Kezdődik a farsang

Kötelező ünnep lett vízkereszt a katolikusoknál

2014. január 6. 8:59
Január 6. vízkereszt napja, amit görög eredetű szóval epifániának is neveznek, Krisztus megkeresztelkedésének ünnepe. A keresztény egyházak közül 2013-tól kezdve a magyar katolikus egyházban is parancsolt ünnep lett vízkereszt, azaz ahogy a katolikus egyházban világszerte, nálunk is kötelező lett a szentmisén való részvétel, függetlenül attól, hogy vasárnapra esik-e az ünnep.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. A keleti egyházak és a katolikus egyház egyaránt a vízkereszt ünnepétől szentelik meg a vizet. A vízkereszt név is ebből ered.

Vízkereszt ünnepét eddig a január 2. és 8. közti vasárnap tartotta Magyarországon a katolikus egyház, az idei évtől azonban január 6-án ünnepli. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen a napon a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.

Mint Török Csaba  írja a Magyar Kuríron megjelent cikkében: a történelmi tények „azt mutatják, hogy ez a január 6-i megemlékezés sokkal ősibb, mint a születés december 25-i ünnepe. Alexandriai Szent Kelementől tudjuk, hogy már a II. század végén megünnepelték egyes gnosztikus csoportok e napon Krisztus megkeresztelkedését, kapcsolódva a pogány misztériumvallások jeles napjához, illetve az egyiptomi hagyományhoz, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéből, s megszentelték azt. Minden bizonnyal az igaz hit védelme vezette az egyiptomi egyházatyákat abban, hogy a III. század során megtisztítsák vízkereszt hittani tartalmát. A IV. század legelejétől kezdve már állandó liturgikus ünnepként ülték meg e napot.”

A görög név – epifánia – annyit jelent: megjelenés. Azaz Jézus színre lépését, Isten kinyilvánulását jelenti. Vízkeresztkor ünnepelték a napkeleti bölcsek látogatását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját a kánai menyegzőn – teszi hozzá Török Csaba. A néphagyomány szerint a három napkeleti bölcs neve Gáspár, Menyhért és Boldizsár.

A népszokások szerint ekkor szentelik a sót, a krétát és ekkor van a házszentelés, régebben a mozgó ünnepeket is ekkor hirdették meg – írja a Magyar Katolikus Lexikon. A lányok számára férjjósló nap volt vízkereszt. Az esti harangszó után a kántálás és a csillagjárás misztériumjátéka volt szokás. Egyébiránt gonoszűző és szerencsevarázsló napként is számon tartották vízkeresztet; időjárásával a tél hosszára, a nyár esős vagy száraz voltára, így a termésre, főleg a bortermésre adott előrejelzést a régiek szerint.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés