A megtestesülés titka

2013. december 27. 11:08

Mindenféleképpen hittitok az, hogy hogyan indult el az élet. A szüzességet koronként másféleképpen magyarázták, annak testi vonatkozását is.

A mai természettudományos gondolkodás számára nagyon nehezen értelmezhető Jézus fogantatása férfi közreműködése nélkül. Beszélhetünk csodáról?

Egy rendkívüli eseményről van szó, aminek egyikünk se volt tanúja, tehát csak egy bizonyos rámutatás, „magyarázat” lehetséges. Ha meg akarom közelíteni a boldogságos Szűz foganását, akkor azt kell hangsúlyozni, hogy olyan isteni beavatkozás történt, melyben a férfi megtermékenyítése nélkül is termékeny lett az a sejt, amelyikből elindult Jézus földi élete. Ugyanakkor egyfajta készség kell ahhoz, hogy ezt valaki elfogadja. A Jézus Krisztusról szóló tanítás bármely részét képes az ember kétségbe vonni. Nem olyan evidens, mint ami a mindennapi életben történik. Egyébként ott is csak azt hisszük nagyon sokszor, hogy evidens, de mégsem tudjuk, hogy igazából hogy van.

Mondhatjuk azt, hogy ez mindig is hittitok marad?

Mindenféleképpen hittitok az, hogy hogyan indult el az élet. A szüzességet koronként másféleképpen magyarázták, annak testi vonatkozását is. De az egészben az a lényeges, hogy férfi közbejötte nélkül fogantatott Jézus, és Máriának férfivel való kapcsolata később se volt.

A mai világban több magzat pusztul el, mint amennyi megszületik – a döntések hátterében sokszor az emberi önzés érvényesül. A megtestesülés titkában milyen szerep jutott Máriának?

Ahogy a Szentírásból tudjuk, a megtestesüléshez hozzájárult Mária igenje. E mögött nem az húzódik, hogy majd én mindent meg fogok tenni, hanem amit az Isten akar, majd ő végrehajtja általam. Mária igenjében az Istenre való ráhagyatkozást lehet megtalálni. Nem tudja, mi fog bekövetkezni, de amit az Isten kíván, abba belehelyezi az életét, mert tudja, hogy az Isten kezében jó helyen van az egész élete. Ilyen formában lehet és kell megérteni Mária magatartását. Őbenne megvolt az a készség, hogy amit az Isten kíván, azt teljesíti. Előzőleg már teljesítette az imádságban, a Törvény megtartásában, az emberekkel való kapcsolatában. Mária tettében az Istenre való ráhagyatkozása mutatkozik meg.

Hogyan látja bíboros atya: több mint hatvan év papi szolgálatban eltöltött idő távlatában, és a 87. életévéhez közeledve változott-e az emberek felfogása a karácsonyról?

Sajnálatos módon változott. Elvilágiasodott. Az elvilágiasodás szelleme mindig jobban eluralkodik az emberek lelkében. Visszatekintve hatvan-hetven esztendőre, ezt sokkal jobban lehet látni. Ilyenkor eszembe jut az amerikai magatartás: ajándékozás, szeretet ünnepe, és szó sincs arról, hogy Jézus megszületett. Gyerekkoromban a karácsony gondolata, annak a bensősége, az ünnepnek a kidomborodása sokkal jobban élt. Adventben faluhelyen tele volt a templom a havazás ellenére is. Manapság nincs idő arra, hogy lélekben is készüljünk egy ünnepre. Ha nem készülünk, akkor az élmény is elmarad. A Kis herceg története jut eszembe: tudjam meg előbb, hogy jössz, mert akkor ünneplőbe öltözik a lelkem, és várni foglak.”
 
(Megjelent az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Franka Lapjának karácsonyi számában, XXII. évfolyam, 2013/4. szám.)
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://kereszteny.mandiner.hu/trackback/11646