Régi és új rítus

Paskai László: Az űrt, ami a lelkekben van, be kell majd tölteni

2014. január 20. 12:25
Az új egyházi törvénnyel a visszaéléseket akarták megszüntetni. De egyébként mindenki lelkiismerete szabad! – mondja Paskai László. A nyugalmazott bíboros, volt esztergom-budapesti érsek és prímás bujkált a nyilasok elől, aztán 1950-ben a kommunisták miatt fiatal ferencesként majdnem az utcára került. Most az egyházügyi törvényről, a hittanoktatásról, a vatikáni szerződés módosításáról, Mindszenty József boldoggá avatásáról, a vatikáni keleti politikáról és a csángó misézésről is beszélt a Mandinernek.

Hogy telnek egy nyugdíjas bíboros napjai?

Aránylag nyugalomban telnek, vagy szentmisére készülök, vagy olvasok, pihenek. Hivatalos funkciót már nem tudok végezni. 

Mit olvas szívesen?
 
Ratzingernek a könyvét nagyon szeretem a Názáreti Jézusról. De a többi művét is szívesen olvasom, ha szükségem van rá. 
 
Lejár még ünnepek környékén a környező falvakba együtt ünnepelni az ottaniakkal?
 
Most már nem, elgyöngültem fizikailag, nem tudom vállalni. Amikor nyugdíjba kerültem, akkor is próbáltam segíteni az egyházmegyében ott, ahol tudtam vagy ahol szükség volt rám. Oda mentem, ahova hívtak ünnepélyesebb alkalmakra, évfordulóknál. Legutóbb egy templom öt éves felszentelési évfordulóján vettem részt. Idén karácsonykor a Terézvárosban miséztem, de ezt is be kell fejeznem.
 
Ön amellett, hogy nyugalmazottt püspök és bíboros, egyben ferences szerzetes is. Könnyebb most, nyugdíjasként szerzetesi életmódban élni?
 
Az eszmét mindig megtartottam, arról én nem tehetek, hogy 1950-ben egyik napról a másikra az utcán találtuk magunkat, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket. Gyakran találkozom az esztergomi ferencesekkel, időnként még ballagásra, előadásokra is meghívnak a ferences gimnáziumba. 
 
Önt annak idején szerzetesek bújtatták a nyilas uralom alatt. Szerepet játszott ez abban, hogy szerzetesnek állt?
 
Amikor jött a szovjet hadsereg, a leventéket összegyűjtötték és elvitték Szegedről. Amikor átjutottunk a Dunán, megszöktünk. Nem tudtunk semmit, hogy végső soron hova akarnak minket majd vinni; eközben Szálasi átvette a hatalmat Budapesten. Testvéremmel október elején Nagyatádon bekopogtunk a ferencesekhez, hogy szívesen dolgozunk, csak adjanak szállást és kosztot. Az akkori házfőnököt később a partizánok agyonlőtték, most a boldoggá avatandók névsorában szerepel. Amikor a hadsereg odaért Nagyatádhoz, s lényegében a kolostorral szemben, a Rinya-patak túlsó partján állomásoztak, kiürítették a falut, s menni kellett. Új helyet kellett keresni. A keszthelyi kármeliták fogadtak be három hónapra, míg a szovjet hadsereg oda nem ért; amikor meg odaért, akkor gyalog nekiindultunk, hogy hazamenjünk Szegedre.
 
A nyilas uralomra hogyan emlékszik?
 
Jóformán meg sem jelentünk az utcán, Keszthelyen egyáltalán nem. Feltűnő lett volna, hogy egy fiatalember nem katona. Abban az időben 15 évesek kezében is fegyver volt, kiszámíthatatlan lett volna a reakciójuk. 
 
Ennek az időszaknak volt szerepe abban, hogy ferences szerzetesnek állt?
 
Valószínűleg volt, de Szegeden is voltak ferencesek: nagyon sokat jártunk a híres alsóvárosi plébániára, őket ismertem gyerekkorom óta. Mindig is arra gondoltam, hogy papnak szeretnék menni, már gyerekként is. Pontosan nem tudom, mi vitt a ferencesekhez, de örülök, hogy szerzetesnek álltam. Szerzetes és ferences akartam lenni.
 
Viszont nem tudott sokáig ferencesként élni.
 
1945-ben kezdtem a noviciátust, 1950-ben jött a feloszlatás, ami előtt begyűjtötték a szerzeteseket. De a növendékeket hazaengedték. Így egyik napról a másikra az utcán találtuk magunkat. A nyáron egy kollégiumi társamnál húztam meg magam. Sikerült elintézni, hogy a szerzetesnövendékek egyházmegyei szemináriumba kerüljenek. Így lettem a nagyváradi egyházmegye magyarországi részének a tagja. 
 
Ebben az időben messze van még 1962, a II. Vatikáni Zsinat kezdete, nem is beszélve a liturgikus reformról, 1970-ről. Milyen emlékei vannak a „tridenti”, régi rítusról, aminek a bemutatásának a lehetőségét XVI. Benedek pápa újra szabadabbá tette?
 
Abban nőttem fel. Teljesen természetes volt a számomra; gyerekkoromban, bérmálásomra megkaptam Szunyogh Xavér magyar-latin misekönyvét, ami még ma is megvan. Abban az időben a hívek számára is természetes volt az a rítus, hiszen mindenki abban nőtt fel. 
 
XVI. Benedek intézkedése kapcsán kisebbfajta vita alakult ki a liturgiáról.
 
Az emberi vélemények különbözőek. Főleg Franciaországban van egy kisebb csoport, ami az egész zsinatot elveti, és a régi szertartás szerint végzik a liturgiát. A külső szemlélő csak ez utóbbit látja: hogy milyen tartalom van mögötte, azt honnan vegye észre? Magyarországon is van, aki a régi rítusú liturgiát igényli. Azért nem értem ezt, mert aki nem tud latinul, az nem érti a régi rítust. Épp ez volt a liturgia megváltoztatásának az alapja: hogy érthető legyen. A reformáció után az egység biztosítása szempontjából hozta azt a döntést a tridenti zsinat, hogy egységesen, latinul kell misézni. De ebbe bele kell érteni azt is, hogy akkor a latin volt a közös nyelv Európában, és minden intelligens ember tudott latinul, még a magyar országgyűlésben is latinul beszéltek. De ennek a korszaknak vége, már nem tudnak latinul az emberek. A körülményeknek megfelelően a II. Vatikáni Zsinat azt látta jónak, ha anyanyelvű a liturgia. 
 
De a hivatalos ma is a latin.
 
Az autentikus szöveg a latin. De itt a szertartásról is szó van, hogy van-e lépcsőima, megfordul-e a pap vagy nem. 
 
Azért jó érzéssel gondol a régi rítusra?
 
Hát abban nőttem fel! Szerettem és értettem azt a liturgiát! De utána jött az új liturgia, és természetes, hogy ettől kezdve aszerint végeztem a szertartásokat. 
 
Könnyen „átálltak” a hívek az új rítusra?
 
Nagyon egyszerű forma ez. Ha valaki bemegy egy katolikus misére, hallja, hogy anyanyelven Szentírást olvasnak, s válaszolnak a hívek anyanyelven. Amikor gyerek voltam, a pap az oltárnál végezte a szertartást, a hívek pedig a rózsafüzért imádkozták hangosan. Ezt a bekapcsolódásra vonatkozóan mondom: a pap csinálta amit kell neki, ők meg imádkoztak. 
 

Hogy látja Ferenc pápát?

 
Nem ismerem személyesen, a népszerűsége óriási. Megválasztása óta egy év sem telt el. 
 
A pápa meghirdetett egy rendkívüli püspöki szinódust a család témájában, amelynek Erdő Péter bíboros a főrelátora. Látta az ezzel kapcsolatos, plébánosoknak szóló kérdőívet?
 
Nem láttam, de általam ismert plébánosok tanakodtak azon, hogy mit válaszoljanak. Nem vagyok a püspöki kar tagja, így a kérdőívvel kapcsolatos püspökkari munkákban sem veszek részt. Vannak, akik azt várják az egyháztól, hogy a szinódus kapcsán majd megváltoztatja a tanítását. Ez nem igaz: a házasság felbonthatatlansága, a családról szóló tanítás nem fog változni. Az alkalmazás, a segítés kérdése az, ami nyitott. Az a kérdés, hogy egy olyan környezetben, ahol a családi élet ethosza tönkrement, mivel lehet motiválni, segíteni a hívő emberek keresztény családi életét. 
 
Nemrég kötött megállapodást a magyar kormány a Vatikánnal a vatikáni szerződés módosításáról. Hogyan értékeli ezt a lépést a bíboros úr?
 
Pozitívan. A módosítás lényege, hogy a megváltozott körülményekre kellett alkalmazni a vatikáni szerződést. A lényeg egyébként az, hogy a közfeladatot ellátó egyházi intézmények kapjanak ugyanannyi anyagi támogatást, mint más, közfeladatot ellátó intézmények. Volt ugyanis olyan időszak az előző kormány alatt, amikor nem teljesítették az akkor érvényben lévő feltételeket. Amikor ezt mások kifogásolták, ők akkor is folytatták ezt a gyakorlatot. 
 
Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció fel akarja mondani a vatikáni szerződést. 
 
Elméletileg persze fel lehet mondani a szerződést és a diplomáciai kapcsolatokat is akár; de pillanatnyilag legalább 150 országnak van diplomáciai kapcsolata a Vatikánnal, úgyhogy a lépés éppen nem válna a dicsőségünkre. 
 
Az órarendileg választható erkölcstan és hittan bevezetését hogyan értékeli?
 
A környéken különösebb izgalmat nem jelentett, mivel a kis falvakban ugyanannyian iratkoztak be hittanra, mint korábban is. Százalékos különbségről tehát nem nagyon van szó.
 
Jó, hogy ha az etikaóra miatt jobban tájékozódnak ilyen kérdésekben majd a diákok?
 
Attól függ, hogy mi a tananyag, mit adnak le nekik. 
 
Új egyházügyi törvény van, ami különbséget tesz államilag elismert és államilag nem elismert felekezetek közt. Hogyan értékeli az egyházügyi törvényt?
 
Előzőleg vagy 180 bejegyzett egyház volt Magyarországon. Megvolt nekem a listájuk, és feltűnt benne, hogy az egyik kelet-magyarországi kis faluban három vallás van bejegyezve. A három felekezet ügyvezetője ugyanaz a személy volt, ahogy a székhelyük is ugyanaz a cím. Az új egyházi törvénnyel ezeket a visszaéléseket akarták megszüntetni. De egyébként mindenki lelkiismerete szabad! Ha nincs is bejegyezve egy egyház, attól még bárki követheti a vallását! A különbség csak a jogi személyiség kérdése.
 
Nemrég jelent meg egy kötet Szabó Ferenc jezsuita szerzetes tollából a vatikáni Ostpolitikról. 2013-ból visszatekintve hogyan értékeli a keleti politikát?
 
Ami politikai lépés, arról többféleképpen lehet gondolkodni: az önmagában véve nem etikai kérdés, hanem a tennivaló keresése egy bizonyos helyzetben. Casarolit (Agostino Casaroli bíboros, diplomata, szentszéki államtitkár, a vatikáni keleti politika meghatározó személyisége, az 1964-es vatikáni-magyar megállapodást aláírója, emlékiratai A türelem vértanúsága címmel jelentek meg – a szerk.) VI. Pál pápa küldte Magyarországra. Ő abból indult ki, hogy kezdjünk valamit a hívek érdekében; s egy párbeszédet kezdett. Ennek a következménye lett egy kompromisszum. Mindig mondják, hogy a politika nem más, mint a kompromisszumok tudománya. Erre az útra lépett rá a Szentszék. Hogy ennek milyen hatása volt, azt később lehet elemezni; persze azt nem tudjuk, mi történt volna, ha nem ezt az utat járja a Vatikán. Én hozzátenném, hogy a hívekben megmutatkozott egy kis felszabadulás, hogy nem kell annyira félni, ha vallásosak. A pápai útmutatást pedig én a magam részéről elfogadom. Nem az a dolgom, hogy kritizáljam, hanem az, hogy teljesítsem.
 
Szembe szokták állítani a magyar egyházzal például a lengyelt vagy a románt, hogy azok sokkal keményebben ellenálltak. 
 
Ehhez hozzá kell tenni, hogy a lengyel nép sokszorosan vallásosabb volt, és sokkal jobban ragaszkodott az egyházhoz. Egyszerűen figyelembe kellett venni a nép véleményét is. Ott nem tudtak olyan vallásellenességet elindítani, mint nálunk. Ilyen értelemben nem lehet összehasonlítani a két szituációt. Romániában a katolikusok igen kis százalékban vannak jelen, az ortodoxia pedig teljesen az állam irányítása alatt volt és maradt is. 
 
Casaroli bíborost hogy értékeli? Tudtommal például Antall József nagyon nem szerette őt. Naiv olasz volt a vatikáni államtitkár vagy okos diplomata?
 
Mélyen gondolkodó ember és nagy diplomata volt. Ezt még az Állami Egyházügyi Hivatal emberei is elismerték. Látszott az arcán, hogy forog az esze. Nagyon tehetséges ember volt. Persze ha valaki  máshogy vélekedik, azt is elfogadom. Csak mindig annak a véleménye érvényesül, aki felelős a közösségért.
 
Ha már II. János Pál és Bukarest: azóta is felróják a Vatikánnak, hogy inkább az ortodoxokkal egyezkedik, ahelyett, hogy a katolikus csángók ügyében lépne, akiknek a papok nem hajlandóak magyarul misézni. 
 
Akkor nem is annyira Csángóföldről volt szó, hanem a görögkatolikusokról. Ők meg voltak szüntetve, nem léteztek a kommunizmus alatt, javaikat megkapták az ortodoxok. Mindenüket elvették, de hűségesek maradtak. Hát ha a pápa elmegy Romániába, akkor miért nem találkozik ezekkel a hűségesekkel? Hogy mi volt a pápa indoka, azt ő tudja, de nem pápai látogatásért vállaljuk, amit vállalunk. Ki volt élezve a kérdés. A csángóföldi magyar misézésről: azt követelni, hogy a Vatikán hozzon intézkedést, olyan, mintha abba szólna bele a Vatikán, hogy valaki befizeti az adót vagy sem. 
 
Régóta húzódik Mindszenty József boldoggá avatása. Az ön meglátása szerint sokáig tart még ez az ügy?
 
Mi szükséges a boldoggá avatáshoz? Az erények hősies gyakorlása, ennek bizonyítása, és csoda. Tudtommal nincs csoda Mindszenty esetében. II. János Pálnál volt csoda, nem csupán a népszerűsége alapján avatták boldoggá. Azt feltételezem, hogy Mindszenty ügye jó kezekben van és rendesen halad előre, de a csoda szükséges. A kívülállók persze erre legyintenek, és mindenben politikát látnak.
 
A szentté avatáshoz szükséges, hogy valaki a jelen számára példakép lehessen. Van, aki azt hozta fel Mindszenty boldoggá avatása ellen, hogy túl régimódi és konzervatív volt, ami ma nem releváns. 
 
Ilyen nem szokott szerepelni. Akkor másokat se lehetne boldoggá avatni. Aki kétszáz éve élt, az más körülmények közt élt, mint mi. Biztos, hogy ilyen indok nincs. 
 
Bíboros úr, mint aki testközelből élte a korszakot, hogy látja: ki kell kutatni és nyilvánosságra kell hozni az ügynökügyek egyházi érintettjeit?
 
Ez sokkal összetettebb kérdés, mint hogy innen mondjak valami véleményt. Feltételezem, hogy akiknek a kezében van a döntés joga, körültekintőek, és ők tudják, mi volna jó és mi nem. Tíz éve kiestem a menetből, szóljon hozzá az, aki felelős érte. 
 
Hogy látja a jövő egyházát bíboros úr?
 
Ehhez nehéz hozzászólni. Más az amerikai, európai, indonéz egyház. Az európai egyház komoly próbatételnek van alávetve a szekularizáció miatt, ami most elural mindent az emberek gondolkodásában. Az én véleményem szerint előbb-utóbb ez változni fog, és azt az űrt, ami az emberek lelkében van, be kell majd tölteni, és akkor majd a kereszténységnek is meg lesz majd a maga pozitív hatása az emberek lelkében. Kétezer év alatt az egyház életében bőven voltak hullámhegyek és hullámvölgyek. Most épp Európában hullámvölgy van, de jön majd a hullámhegy is. 
 
***
 
Paskai László 1927-ben született Szegeden. Szülei Paskai Ádám és Ördög Mária kikeresztelkedett zsidók voltak. Az édesapa a holokauszt kezdetéig mint csendőr tevékenykedett. A gyermek Lászlót a háború végéig először ferencesek, majd a keszthelyi karmeliták bujtatták. Szegeden a piaristáknál tanult, 1945-ben érettségizett. Belépett a ferencesekhez, 1949-ben tett fogadalmat. Filozófiai és teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, a rend szétszórása után a Budapesti Hittudományi Akadémián tanult. 1952-ben szerzett teológiai doktori címet. 1951-ben szentelték pappá. 1952 és 1955 között püspöki szertartó Szegeden, 1955-től 1965-ig filozófiai tanár, prefektus, spirituális. 1965–1969 között a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, 1973–tól 1978-ig rektora. 1965-től a Hittudományi Akadémia megbízott előadója, 1967–1978 között a filozófia tanszék vezetője. 1978-ban veszprémi apostoli kormányzóvá (a püspök helyett az egyházmegye vezetője) nevezték ki és püspökké szentelték. 1979-1982 közt veszprémi megyés püspök, majd 1987-ig Ijjas József mellett kalocsai koadjutor (utódlási joggal felruházott) érsek. 1986-1990 közt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. 1987-től esztergomi, az egyházmegyék átszervezése folytán 1993-tól esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása. 1988. június 28-án a pápa bíborosi rangra emelte. 75. életévét elérve benyújtotta lemondását, melyet II. János Pál pápa elfogadott. 2003. január 11-éig a főegyházmegye adminisztrátora volt, jelenleg Esztergomban él. Részt vett a XVI. Benedek pápát megválasztó konklávén, 2005-ben. 2007. május 8-án betöltötte 80. életévét, ezzel elveszítette pápaválasztó jogát. 2008-ban Esztergom díszpolgárává választották. Az érseki székben elődje Lékai László volt, utóda Erdő Péter.
 

Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Majd ha önnfenntartóak lesznek, és a bevételeik után adóznak, akkor beszélhetünk a visszaélések megszüntetéséről, addig meg nem jobbak mint akármelyik tolvaj.

Válaszok:
Vendéen | 2014. január 20. 13:08

Én támogatnám azt, hogy az SZJA törvényt úgy alakítsák át, hogy megszüntetnék az 1%-ot.
Az egyházakat és az alapítványokat lehessen támogatni (aki akarja) de annak semmi köze ne legyen az adóhoz.
Semmilyen támogatást ne lehessen leírni az adóból.

Tévedés:
http://mandiner.blog.hu/2010/0..
http://mandiner.blog.hu/2010/0..
Az egyházak a rendszerváltáskor nem kapták vissza jövedelemtermelő földjeiket, vagyonukat, csupán ingatlanjaik egy részét, hogy elláthassák közfeladataikat. Nekik is, mint mindenki másnak, részleges kártérítés járt államosított vagyonukért. Azután, amit nem kaptak vissza, örökjáradékot állapított meg a vatikáni szerződés, közhasznú tevékenységet folytatói intézményeik után pedig az egyenlő elbírálás és a semlegesség elve szerint kapnak ugyanannyit, mint a hasonló állami, önkormányzati intézmények. Végül pedig, mint a legtöbb helyen a nyugati világban, az adózásban is számos kedvezmény illeti meg őket.

Kezdjük ott, hogy az egyháznak ami vagyona volt, az is állami pénzből volt, és nem az égből hullott le, és nem is a nyugdíjas hívek adakozták össze százforintonként. Másrészt meg: örökjáradék, adókedvezmény? Mirefel? " Csak azt kérik, ami jár" - na igen, pont mint a nyugdíjasok meg segélyesek, vannak egyes társadalmi rétegek, akiknek "jár", te meg fizeted.

Megszervezed és adsz kontaktot, szíves örömest. Bár Dawkins eléggé lejárt lemez.

Bölcs , kiegyensúlyoztt , szelíd , szerény , mély hitű , sokat szenvedett egyházfő szavait-gondolatait olvashattuk ebben az interjúban is . Bíboros atya , köszönjük minden szolgálatát ! Most már végképp tudja - reményünk szerint a Mennyországban - , hogy érdemes volt a hit jó harcát végigharcolnia . Az Úr Jézus csodálatos-végtelen létgazdagsága legyen a jutalma !

" nem is annyira Csángóföldről volt szó, hanem a görögkatolikusokról. Ők meg voltak szüntetve, nem léteztek a kommunizmus alatt, javaikat megkapták az ortodoxok. Mindenüket elvették, de hűségesek maradtak. Hát ha a pápa elmegy Romániába, akkor miért nem találkozik ezekkel a hűségesekkel? A csángóföldi magyar misézésről: azt követelni, hogy a Vatikán hozzon intézkedést, olyan, mintha abba szólna bele a Vatikán, hogy valaki befizeti az adót vagy sem. "

Ebben a pár mondatban minden benne van, ha valaki meg akarja érteni Magyarország, a magyarok pusztulását...
De tartalmazza Európa halálának okait is.

Azért másolom ide az alábbiakat, mert talán ezen a helyen olvassák azok, akiket illet:

Az összes magyar egyháznak eggyé kell válnia, de legalábbis valamilyen formában az átjárást, a miselátogatást stb. biztosítani kell.
A Magyar egység kereszténysége megnevezés elfogadható lenne.
A tiltások, tagadások helyébe az egyházaknak ilyenformán az egységesen vallott nézeteket kell helyezni.
Miért?
Nem akármi múlik ezen.
Gyerekeink, unokáink, utódaink továbbélése.
Csak ez az egyetlen megoldás mentheti meg Magyarországot a haláltól.
A Magyar Egységes Keresztények.
Bebizonyosodott ugyanis, hogy a Római Kat. Anyaszentegyház nem képes a magyar katolikusságra, egyáltalán a magyar keresztényekre ható súlyos külföldi keresztények nyomásának gátat emelni.
Így pedig maga Szent István sem tehetne mást:
Magyar Egyházat alapítana.
Azonnal.

Így igaz.
És, hogy ezek után Erdő Péterék továbbra is kitartóan Róma-szolgák...
Bezzeg a román pópák, ők aztán Románia szolgái.
És, bár nincs igazuk, ez a román primitívséggel együtt jár, amin nem lehet változtatni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés