Mit jelent napjainkban Szíriában kereszténynek lenni

2013. október 7. 7:07
Jean Kawak
Magyar Kurír
A terjedő erőszak elől senki nem menekülhet, álljon akár az ellenzék, akár a kormány oldalán.

Szíria népe nagy szenvedéseken megy keresztül. Hogyan élik meg az emberek általában, és hogyan élik meg a kisebbségben lévő keresztények ezt a tragédiát?

Nem szeretek csak a keresztényekről beszélni. Sokan vannak, akiknek éppen az a céljuk, hogy a szíriai társadalom megosztott legyen. Persze vannak a lázadók között szélsőségesek, de ők nem csak a keresztények ellen lépnek fel, hanem a mérsékelt muzulmánok ellen is. Az viszont igaz, hogy minden válság, minden háború még fokozottabban sújtja a kisebbségeket. Emiatt félünk Szíriában. A szélsőségesek egyre többen vannak, a keresztények egyre jobban félnek, igyekeznek biztonságos helyekre menekülni. Nagy részük elhagyja otthonát és Szírián kívül igyekszik új otthont találni magának. A keresztény közösség egyharmada már hazáján kívül él. Az otthon maradottak mindennapi élete településenként különbözik. Homs ősi városában például szinte egyáltalán nincsenek már keresztények, körülbelül hatvanan maradtak azok, akik nem akarták elhagyni lakóhelyüket. Aleppóban sokan vannak, akik nem tudtak elmenekülni, és még mindig ott élnek. Szíria északkeleti részén nincsenek veszélyben a keresztények, azt a területet a kurdok tartják ellenőrzésük alatt. Ennek ellenére sokan igyekeznek külföldre menni egy nyugodtabb, szebb, békésebb élet reményében.

Egy Homsban élő jezsuita azt mondta: lassan minden elfogy, csak a szolidaritás növekszik. Valóban így van?

Ez nagyon igaz: lassan minden elfogy, csak a szolidaritás növekszik. Damaszkuszban a szír-ortodox egyház elég kicsiny, 10-15 ezer híve volt, ez a szám az utóbbi hónapokban 15-20 ezerre növekedett az ide menekülőkkel. A gazdagabbak már elhagyták az országot. A szegényeknek sem pénzük, sem útlevelük, vízumuk nincsenek, ők kénytelenek Szíriában maradni. Damaszkusz befogadta a Homsból, Aleppóból és más városokból menekülő keresztény családokat, de itt is fokozatosan egyre veszélyesebbé válik a helyzet. Hangsúlyozom, nem csak a keresztények számára. A terjedő erőszak elől senki nem menekülhet, álljon akár az ellenzék, akár a kormány oldalán. A szélsőséges csoportok egyre erősödnek, ezért a kisebbségek egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, különösen a szegények, az elszegényedett emberek. A damaszkuszi patriarchátusban mi 1500 családnak nyújtunk segítséget. Minden lehetséges eszközzel segítünk nekik, adunk pénzt, segítünk lakást bérelni, adunk gyógyszereket, segítjük őket, hogy orvosi ellátásban részesülhessenek. De az is előfordul, hogy tejet kell szereznünk a gyerekek számára.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában