s innen visszatekintve végleges ítéletet mondhatna az európai (nyugati) út évezredes történetéről. Ez a fundamentalista, önmagát egyedül »objektívnek« tartó szemlélet senki által végérvényesen nem bizonyítottan azt feltételezi, hogy az európai szellemtörténetben lineáris vonalú »fejlődés« van, amelynek az a lényege, hogy a »régi« vallási (értsd: keresztény) világképet a felvilágosodással bekövetkezett fordulatban egy nem vallásilag megalapozott világkép végérvényesen felváltotta, s már csak idő kérdése, hogy ez az egyirányú szellemtörténeti folyamat mikor teljesíti ki önmagát, hátat fordítva mindazoknak a »hamis« tartalmaknak, amelyeket a keresztény világkép közvetített. A felvilágosodás nem véletlenül »felvilágosodás«. Már az elnevezés ideologikus tartalmú. Ennyit az »objektív« történelemszemléletről.

Ekként, ebben a dualista történelemképben létrejön a »jó« és a »rossz« pólusa, két birodalom az európai történelmen belül, a »klasszikus«, keresztény alapozású Európa története, valamint a felvilágosodás nyomán kialakuló »szekuláris« Európáé, s napjaink története nem más, mint e két világ ádáz küzdelme. Kulturkampf, mégpedig a szó »eredeti értelmében«. (...)

Ez az önmagát abszolútnak tartó dualista történelemszemlélet alapozza meg a szekuláris fundamentalizmus militáns jellegét, amelyik e gondolati mozgás következményeként nem úgy tekint önmagára, mint a történelemértelmezések egyik lehetséges variációjára, hanem egyenesen, mint a történelemről szóló kizárólagos igazságra. (...)

Vajon nem lehetséges-e, hogy a szekuláris-fundamentalista történelemkép felvilágosodás-értelmezése azért hamis, mert a felvilágosodás – igaz, ellenmondásos módon – ugyanannak a zsidó-keresztény alapozású szellemtörténeti folyamatnak a része, amellyel szemben megfogalmazta önmagát?”
 
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 249 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nagyon hasznos elemzés! Lájk.

LOL

A Többször Bérmálkozó Ferenc lenne Bismarck reinkarnációja?

Röhej ez az ember.

Hát, nem bánom, hogy nem egy csupasz villanykörte mögött ülve találkozom veled, mint ávós kihallgatótiszttel. Valahogy az az érzésem, hogy te bánod.

Szívem mély szeretetével biztosítalak arról, hogy ha a számok ellentétes tendenciát jeleznének, az engem idegesítene, így megértem az érzéseidet.

Kicsit túlzottnak tartom ugyan, hiszen a gyermekek túlnyomó többsége még mindig állami iskolába jár, ami nem jó, dehát igyekszünk.

Namost, ha a társadalom többségét az idegesítené, ami téged idegesít, akkor a tendencia megfordulna, és én lennék ideges. Addig marad az, hogy te idegeskedsz. Tudod: demokrácia. Nem, nem a népi demokrácia, az már megvolt, és bármilyen nosztalgia van benned a régi szép ávós idők után, az már nem jön vissza. Legalábbis ezen is dolgozunk.

Válaszok:
Csomorkany | 2014. január 30. 9:57

Kiegészítés: OK, acidoval egyetértek. Ha egy település egyetlen iskoláját adják egyházi kézbe, mert az önkormányzat anyagi okokból nem tudja fönntartani, az rossz történet, és igazából a jól fölfogott egyházi érdeknek is ellene mond.

Azok a számok azonban, amelyek országos szinten az egyházi iskolák arányának a növekedését mutatják, nekem megfelelnek, a társadalom többségének megfelelnek, így le vagy szavazva.

Persze értem, hogy te jobban tudod, mi a nép érdeke, mint a nép, ezért a népi demokrácia az az a fajta demokrácia, ahol te diktálsz, de ez itten egyszerű, jelző nélküli demokrácia, és amíg rajtam múlik, az is marad. Esetleg az alkotmányos monarchiát egy legitim Habsburg királlyal be lehetne vezetni, csak sajnos ezügyben meg én vagyok leszavazva.

Te a nyomulásod alapján valóban nem ügynök lehettél, hanem a megrendelő. Tudod, tényleg láttam ávós kihallgatási jegyzőkönyveket, ott ment ez a stílus.

Csak ott a visszabeszélés kiküszöbölésére voltak hatékony eszközeitek. Na, itt meg nem.

Hogy egy konkrét példát említsek, itt van ez a "zombi" szó. Ezt te nem alkalmi sértésként sütötted el, hanem mögé állítottál egy indoklást.

Ez egy tipikus lelki technika, úgy hívják: "dehumanizálás". Ezt a lelki technikát akkor célszerű alkalmazni, ha emberek megverésére vagy meggyilkolására készülsz. Az ugyanis lelkileg nagyon szar dolog tud lenni, ha embernek tekinted az áldozataidat. De ha csak valamiféle ember alatti lényeknek, mondjuk "zombi"-knak, akkor minden OK. Én is ettem pl. disznóhúst, ember alatti lényekkel mindenki nagyjából szabadon önkényeskedik.

Szóval egy ilyen dehumanizálási lelki technika kialakítása nagyon fontos, ha egy ÁVO-stílusú szervezetben akarsz karriert befutni, mindenképpen gyakorold gondosan! Viszont engedelmeddel én, mint zombi, kénytelen vagyok veszélyforrásként tekinteni az olyan emberekre, akik engem dehumanizáltak. Egy patkány rám is jogosan tekint életveszély forrásaként, mert ezt az ember alatti lényt gondolkodás nélkül megmérgezném, ha a közelembe kerülne és csapdába tudnám csalni. Utána templomba mennék, imádkoznék, okosságokat írnék a neten, klasszikus zenét hallgatnék. Jámbor, szeretetre méltó ember vagyok ám!

Örkény egyik klasszikusával zárnám.

Örkény István: Fasírt

A megdarált húst össszedolgozzuk tojással, tejbe áztatott zsömlével, sóval,
borssal, és forró zsírban vagy olajban húspogácsákat sütünk belőle.
Figyelem! Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst,
vagy bennünket darálnak-e meg.

Tudod, főhadnagy elvtárs, a dehumanizálás és a népi demokratikus tolvajnyelv az üres alkotmányos hivatkozásokkal már egészen jól megy, de ahhoz, hogy egyoldalúan te határozd meg a beszélgetés témáját, te vesd föl, miről legyen szó, tök függetlenül pl. a poszttól, még kevés vagy egy kicsit.

Ahhoz szükséged lenne egy nagy fekete autóra és néhány verőlegényre. Amíg nincs, addig őszinte sajnálatodra be tudok neked szólni. Értem, hogy zavar, engem is zavarna, hogy a zombik csak így pattognak, dehát ez most nem a te időd.

Manapság annyi hivatásos retteg attól, hogy visszatérhetnek a 40-es évek és zsidóüldözés.

Nem retteghetek kicsit az ötvenes évektől, amikor egy ennyire tehetséges figura idézi föl?

Node elvtárs! Az osztályellenséggel nem állunk le vitatkozni! Tessék az alkotmányos rend védelmében határozott intézkedéseket foganatosítani!

Na, ez már valami. Így kell beszélni az osztályellenséggel. A "makogás" az ember alatti lények tulajdonsága, tehát határozott, kemény dehumanizálás. Csak így tovább, előre a lenini úton!

Elvtárs, nem így kell ezekkel bánni! Hatodszorra leírod neki... Gondolod, hogy érdekli? Följelentés, bíróság! Az ítéletet mondjuk még nem írhatod meg, dehát minden nincs!
Lássuk azokat a konkrét ügyeket, ahol a mocskok bizonyítottan alkotmányt sértettek! Ja, még nincs ilyen ügy. Nohát!

Nézd elvtárs, megértem, ha szeretnéd, hogy már 1950-et írjunk, de ma még csak 2014 van.

2014-ben nem túl hosszú azon munkaadók listája, akik másfél év elteltével visszavesznek egy nyilvános botránnyal távozott alkalmazottat.

Valahogy az az érzésem, hogy ezt ismerősöd is végiggondolta, és nem azzal a nyílt, férfias, határozott föllépéssel kereste meg volt munkaadóját, amit te itt a mandi keresztény rovatában oly természetesnek tartasz.

Nem kizárt pl, hogy ő ajánlotta föl, hogy a nyilvános botrány ellensúlyozására hajlandó nyilvánosan megkeresztelkedni.

A munkaadó pedig vélhetőleg nem érezte magát a szívek és vesék vizsgálójának, ezért a bocsánatkérés ezen külső jelével is megelégedett.

Namost, azt pl. jól látod, hogy engem nem elsősorban a te témád érdekel.

Engem igazán az érdekel, miért dönt úgy egy "Nemhivo" nick, hogy az ateisták 12 pontját lobogtatva idejön a mandi keresztény rovatába.

Jól sejtem, hogy lelked mélyén nem megértésre és szerető szívekre vágysz? Ugye arra vágysz, hogy a rothadt keresztények rothadt keresztény módjára viselkedjenek veled? Fontos lelki szükséglet, örülök, hogy kielégíthettem. Enélkül az élmény nélkül sokkal nehezebb lenne majd embereket verned, amikor majd abba a helyzetbe kerülsz.

Mindennek, mindennek ideje van, ez most készületi idő. Használd föl alaposan!

Várj, én sem ismerem, csak adtam egy interpretációt olvtársunk adataihoz.

Adva van egy figura, aki botránnyal távozik egy munkahelyről, és egy idő után szeretne visszakerülni. Nehéz elhinnem, hogy a munkaadó támasztott vele szemben ilyen követelményeket, hogy hittan, keresztelkedés, stb. Sokkal életszerűbb, hogy a figura maga kezdett keményen biciklizni, nem? Azután amikor régi elvtársaival beszélgetett, ráfogta a munkaadóra, mert elvégre kognitív disszonancia is van a világon.

Az ördög az apró részletekben van elrejtve.

"Hitéleti célokra ne járjon állami támogatás..."

Jó duma. Jelenleg azért jár, mert ez a kárpótlás az 1945-ben elvett egyházi földekért.

Európának ezen a táján az állam rendszeresen fosztogatja az egyházi vagyont, utána jön ilyen jó jelszavakkal, mint a fönti. Vicces.

Jó példát jelentenek az útszéli keresztek. Az egyház ilyenek állítására azzal adott engedélyt, ha az építő letesz mellé egy alapítványt, amiből évszázad-számra karban lehet tartani. No, ezeket a kegyes alapítványokat államosították, mint a sicc, a keresztek pusztulnak az élet rendje szerint, és persze az egyház most próbálná pumpolni az önkormikat, több-kevesebb sikerrel.

De hozzáteszem, hogy a sima lelkipásztorkodás a legtöbb városi egyházközségben szolíd nyereséggel járó tevékenység. Ha ez a nyereség évszázad-számra fölhalmozódhatna, mint ahogy nem halmozódhat föl, akkor még a barokk templomokat is karban lehetne tartani.

A játék abban áll, hogy 40-50 évente eljönnek az elvtársak államosítani az egyházi vagyont, és utána évtizedszámra magyarázzák bociszemekkel, hogy ők csak szét akarják választani az egyházi és az állami funkciókat.

Hát persze, hogy az a kérdés, mit értünk hitélet alatt. Ezért olcsó jelszó, hogy a hitéletre ne járjon állami támogatás.

Szórakoztató jelenség is vagy, tanulságos is. Csak a téma hülyeség, amivel nyomulsz.

Természetesen el lehetne játszani szigorúan a kedvedért egy olyan modellel, ahol az iskolákat egyáltalán nem az állam tartja fönn, hanem a szülői tandíj.

Egy ilyen logikában minden iskola magániskola lenne, és nyilván föl sem merülne az egyházi iskolák állami támogatása.

Amíg azonban az iskolarendszert többek között a gyermeküket felekezeti iskolába járatni kívánó álompolgárok adóiból tartják fönn, addig vallásszabadság kérdése a felekezeti nevelés állami támogatása. Felekezeti nevelés pedig az adott felekezethez tartozó tanári karral valósítható meg, és a tanulók felekezeti szelekciójával. Egy iskola ugyanis nem attól felekezeti, hogy egy vallásfelekezet neve szerepel a cégtáblán.

Egyébként gondolkodtál már azon a kérdésemen, hogy miért pont a mandi keresztény rovatának az olvasóit akarod meggyőzni?

Tényleg kíváncsi vagyok arra, hogy hogyan fogalmaznád meg a motivációidat.

És te panaszkodsz vitapartnereid szövegértésére...

A fölvetésed akkor volna releváns, ha ki akarnád vonultatni az államot az oktatásból. Mivel viszont valóban nem akarod, és mivel az államot viszont a hívők adói is tartják fönn, ezért teljesen vallásszabadságellenes azt várnod, hogy a hívők az adóik mellett tartsanak fönn egy egyházi magániskola-rendszert, vagy az általuk is fönntartott állami iskolák hagyják figyelmen kívül az elvárásaikat.

No, fölfedeztem a kanálban a mélyedést, meg azt, hogy ellenzed a vallásszabadságot.

Amúgy a vallásfelekezetek jogát a tanárok és diákok közötti szelekcióhoz az állam törvényei biztosítják. Szó sincs tehát a hatályos törvények megszegéséről, beleértve természetesen a hatályos alkotmányt is.

Ahogy föntebb említettem, teljesen üresek az alkotmányos hivatkozásaid, de az igaz, hogy legalább olyan jól puffogtatod őket, mint bármelyik ávós tiszt a daliás idők jegyzőkönyveiben.

Nem megy a szövegértés?

írod nekem:
"szó sem volt arról, hogy az oktatásból az állam vonuljon ki"

Igen, mert szóbahoztam.

Mondandódnak akkor lehetne objektív értelme, ha az állam kivonulna az oktatásból, és ennek megfelelően kevesebb adót szedne hívőktől és nem hívőktől.

Ekkor és csak ekkor joggal mondhatnád, hogy az egyházi iskolák állami támogatása alkotmányellenes volna, mindenki éljen meg a tandíjból.

Elvben esetleg az is elgondolható volna, hogy a gyermeküket egyházi magániskolákba adó családok arányos adókedvezményt kapjanak, de inkább nem próbálom elképzelni, hogyan kellene ennek a mértékét családokra bontva kiszámolni. Azért, mert néhány szekuláris fundamentalista hőzöng, kár ezen agyalni.

Mivel azonban valójában senki nem akarja, hogy az állam kivonuljon az oktatásból, a jelenlegi törvényes helyzet, ami alapján az egyházi iskolák működnek, adóból fedezett állami támogatást kapnak, világnézeti alapon szelektálnak a munkatársak és a diákok között, egyszerűen a törvény előtti egyenlőség megvalósulása. Amint azt Magyarország törvényei rögzítik is, alkotmánytól az alacsonyabb szintű jogszabályokig. Nem tudok olyan képviselőről a törvényhozásban, aki ezt a törvényes helyzetet vitatná.

Te valamiféle virtuális alkotmányt próbálsz a hatályos alaptörvény fölé állítani, de erre történetesen senki nem hatalmazott föl téged.

A föltámadt Jézus Krisztusban nem hiszel, de az írott Alaptörvény mögötti virtuális alkotmányban, mint valamiféle szabadon lebegő objektív igazság manifesztációjában szemlátomást hiszel. Olyan nagyot azért ebben nem tévedsz, mi is beszélünk az írott jog mögötti természettörvényről, amelyet Isten határozott meg, csak az Isten által adott természettörvényre alapozni egy "Nemhivo" nick részéről kicsit vicces.

Válaszok:
Csomorkany | 2014. február 5. 20:28

kiegészítés: csak még egy szempont, ha már elindultam ezen a vonalon. Ez pedig a "történelmi egyházak" szempontja.

Ha lyól végiggondolom, egy olyan rendszer kiharcolása, amelyben az egyházi magániskolákat állami adókedvezményekkel támogatják, az öntökönszúrás tipikus esete lenne a részetekről.

A jelenlegi alkotmányos helyzet, amelyben tehát állami és egyházi iskolák azonos finanszírozási feltételek mellett ugyanazt a Nemzeti Alaptantervet tanítják, többek között azon a történelmi tapasztalaton nyugszik, hogy az ún. "történelmi egyházak" nyitottak a természettudományos igazságra. Ha nem hallottál volna mondjuk a Fasori Evangélikus Gimnázium néhány nevesebb diákjáról, akkor a Google a te barátod.

Namost. Ha a Nemzeti Alaptantervet tanító egyházi és állami iskolák hálózatából minden család egyszerűen kivonhatná a gyerekeit, akkor többé semmiféle garanciája nem volna az államnak arra, hogy mondjuk biológiából az evolúciót tanítják a magyar gyermekeknek, vagy hogy a matematikaoktatás túlmegy a négy alapműveleten, és nem szorítja ki a boszorkánykodás elmélete és gyakorlata-tantárgy.

Igazából nem téged akartalak cáfolni. Téged az alaptörvény cáfol, és az annak alapján született törvények. De ezt nem is velem kell megvitatnod, hanem a törvényhozással.

Ezért kíváncsiskodom, hogy miért itt velünk vitatkozol, amikor az alaptörvény megfogalmazóival van problémád. Szerintem ennek több köze van a pszichés igényedhez egy adag megtapasztalt kiröhögésre, mint bármiféle racionalitáshoz. Igazi szolgáltatásom tehát az feléd, hogy kiröhögtelek.

Amit hajlandó voltam végiggondolni, hogy mi lenne a gyakorlati eredménye annak, ha komolyan venné a törvényhozás a hülyeségeidet. Ha a felekezeti oktatást magániskolákba küldenék, akkor nyilvánvalóan méltánytalan volna a magániskolába járó gyerekek szüleitől ugyanazt az adót követelni, mint az állami iskolába járó gyerekek szüleitől. Tudom, hogy ez téged nem hat meg, de a törvényhozókat, akik a hívő álompolgárok szavazataira is számítanak, meghatná. Innentől jönne a Nemzeti Alaptanterv összeomlása, és a boszorkánykodás elmélete és gyakorlata - tantárgy.

Megengedem: nem ezt akarod. Ez egyszerű gyakorlati eredménye annak, amit akarsz.

Válaszok:
Csomorkany | 2014. február 5. 21:23

Ugye hallottál már azokról a Korán-iskolákról, ahol az egyetlen tantárgy a Korán szövegismerete? Te ártatlan vagy, mint a ma született bárány. Az csak a gyakorlati eredmény, hogy ilyesfajta iskolák virágoznának föl a programotok alapján.

Az alaptörvényre, amit egyedül te értelmezel úgy, ahogy. Az alaptörvény legfőbb használói, tehát a jogszabályalkotók nem így értik a dolgokat. Te pedig idejössz mindezt velem megvitatni. Ki se röhögjelek?

De tényleg, az értékrendedbe belefér, hogy a hívők fizessék a teljes összegű adót, és emellett tartsanak fönn felekezeti magániskolákat? Ha igen, akkor ez a baj az érveléseddel. Teljesen torz fogalmaid vannak a vallásszabadságról és a törvény előtti egyenlőségről (fedeztem föl sokadjára a kanálban a mélyedést). Ha nem, ha az értékrendedbe belefér, hogy a gyermekeiket magániskolába adó szülők komoly adókedvezményt kapjanak azért, mert nem veszik igénybe az állami iskolarendszert, akkor megnyitottad az utat a Korán-iskolák előtt. Tertia non datur.

Értelmeztem.

Az 1. és 2. ponton nincs mit vitázni, ha lesz hozzá erőtök megcsináljátok, én ellenzem.

A 3. pont kapcsán szerényen megfeledkeztek az ideológiai elődeitek által eltulajdonított egyházi vagyonról. Ettől függetlenül, megintcsak: ha lesz hozzá erőtök megcsináljátok, én ellenzem.

A 4. pont szimplán igazságtalan, hiszen az ateizmus eleve ingyen van, tehát adómentes. Az állam csak ne akarjon nyerészkedni azon az álompolgári döntésen, hogy valaki az adózott jövedelméből egyházszervezetet tart fönn.

Az 5. pont üres duma. Az egyházak most is kötelesek minden pályázati pénzzel elszámolni, amit viszont az eltulajdonított vagyon ellenében járadék-logikával kapnak, az magántulajdon - ha mond valamit ez a szó - tehát toll a fületekbe.

A 7. és 8. pont simán értelmetlen, pontosabban képmutató porhintés, hiszen a 9. pont értelmében egyszerűen az egyházi iskolák megszüntetését követelitek, akkor pedig miféle versenynek lehetnének alanyai?

A 10. pontot ne velem vitasd meg, mivel mint fönt: ha lesz hozzá erőtök megcsináljátok, én ellenzem.

11. pont: dolgozzatok rajta kicsit. Mutassatok föl iskolányi létszámú állami iskolára vágyó gyermeket olyan régiókban, ahol csak egyházi iskola van jelenleg. Ahol életképes állami iskolák alapíthatóak, ott én mindenfajta iskolaalapítást támogatok. Ha viszont egy helyi közösségen belül sikerül olyan modus vivendit kialakítani, amiben a nemhívő szülők gyermekei is jól érzik magukat egy egyházi iskolában, ahol a nemzeti alaptantervet tanítják, akkor ti Pestről talán egyáltalán ne okoskodjatok.

12. Ha lesz hozzá erőtök megcsináljátok, én ellenzem.

Azt persze elismerem, hogy ez a 12 pont nem egyéni rögeszméd, hanem egy klubé, de a klub többi tagjának nem volt igénye arra, hogy a mi kiröhögésünk eddze a gyűlöletét. Te személyesen jöttél ide, ezért a te személyes hozzáállásod tűnik a szememben igazán veszedelmesnek. De remélem, soha nem jön el az az idő, amikor a most magadba szívott gyűlöletet kiadhatod magadból.

de holtvágányra döcögött-e
vajon a veres villamos
eljárt-e az idő fölötte
és holtvágányra döcögött-e
vajon a veres villamos

s nem lesz-é vajon visszatérte
boldog aki nem éri meg
halomra halnak miatta s érte
most is s ha lenne visszatérte
boldog aki nem éri meg

(Kányádi Sándor: Kuplé a vörös villamosról, részlet)

Hadnagy elvtársnak jelentem,

az adókedvezmények a "hitéleti tevékenység"-re vonatkoznak. Hitéleti tevékenység pl. a "Katolikus hírharsona" c. plébániai újság értékesítése. Katolikusok adják ki, katolikusok veszik, hitéleti célból. Ebbe az állam azért nem szól bele, mert a vallási élet egyik megnyilvánulása. Ne is szóljon a jövőben sem, mert az ateizmus ingyen van.

Természetesen ha egy egyházi szolgáltató mondjuk éttermet üzemeltet, adózik utána.

Az 5. pontot illetően azt tudom mondani, hogy az államosítás miatti kárpótlás címén kapott állami transzferhez semmi köze az államnak. Támogatási cím és támogatási cím figyelembe vételével egyedileg kell eldönteni, hogy milyen formában áll fönn jogos elszámolási igény. De ebben nem az ateista klub elvárásai, hanem a hatályos törvények az irányadóak.

Akkor? Ennyi? A többi 10 pontot megbeszéltük?

Fogalmazd meg légyszíves egy ilyen pont cáfolatát:

"[Kívánjuk] a vatikáni szerződés és a csatlakozó szerződések felmondását"

Igazad van: nem tudlak megcáfolni. Tényleg kívánjátok.

Az egyházi személyek jövedelme hitéleti tevékenységükből származik. Az ateistáknak többek között papjaik sincsenek. Az egyházi személyek kedvezményes adózása az állampolgárok azon döntését védi, hogy adózott jövedelmükből egyházi szervezeteket tartanak fönn. Ha az egyházi személyek plébániai/parókiai jövedelmük után adóznának, az állam jövedelmet húzna az állampolgárok egy csoportjának hitéleti döntéséből, vagyis a vallással kapcsolatos döntésekkel kapcsolatos állami semlegesség sérülne.

Kb. ugyanezt tudom mondani az illetékmentességekről is: az illetékek végső forrása az állampolgárok bizonyos formájú hitéleti döntése volna, amelyen az állam ilyen módon nyerészkedne.

Az egyházak az ingatlanokat valóban visszakapták, de a földjeiket nem. A földbirtokok visszaadása helyett a kedvenc vatikáni szerződésed a katolikus egyház folyamatos támogatását köti ki, a vallások közötti egyenlőségre tekintettel pedig ugyanezt kapja a többi vallásfelekezet is.

Értem, hogy ezt el kívánjátok törölni, én meg nem. Akkor vitatkozzunk. De annyi bizonyos: semmi esélyem bebizonyítani, hogy valójában nem kívánjátok :-)

Elvtárs, idejössz egy manifesztummal, és diadalmasan megállapítod, hogy nem tudom bebizonyítani, hogy nem jöttél ide. Nyertél, kérek engedélyt meghunyászkodni.

Ha egy egyházi személynek jövedelme van mondjuk autóoktatásból, ugyanúgy adózik utána, mint bárki.

Ha azonban abból van jövedelme, hogy a híveknek prédikál, akkor a jövedelme a hívek perselypénzéből és egyházi adójából származik. Ha ezt a jövedelmet megadóztatnák, akkor közvetett módon igenis az egyházi adót és a perselypénzt adóztatnák, tehát a hívek adózott jövedelmét, amit egy bizonyos vallási döntés mentén használtak föl. Értem, hogy neked tetszene, de attól még vallásszabadság-ellenes fölvetés.

Értem, hogy a földek helyett csak az egyházak kaptak kártalanítást a kedvenc vatikáni szerződésed alapján, de ennek semmi köze az elszámoltatással kapcsolatos igényeidhez.

Ha egy rabló, pl. a magyar állam elhatározza, hogy visszaadja a rablott holmi egy részét, nehogy már elszámoltassa az eredeti tulajt, hogy mire fordítja a visszaadott cuccot!

Ez tök független kérdés attól, hogy te az eredeti rablással egyetértesz.

Az elszámoltatási igényed olyan, mintha ráuszítanád az Állami Számvevőszéket egy pedagógusra, hogy ugyan számoljon már be, mire költi az államtól kapott fizetését!

E legújabb listád 1. pontja nem adókedvezmény, hanem bérkiegészítés. Hogy miért jár, arról olvasd el a jogalkotó indoklását, ha nem tetszik, cseréld le a jogalkotót! Egy szavazatod van rá, nekem van egy ellenszavazatom, a többit négyévente számolják.

2. Az egyházi személyek egészen pontosan a jövedelmük hitéleti tevékenység díjazása címén kapott része helyett fizetnek a minimálbér után tébét. Mivel ha nem ez történne, akkor a hívek hitéletre összeadott pénzére kerülne állami járulék, miközben az ateizmus ingyen van.

3. Illetékkedvezmény, mint fönt. Az illeték végső forrása mondjuk egy parókia esetében a hívek egyházi adója volna, márpedig az állam ezt igen helyesen nem akarja megadóztatni.

4. Kérdezd meg a jogalkotót, ha nem tetszik, cseréld le, indoklás a megfelelő jogszabályok indokló részében. Mindenesetre ezt az elszámoltatási igényedre adtam válaszként. Ha az állam az elrabolt vagyon kárpótlásaként ad egy adag lóvét, azt tulajdonba adja, elszámolásról éppúgy nem lehet szó, mint ahogy mondjuk a pedagógusok államtól kapott fizetése után sem kutathat a Számvevőszék.

Az én válaszom lényege, hogy ne velem vitasd meg, hanem fordulj a jogalkotóhoz, vagy próbáld meg az egy szavazatoddal az én egy ellenszavazatom ellenében lecserélni a jogalkotót.

Emellett földobtam szempontokat:
- az ateizmus ingyen van, az állam a vallásszabadság elvéből következően a vallások támogatásáról szóló anyagi jellegű állampolgári döntéseket sem adóztathatja. Sem közvetlenül, sem közvetetten, ami mondjuk a lelkészi fizetések adóztatása volna.

- szintén a vallásszabadság elvéből következik az egyházak iskolaalapítási, fönntartási joga, és a felekezeti hovatartozás szerinti szelekció mind a tanárok, mind a diákok között.

- végül különbség van a természettudományos igazságok iránt történelmileg bizonyítottan elkötelezett vallásfelekezetek és azon vallásfelekezetek között, amik legföljebb Korán-iskolák fönntartására képesek. Teller Edét meg lehetett volna erről kérdezni, de most már inkább ne várj tőle levelet.

Csak még egy apró kérdés: hogy érted azt, hogy "jogtalan", ha egyszer az előnyök a jogszabályokra épülnek?

Csak nem tételezel föl a tételes jog mögött egy láthatatlan természetjogot, amit Isten adott nekünk? Mert ez erősen teista megközelítés volna, lásd még Kant.

Ez egy lényeges jogelméleti kérdés: van-e jog és van-e igazság a tételes jogszabályok mögött? A tipikus ateista válasz az ún. jogpozitivizmus: jogos az, ami a jogszabályokban le van írva. A tipikus teista válasz, hogy az írott jognak meg kell felelnie annak a láthatatlan természetjognak, amelynek ismeretét Isten ültette belénk.

1-re és 2-re: amikor a "vallásszabadság" alkotmányos elvéről beszélünk, akkor a vallási döntések egyenrangúságáról beszélünk. Az álompolgárok teista vallási döntése, és ebből következően egyházfönntartása nem termelhet több lóvét az államnak, mint más álompolgárok ateista vallási döntése. Ellenkező esetben a vallásszabadság sérül.
Mivel ateisták, reformátusok és katolikusok egyaránt fontosnak tarthatnak mondjuk egy kutyamenhelyet, nyilvánvaló, hogy egy egyházi szervezetnek nem egy kutyamenhellyel vagy ehhez hasonló civil szervezetekkel kell versenyeznie. A fölvetés már önmagában a vallásszabadság iránti súlyos érzéketlenségről tanúskodik.

3-ra: ez a te fixa ideád, amit a történelem cáfol. Vannak vallási szervezetek, amelyek rendelkeznek azzal az intellektuális horizonttal, amely a GDP rájuk eső részét kitermelő álompolgárok kineveléséhez vezet, továbbá vannak olyan vallásfelekezetek, amelyek nem. Józanul gondolkodó állami vezető iskolaügy szempontjából figyelembe veszi ezt a különbséget. Ti azért maradtatok egy elvakult kis klub, mert ezt a nyilvánvaló különbséget nem látjátok. A szülők ellenben látják, nem véletlenül vannak ma is dugig jelentkezőkkel a nevesebb egyházi iskolák.

Azért nem kell egy kalap alá venni a vallási szervezeteket, a civil szervezeteket, a politikai pártokat, a focicsapatokat, a vállalatokat, az iskolákat, az önkormányzatokat, a minisztériumokat, a discokat, a zöldboltokat, az internet-portálokat és minden mást, mert túl nagy lesz a kalap, és semmire nem lesz használható.

Inkább tudomásul kellene venni, mit jelent a vallásszabadság: a vallásszabadság azt jelenti, hogy az állam állampolgárai bármely vallási döntését egyformán tiszteletben tartja. Nem akar téged megadóztatni/megverni/megégetni csak azért, mert hülyeségeket állítasz a vallásról, és nem akarja a hívőket sem megadóztatni/megverni/lefejezni/fölakasztani csak azért, mert vallási döntésük alapján vallási szervezeteket tartanak fönn.

A vallásszabadság az egyén vallási döntéseinek a tiszteletben tartása.

Jogtalan/indokolatlan: csak a szavakkal játszol, és kitérsz a lényeg elől. A vallások ilyen-olyan törvényi megkülönböztetése nem indokolatlan. Az indoklás ott olvasható a megfelelő jogszabályok indokló részében, valamint a parlamenti jegyzőkönyvekben az egyes jogszabályok megvitatása kapcsán. Hogy ez az indoklás nem egyezik azzal, ahogyan a te szubjektumod érzékeli a transzcendens igazságot, az meglehet. De ha erre hivatkozol, akkor nem teljesen kóser, hogy egyéb vonatkozásokban tagadni próbálod a transzcendenciát.

Gondolkozz el az alábbi mondat prblémáján:

"Ez nem magyar mondat." :-)

Ami az üres vallási előítéleteidet illeti arról, hogy szerinted minden vallás egyforma, ideje lenne némi szövegértési próbálkozásnak.

Arról beszélünk, hogy vannak vallásfelekezetek, amelyek bizonyítottan képesek olyan iskolák fönntartására, amelyekből világszínvonalú tudományos teljesítményekre képes kutatók kerülnek ki, és a kikerülő diákok átlagos kompetenciái is minimum megegyeznek az állami iskolákból kikerülő diákok kompetenciáinak az átlagával.

Vannak továbbá olyan vallásfelekezetek, amelyek nem képesek erre a teljesítményre. Tökmindegy, hogy miért.

Ezeket a vallásfelekezeteket iskolaügy szempontjából egy kalap alá venni olyan elvakultság, amely egy buta kis egérlyukba szorít benneteket, miközben az iskolaügy alakul, ahogy alakul. Na, engem ez a legkevésbé sem zavar, dehát idejöttél kiröhögtetni magat, én meg kiszolgállak ezzel. Kiröhöglek.

Ami az USA-ban még nincs, az a Nemzeti Alaptanterv. Van ellenben egy csomó adókedvezmény azon szülőknek, akik magániskolába járatják a gyermekeiket, és nem veszik igénybe az állami iskolarendszert.

Eddig szalmabáb érvelés volt, hogy én egy ilyen közoktatási rendszer ellen beszéltem...

Ne feledd, hogy az amerikai gyerekek minimum 30%-a, de lehet, hogy sokkal nagyobb része soha nem hall az iskolában pl. az evolúcióról. Nálunk ugyanez az arány 1-2% alatt van, de lehet, hogy zérus. Mióta a Hit Gyüli a felekezetek közötti egyenlőség jegyében iskolákat tarthat fönn, valszeg romlott a helyzet, de azért még most sem vészes.

Sokmindenben nem vagyunk versenyképesek az USA-val, de a közoktatási rendszerünk alapjában jobbnak tűnik. Az meg nagyjából biztos, hogy ha az amerikai közoktatási modell felé mozdulnánk el, attól még összességében nem közelítenénk az amerikai életnívó felé, mert az egyéb okokból jóval magasabb náluk, mint nálunk.

Lényeges körülmény pl, hogy náluk soha nem volt olyasfajta jakobinus diktatúra, amit Európában az elvtársaid évszázadok óta forszíroznak.

Talán ha odafigyeltél volna a saját híres 12 pontodra, észrevehetnéd, hogy már annak is 3 pontja az oktatáspolitikáról szól.

Azt mondani, hogy az USA egyházpolitikája elfogadható, de oktatáspolitikája nem fogadható el, egyszerűen ostobaság. Annyit mutat, hogy a saját 12 pontodat is elfelejtetted elolvasni.

Pontosan azt a rendszert vezették be, hogy adókedvezményekben részesülnek azok, akik pl. vallási okokból magániskolába járatják a gyermeküket, és ezért nem veszik igénybe a közoktatást. Katolikusként egy világegyházat képviselek ezen a fórumon, rálátok pl. arra, hogy ezellen az amerikai katolikus egyház nem is tiltakozik különösebben. Katolikusként nekem is megfelelne Magyarországon. Magyar állampolgárként nem felel meg egy olyan közoktatási szisztéma, amiben nincs Nemzeti Alaptanterv, és pl. a gyermekek kb. 30%-a nem hall az evolúcióról.

Ez pl. érdekesebb téma, mint az egész eddigi szájtépés.

Egyszer Erdő bíboros úr beszélt arról, hogy változott a tudóseszmény.

Régen az volt az eszményi tudós, aki sokat tudott. Ma az az eszményi tudós, aki új és lényeges fölfedezésekkel gyarapítja az emberiség tudáskincsét. Ennek az új eszménynek tényleg jobban megfelel a "kutató"-szó.

Katolikus szempontból a dolognak kockázata is van (ezért tette szóvá a bíboros úr). Ugyanis jó katolikus gondolkodó, teológus, tényleg az, akinek átfogó képe van a katolikus tanítás egészéről, míg aki elmélyed valamilyen spéci témában, mittomén a középkori zenetörténetben, az könnyen elkezdhet valódi kutatási eredményekre hivatkozva az egyház tanítójaként nyomulni.

Ráadásul átfogó képet kapni a katolikus tanítás egészéről nem nagyon lehet barátunk, a google segítségével. A dolog fordítva áll, a google akkor a barátunk, ha van egy átfogó képünk, és ennek alapján tudjuk, mit keresünk.

Azt vitatjuk, hogy a felekezeti iskolákat egy kalap alá lehetne venni. Vannak olyan felekezetek, amelyek képesek a mai kor objektív - tehát nem általatok meghatározott - követelményei szintjén álló iskolákat fönntartani, és vannak felekezetek, amelyek nem.

A Jehova tanúi pl. nem képesek erre, és a muszlimok esetében is max. egyes irányzatok.

Objektív követelményeket támaszt pl. a munkaerőpiac.

Az 1939-ben induló amerikai atomprogramban pl. magyar iskolák végzettjei közül csak a Fasori Evangélikus Gimnázium végzettjei kaptak állásajánlatot.

Mármost az iskoláknak elsősorban nem az ateista klubot kell kiszolgálniuk, hanem a munkaerőpiacot. Sőt, az ateista klubot egyáltalán nem kell kiszolgálniuk.

Erdő Péter szerint aki "tudós"-t mond, az elavult.

Richard Dawkins? Karl Marx? Rákosi Mátyás?

Na ne viccelj. Már napok óta 12 ponttal nyomulsz, amiből 3 oktatáspolitika. Ha szerinted az egyházpolitika és az oktatáspolitika között nincs közvetlen összefüggés, akkor olvasd újra a saját 12 pontodat.

Olyan nincs, hogy az USA egyházpolitikája példaértékű, de az oktatáspolitikája nem érdekel.

Az USA oktatáspolitikája szervesen következik az egyházpolitikából.

Tényleg vegytisztán választották szét az egyházat és az államot, ebből következően nem tudnak egységes Nemzeti Alaptantervet érvényesíteni, és tűrniük kell, hogy egy csomó tényleg ostoba szekta tényleg ostobaságokkal tömje a gyerekek fejét.

A magyar oktatási rendszer a munkaerőpiac szempontjából ennél még mindig sokkal kiegyensúlyozottabb. Azok az állami és egyházi iskolák kapnak állami támogatást, amelyek a nemzeti alaptantervből letanítják mindazt, ami a munkaerőpiac szempontjából tényleg releváns.

Igen, ez valóban nem több, mint egy téves klisé.

Itt van mondjuk Szent Pál:

1Kor 13,12 "Most ugyanis tükör által, homályosan látunk, akkor pedig majd színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én is ismert vagyok."

Szent Pál arról beszél, hogy most van egy tükrünk Istenről, és itt vélhetőleg Jézus Krisztusra gondol, de ez értelmezési kérdés.

Mindenesetre ha Őrá gondol, az ő emberi életét ismerjük, és ennyit látunk Istenről. Szent Pál ígéretként fogalmazza meg, hogy majd lesz egy állapot, amikor KÉSZEN leszünk.

Amikor "tükör"-ről beszél, akkor ókori bronztükörre gondol, amiben valami látszott, de nem túl sokminden. Ennyi a kereszténység tudása Istenről és a végső dolgokról.

Ha óhajtod, végigviszem ennek az állításnak az alakváltozásait a kereszténység egész történelmén. A középkori teológia pl. ezt mondta: Deus semper maior - azaz Isten mindig nagyobb (mint amit mondunk róla).

Szóval ezt a hülyeséget, hogy a vallás készen van, a tudomány meg változik, tényleg beteheted az üres klisék lomtárába.

Érdemes gyakorolni. Különben végképp nem tudsz majd mit kezdeni a helyzettel, ha ott fogsz ülni egy kihallgatószobában. Tényleg ilyesfajta élmény lehet, talán attól eltekintve, hogy ott csak gondolatban tudsz visszaszólni.

De dehumanizálnak, lehülyéznek, fölényeskednek veled, tényleg nem fölösleges modern szentek vértanúaktáit olvasgatni.

Jó, mondjuk az is egy megközelítés, hogy ott a Szentlélek megadja majd, amit mondanod kell, itt meg önkéntes vagy. Szóval ahogy gondolod :-)

Ezzel szemben a kommentált református szentíráskiadás (ha már református hittant tanultál) azt mondja - helyesen - hogy az ősbűn az Isten gyanúsítása.

Olvasd el a szöveget a Ter 3-ban.

"4 De a kígyó ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! 5 Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz."

Tehát a kígyó álláspontja szerint - amit az asszony és utána a férfi elfogad - az Isten rosszat akar az embernek, és ezért az embernek függetlenednie kell tőle, a maga kezébe kell vennie a dolgokat. Magának kell meghatároznia, hogy mi a jó és mi a rossz neki, mert ezt Istenre nem bízhatja rá.

Most mit csináljak veled, ha egyszer jelentős a nyelvészeti hasonlóság? Az tény, hogy ha valakit 1951-ben bevittek az ÁVO-ra, körülbelül olyan stílusú kihallgatótiszttel találkozott, mint amilyennek te itt mutatkozol. Az is tény, hogy hétköznapi beszédhelyzetekben aránylag ritkán fogok ki ilyen figurákat.

Ha már így dicsértük az USA-t, egy mondás onnan:
"Ami totyog, mint egy kacsa, hápog, mint egy kacsa, sárga, mint egy kacsa - az egy kacsa".

Azon speciel egy ávós sem sértődött meg, ha ávósnak nevezték. Igazából nem tekintették embernek az áldozataikat, mert ez mentálisan nem ment volna. Ezért azután nem sértődöttségből, csak amúgy miheztartás végett vertek volna össze valakit, aki valóban be mert volna szólni nekik. Így ment ez akkoriban. Tényleg tanulságos ám.

Hát, a hittankönyved elég bénán fogta meg a bibliai szöveget. Ilyen van, de tovább kell olvasni.

Az ősbűn az, hogy az ember olyan akar lenni, mint az Isten, mivel az Istenben nem bízik. Ez minden emberben benne van, a vallásosakban éppúgy, mint az ateistákban. Ez a keresztény dogma.

Az, hogy "nincs Isten", nem több, mint az Istennel szembeni bizalmatlanság egyik megfogalmazása.

Végülis az egyik sajátosan emberi vonásunk, hogy van valamilyen elképzelésünk a legvégső horizontról. Van, aki "Természet"-nek, nevezi, van, aki "anyag"-nak, van, aki "Isten"-nek, de a döntő kérdés nem ez. A döntő kérdés az, hogy a legvégső valóság, amellyel szemben állunk, megbízható-e. Azért adta-e az életet, hogy értelmetlenül visszavegye, vagy tartósan a szövetségesünk akar lenni?

Hát, igen. Münchausen báró pedig a hajánál fogva húzta ki magát a mocsárból.

Mintha itt föntebb KÉSZ világképeket emlegettél volna, ami állítólag a vallások kizárólagos sajátja, szemben a tudományos, racionalista gondolkodással, amely nem győz kételkedni :-)

Akkor néhány apróság:

"Van tudatunk". Szóval vagyok én, és van egy birtokom, a "tudat"? Mert szerintem én vagyok a tudat. És ha ezt komolyan veszem, nincs többé módom rá, hogy átfogó kijelentéseket tegyek a tudatomról. Pl. bármit is önerőből kijelentsek az értelméről, vagy nyilatkozzam az időbeli határairól.

A "test" az valóban a birtokom, annak a határairól ezért nyilatkozhatok. A testem biztosan véget fog érni. De hogy ez azonos volna a tudatom végével, az elég ingyenes kijelentés. Amolyan KÉSZ világmagyarázat-szagú...

"Az ember a természet gyermeke". Aha, és láttál már "természet"-et, fogtál már "természet"-et? Nem lehet, hogy azért tűnik számodra értelmesnek a "természet" szó, mert ez a számodra a lehető legátfogóbb kategória, ami kb. azonos a LÉT-tel? Na, ha így volna, akkor a mondatodat eléggé egyértelműen le lehetne fordítani az alábbira: "Az ember Isten gyermeke". Nyelvhasználati kérdés... Isten számomra az, akit te "természet"-nek nevezel. Ő az, aki VAN. És szerintem Ő az, aki elküldte Mózest Izrael fiaihoz, mert meghallotta nyomorúságukat.

Ezzel kapcsolatban van egy rossz hírem, meg egy jó.

A rossz hír, hogy - úgy tűnik - Isten nem véd meg pusztán azért, mert ártatlan vagy. Ez mondjuk tapasztalati tény, vallási értelmezés, hogy valójában nem is vagy ártatlan, max. a konkrét ügyben, amibe belehalsz. Ez azon dolgok egyike, amit nem tudunk önmagunkról rendesen fölmérni.

A jó hír, hogy azért viszont megvéd, ha a szövetségese vagy.

Akkor csak egy kisebb adag :-)

Azt ugye aláírod, hogy a genitivus az normális esetben két különböző dolog között teremt kapcsolatot?

Pl. "az én pénztárcám" helyes genitivus, mert én és a pénztárcám eredendően két különböző dolog vagyunk.

"az én fogam" szintén helyes, mert nem vagyok azonos a fogaimmal.

"az én tudatom" - no, itt csapda van, ugyanis az "én" és a "tudat" két szó, ami ugyanazt a valóságot írja le. Igazából hasonló kifejezés, mint ez: "a krumpli burgonyája".

Értelmes viszont: "a krumpli héja", "a krumpli földje" stb. stb.

A csapda annyi, hogy az "én" tudat olyan tautológia, amit észre sem veszel, és azt képzeled, bármit is megmagyaráztál.

Ugyanis én = tudat :-)

Ez a tautológia azután megakadályoz abban, hogy tovább gondolkodj, és fölismerd, hogy az én-tudatod az lényegében a "lét"-ről való tudat, vagyis Istenről való tudat, mert ő az, aki VAN.

Vagyis éned miatt alkalmas volnál Isten szövetségese lenni, de ezt a képességedet nyelvi szinten lekorlátozod azzal, hogy a "tudat" szóval megmagyarázni véled, mi is az, amit birtokolsz, még pontosabban ki is az, aki vagy.

No, engedelmeddel abbahagyom, talán nincs sok értelme, hogy ezen a fórumon folytassam, csak gondoltam, jelzem, hogy abból, hogy az ateizmus egy kész, lezárt világmagyarázat, nem következik, hogy a kereszténység is az volna :-)

Ha már nyelvészet: más az, ha egy gondolatot "hülyeség"-nek, "marhaság"-nak minősítesz, vagy más, általad jobban kedvelt szót használsz, és más, ha az embert nevezed "hülyének", "marhának", netán "zombinak". Hülyeségeket ugyanis napjában többször csinálok, mondok, és semmi sértőt nem látok abban, ha valaki ezzel kapcsolatban ténymegállapításokat tesz. Viszont ha valaki lehülyéz, akkor egy olyan generális ítéletet fogalmaz meg rólam, amit nem kedvelek túlságosan. Lehet, hogy azért, mert nem gondolom, hogy akár cselekedeteim összessége vagy mondjuk hülyeségeim összessége alapján átfogó kijelentéseket lehetne rólam, ha tetszik, a tudatomról tenni.

Sajnos, de a jogszabályokat emberek alkotják. szembe fordulva a természeti és isteni törvényekkel,érdekeket vagy kényszerhelyzetet figyelembe véve. Kínában egy családnak csak egy gyermeket engedélyeznek és abortuszra kényszerítenek anyákat.A Föld túlnépesedése miatt általánossá válhat ez a törvény - a homoházasságot is a túlnépesedés megelőzése miatt erőltetik,noa az egész világon ellenérzést kelt.

A jogszabályokat nem emberek hozzák, és az azonos neműek házassága a népességet szaporítja, állítja egy őrült, aki elmeorvosnak képzeli magát.

Mondjuk a Humanae Vitae szerint egészen pontosan arról dönthetsz jogosan, hogy "most nem szeretnél újabb gyermeket", és a döntésednek megfelelően megkeresheted pároddal azt az amúgy elég hosszú időszakot, amikor nincs esélye a megtermékenyülésnek, merthogy nincs az asszony méhében petesejt, ami megtermékenyülhetne.

Szóval egy ideális számot kitűzni, hogy "életünk során ennyi és ennyi gyermeket szeretnénk", igazából erős hiúság. A mai nap gondja annyi, hogy most jó lenne-e.

Szerintem meg az egyetlen ésszerű alternatíva, ha a beszéd- és kommunikációképes, gyermekkori amnézián túllévő, 3-4 éves gyermeket tekintjük embernek, ahogy a görögök és a rómaiak tették.

Aki ennél kisebb, az sorsára hagyható, hiszen nincs is még sorsa. Humanistább fölfogás is: így a szülők maguk el tudják intézni a dolgot, nem kell irracionális vallási okokból egy orvosnak az anyaméhben kaparászni.

Történelmi tény, hogy a kereszténység volt az, amely ezt a remek bizniszt megakasztotta. Akkor viszont most, a kereszténység lehanyatlásával miért ne lehetne ehhez visszatérni?

Egyszerűen arról van szó, hogy a "mai nap" az, amit a kezünkben tartunk, beleértve természetesen mindazt is, amit a holnapról a naptárunkba beleírunk.

De azt, ami a naptárunkat fölborítja, tehát a tulajdonképpeni jövőt, Istenre kell bíznunk. Istenre kell bíznia egy házaspárnak azt a kérdést is, hogy végül hány gyermeke lesz. A jogos kérdés az, hogy most, ma eljött-e az ideje egy újabb gyermek vállalásának, és mindazoknak a házassági cselekedeteknek, amelyek nagy valószínűséggel újabb gyermek megfoganásához vezetnek.

Ha egy házaspár úgy dönt, hogy ennek most nagyon nincs itt az ideje, és ennek megfelelően éli a házaséletét, abba az egyház lényegileg nem szól bele.

De az valószínűleg helytelen, ha a pár egy eleve kitűzött globális gyermekszámot elért, és aszongya, most már megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. Ha van módjuk újabb gyermekeket vállalni, ne bénítsák már ilyen irányú kedvüket korábbi, tök más élethelyzetben született elhatározások. Jobb, ha nem tesznek ilyen globális elhatározásokat.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában