Vízkereszt ünnepének margójára

2014. január 6. 10:50
Legtöbbször talán a karácsonyfa lebontására gondolunk, ha vízkereszt ünnepét halljuk. És valóban! Vízkeresztkor egy új ünnepkör veszi kezdetét. Azonban valami teljesen más, egy igencsak összetett, mégis, kevésbé ünnepelt alkalma ez az egyházi évnek.

„De mire is készülünk, mit is ünneplünk ekkor?

Epifánia, az Isten Fiának megjelenése, Isten eljötte, a testté lett Ige isteni dicsőségének felragyogása. Azaz arra való emlékezés, hogy Isten Krisztust kinyilatkoztatta a három királynak, azaz a pogányoknak, vagyis minden népnek. Krisztus mindenkihez eljött, még hozzánk is. Megszűnt a különbség. Isten előtt mindenki egyenlő. Úgy, ahogy Pál apostol is írja: „nincs többé zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabad, sem férfi, sem nő; mert mindnyájan egy vagytok Krisztus Jézusban.” (Gal 3,28)

Teofánia, azaz a Szentháromság kinyilatkoztatása. Annak ünneplése, amit senki sem, még Keresztelő János sem értett. Jézus megkeresztelkedése, az emberré válás nemcsak testi, de lelki megfogalmazódása. Ennél a misztériumnál találkozunk legtisztábban a Szentháromság képével. Jézus megkeresztelkedésénél jelen van egyszerre az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

Bethfánia, a kánaáni menyegzőre, Jézus első csodájára való emlékezés. Ekkor Jézus a vizet borrá változtatta, mellyel megmutatta dicsőségét, hogy „az Úr hatalma volt ővele.” (Lk 5,17)

E hármas ünnep nem más, mint a kinyilatkoztatás ünnepe.”

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában