Kinek jó a hit- és erkölcstan?

2013. december 29. 11:50

Matthias Kamann
vs.hu
A hitoktatás révén a liberális jogállam is igen sokat nyer a vallásoktól.

„Egy világnézetileg semleges, liberális jogállamban is szükség van hitoktatásra – persze csak akkor, ha a vallás tanai nem állnak szemben a jogállaméival. Ezért szerencsés, ha a hitoktatást maga az állam szervezi, s nem engedi, hogy az állami ellenőrzés keretein kívül, pusztán az egyházak feladata és felelőssége legyen a hitoktatás megszervezése.

A vallás hittételeit a vallás tanítóinak kell meghatározniuk, de az állam azzal, hogy mind a hittanár-képzést, mind a hitoktatást állami keretek között szervezi, biztosítani tudja, hogy a vallás elvei összhangban maradjanak a plurális demokrácia, a liberális jogállam elveivel. Németországban jelenleg az iszlám kapcsán folynak viták, de a második világháború után hasonló viták a keresztény felekezetek vonatkozásában is lezajlottak: nekik is el kellett fogadniuk a jogállamot, az alkotmányos berendezkedést. (...)

A vallások feladata tehát, hogy igazodjanak egy plurális, demokratikus, liberális társadalomhoz.

Ez azonban csak az érem egyik oldala.

A hitoktatás révén ugyanis ezen liberális jogállam is igen sokat nyer a vallásoktól. A hitoktatásra szükségük van a kisdiákoknak, függetlenül attól, hogy hisznek-e bármely vallási tanban, vagy sem. Mert az hittől független tény, hogy társadalmunk történelme és kultúrája nem érthető meg, ha nem ismerjük azon vallási alapokat, amelyek társadalmunkat a mai napig meghatározzák.

A hittanóra nem elsősorban azt jelenti, hogy mindenkinek hinnie kell – de mindenkinek, aki részese akar lenni európai társadalmunknak, tudnia, ismernie kell Európa vallási hagyományait, alapjait.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 30 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jaj, csak azt ne várjuk, hogy a hittan órákon 'Európa értékeit' oktassák. Jó lenne Európa értékei közé visszavenni a hittan órákon valaha tanítottakat.

Nem fóbiás Ön egy kicsikét?

"Sokat segíthetnél pl. az ó-hitű zsidók intoleranciáján, ha megtudnák,hogy Krisztus zsidónak született és hogy az evangélisták is mind zsidók voltak. Ezt biztos nagyon értékelnék. Kérlek velük próbáld ezt megértetni a keresztények és kereszténység, nem utolsó sorban lelkiüdvösségük érdekében. Köszi!"

Úgy, úgy! :)

Ekkora marhaságot!!!
Még, hogy a vallás igazodjon a liberális, demokratikus társadalomhoz!
A vallásnak nem ez a feladata.
Nincs világnézetileg semleges ember, tehát társadalom sem.

Ha gyermeket vállalsz azt kötelező felnevelned. Akkor azt is megette a fene?

A szerző valóban fogalmazhatott volna értelmesebben, hiszen a "vallás elvei"-ről ír, márpedig az nem cserélgethető, mint reggelente a gatyánk.

Ugyanakkor az "egyházak felelős vezetőinek a magatartása" tényleg kell, hogy igazodjon a mai plurális, demokratikus és liberális társadalomhoz, mégpedig kritikus távolságtartással.

De pl. az állam joggal várja hogy az egyházak ne az igazságnak tulajdonítsanak jogokat, hanem az igazságot vagy tévedést képviselő embereknek, mégpedig az egyenlő emberi méltóság alapján. Ilyen alapon a lelkiismereti szabadság liberális elvének a tisztelete megkerülhetetlen követelmény. Nem azért, mert az igazság egyenlő a tévedéssel, hanem azért, mert az igazságot képviselő ember egyenlő a tévedést képviselő emberrel.

Jogos korszerű elvárás az is, hogy az egyházak az állami támogatások különféle formáival kapcsolatosan mai nívójú, nyilvános számadásokat mutasson be.

Jogos mondjuk az is, hogy az egyházak képviselői ne a középkori társadalmak elismerését kifejező címeket és rangokat lobogtassák, tehát pl. az esztergomi érsek ne címezze magát "hercegprímás"-nak.

Egy csomó ilyen szempont van, ami nem Krisztus elárulását jelenti, hanem hiteles alkalmazkodást 2014-hez.

Kevés olyan szó van, amit jobban kiforgattak volna, mint a "liberalizmus", de az egésznek a magva mégiscsak a "lelkiismereti szabadság".

Fordítsd le pl. a latin "libertas" szót :-)

Nézd, nem tartom magam liberálisnak, nagyjából épp a Poupard által megfogalmazottak miatt is. Bibliai hermeneutika terén persze a mai pápákkal, a Pápai Biblikus Bizottsággal, a magyar katolikus Bibliafordítások kiadóival, Prohászka Ottokárral és a mai magyar püspöki karral tartok, nem veled, de ezt már kitárgyaltuk.

Hajlandó vagyok másképp fogalmazni: a "lelkiismereti szabadság" olyan erős liberális harci jelszó, hogy sokak számára a kettő szinonima. Ezért egy liberalizmust szóban igenlő szöveg értelmezésekor óvatosnak kell lenni, hogy a szerző ténylegesen a liberalizmust igenli-e, vagy egyszerűen a lelkiismereti szabadságot.

Számomra úgy tűnik, hogy a posztot író német újságíró fogalomhasználatában a liberalizmus egyenlő a lelkiismereti szabadsággal. Legalábbis az egyházaktól semmi másban nem vár el alkalmazkodást, csak abban, ami a lelkiismereti szabadság fogalmába belefér.

Nem is én írtam a posztot. De alapjában jószándékú írás, és az, amit követelményként előad (az alkalmazkodás a mai világhoz) tényleg tetten érhető pl. a föntebb fölsoroltakban a katolikus egyház illetékeseinek a magatartásában.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés