Nevek, számok, esélyek

Vajon kiket nevez ki bíborosnak Ferenc pápa?

2014. január 9. 16:18
Február 22-én új bíborosokat kreál Ferenc pápa. Vajon kik lesznek azok? Sandro Magister teológus, az olasz püspöki kar tanácsadója az esélyeket latolgatja. Hány kinevezés várható a Vatikánból? Kik lesznek az olaszok? Kapnak-e bíbort a hagyományosan bíborosi kinevezéssel járó pozíciót betöltő egyházi méltóságok, vagy e téren is meglepetésekre számíthatunk Ferenc pápától? Egy biztos: még egy magyar bíborosra nem számíthatunk.

Sandro Magister teológus, az olasz püspöki kar tévéjének tanácsadója Settimo Cielo című, a L'Espresso olasz napilap portálján vezetett blogján rámutat: legalább egy hónappal korábban nyilvánosságra hozzák a leendő új bíborosok neveit. A bíborosi méltóságra megfelelőnek tartott személyek kiválasztása a pápák legszemélyesebb döntései közé tartoznak, amellyel utóduk kiválasztását is befolyásolni tudják. Vajon kikre gondol Ferenc pápa?

Korábban könnyű volt megtippelni a szokásjog alapján, hogy kik lesznek, akik várhatóan megkapják a bíbort, Ferenc pápa azonban számos meglepetéssel szolgált, így most nehezebb dolgunk van – szögezi le Sandro Magister elemzése elején.

Február 22-én 106 választókorú, azaz 80 évnél fiatalabb bíboros lesz. Ez annyit tesz, hogy 14 „kiadó” hely lesz a bíborosi kollégiumban, már ha Ferenc pápa tartja magát a VI. Pál által hozott és elődei által respektált szabályhoz, miszerint 120 a pápaválasztó bíborosok maximális száma. Dionigi Tettamanzi bíboros ugyanakkor március 14-én lesz 80 éves,  így lehet, hogy Ferenc 15 hellyel számol. 2017 áprilisáig további 32 bíboros lesz túl a nyolcvanon. Ez annyit tesz, hogy Ferenc összesen 47 új bíborost kreálhat addig, ami alig kevesebb a Benedek által kreált 53 még választókorúnál és a II. János Pál által kreált, még választókorú húsznál.

Nehéz elképzelni – írja Sandro Magister – hogy az új bíborosok között 4-5-nél többen lennének, akik a kúriából kerülnek ki.  Valószínű, hogy bíboros lesz Ferenc három favorit diplomatájából: Pietro Parolin államtitkárból, Beniamino Stellából, aki a Papi Kongregáció prefektusa és Lorenzo Baldisseriből, a püspöki szinódus főtitkárából. Utóbbi nem épp bíborosi pozíció, de a Sixtus-kápolnában megválasztása után Ferenc pápa Baldisseri fejére tette a saját bíborosi birettáját (kalapját), így  „félig bíborosnak” tekintik.

Ugyancsak bíborosi kinevezést kellene kapnia a Hittani Kongregáció még Benedek pápa által kinevezett vezetőjének, Gerhard L. Müller  érseknek. Esélyes lehet a francia Jean-Louis Bruguès, aki az egyház „leváltárosa és könyvtárosa”, ami hagyományosan bíborosi pozíció. Ő dolgozott is együtt a későbbi Ferenc pápával a katolikus oktatásért felelős vatikáni intézményben.

Mivel három kuriális bíboros is olasz, így nehéz dolga van a pápának, ha még további olaszokat is ki akar tüntetni a méltósággal. A szokásjog szerint a milánói, a torinói, a nápolyi, a palermói, a bolognai, a genovai, a velencei és a firenzei érsekek a bíborosi várományosok, plusz a  pápa római helynöke. Ezek közül jelenleg a torinói érsek és a velencei pártiárka nem bíboros. 

Cesare Nosiglia

Sandro Magister szerint Ferenc pápa valószínűleg csak torinói Cesare Nosigliát (a fenti képen) kreálja majd bíborossá, az egyébként igen népszerű és karizmatikus Francesco Moraglia velencei pártiárka (a lenti képen) ugyanis  ugyanahhoz az irányzathoz tartozik, amelyikhez Mauro Piacenza bíboros és Angelo Bagnasco bíboros,  genovai érsek, az olasz püspöki konferencia elnöke – mindkettőjüket eltávolította ugyanis a pápa vatikáni pozíciójukból. Bagnasco volt az, akitől Benedek pápa „kölcsön kérte” szertartó mesterét, Guido Marinit, akinek irányvonalát Ferenc pápa megválasztásától kezdve elveti.  Esélyes lehet viszont Gualtiero Bassetti perugiai érsek, aki az olasz püspöki konferencia alelnöke , és akit éppen Bagnasco helyére nevezett ki a pápa a Püspöki Kongregációba. Perugiai érsek 1853 óta nem kapott bíbort, akkor Gioacchino Pecci  érsek, a későbbi XIII. Leó pápa lett kardinális.

Francesco Moraglia

Valószínűleg megkapja a birettát Vincent Nichols westminsteri érsek, akit nemrég nevezett ki a pápa a Püspöki Kongregációba, viszont az egyházmegyéjében celebrált „meleg misék” miatt sok támadás éri.

Kérdéses ugyanakkor a hagyományosan bíborosi kinevezéssel járó brüsszeli érseki és belga prímási pozíciót betöltő André Leonard esélye a birettára, akit kinevezésekor „konzervativizmusa” miatt támadtak a belga lapok, és akit Bergoglio egyik fő támogatója, a progresszív Godfried Danneels bíboros volt helyére nevezett ki Benedek pápa annak életkora miatt való lemondása után.

Kelet-Európában az ukrán görögkatolikus egyházat vezető Szvjatoszlav Sevcsuk bíborosi kinevezése esélyes, vele dolgozott is együtt Ferenc pápa, amikor Sevcsuk a Buenos Aires-i görögkatolikusok eparchája volt.

Dél-Amerikában számos egyházi vezető bíborosi kinevezése várható: Mario Aurelio Poli Buenos Aires-i érseké, a Santiago de Chile-i  érsek, Vicenza Ricardo Ezzati Andrelló szalézi szerzetesé és Orani Joao Tempesta Rio de Janeiroi ciszterci szerzetes érseké.  A latin-amerikai püspökkari tanács elnöke, a mexikói Tlalnepantla  érseke, Carlos Aguiar Retes is lehet, hogy bíborosi kalapot kap, és talán Paraguay is történetében először gazdagodik egy kardinálissal – véli Sandro Magister.

Az Egyesült Államok 11 bíborosának valószínűleg nem nő a száma, Kanadában pedig meglátjuk, hogy a Vatikánba távozott Marc Ouellet quebeci érsek utóda kap-e bíborosi kinevezést.

Ázsiában nincs bíborosa a „dinamikusan fejlődő” koreai egyházban és Japánban sem,  ahova Ferenc pápa fiatal jezsuitaként misszióba akart menni.  Kérdés, a sokat szenvedett Közel-Keletről lesz-e bíboros, illetve hogy Óceániában szeretne-e még egy bíborost Ferenc pápa az egyház konzervatív szárnyához tartozó George Pell sydney-i érsek mellé.

Azt a pletykát, hogy esetleg női bíborost is kinevezne, Ferenc pápa a La Stampának adott interjújában már kategorikusan cáfolta. Azt sem tudjuk, vajon Ferenc pápa fog-e kinevezni 80 év feletti bíborost életművük elismeréseképp, ahogy tette azt két elődje, vagy a nyolcvan éves pápaválasztói limitet bevezető VI. Pál gyakorlatát újítja fel, aki nem nevezett ki ennél idősebb bíborosokat – írja Sandro Magister.

Azt már csak mi tehetjük hozzá, hogy mivel a magyaroknak is van két bíborosa, egy nyugdíjazott, Paskai László és a még fiatalnak számító Erdő Péter esztergom-bíborosi érsek, ezért újabb magyar kinevezésre nem számíthatunk.
 

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés