Az utolsó resti

2013. szeptember 20. 7:38

Jakab Bálint
Reposzt.hu
Paradigmatikus a kertészi viszonyulás. Eladdig úgy tűnt, hogy az emigráció vagy a behódolás/kiegyezés a lehetséges létmód egy diktatúrában.

Paradigmatikus a kertészi viszonyulás. Eladdig úgy tűnt, hogy az emigráció vagy a behódolás/kiegyezés a lehetséges létmód egy diktatúrában. A kívülállás csak oly szenvtelenségben vállalható, amelyben már az életet csak a végre nézve lehet élni, azért, hogy lehetetlenségéről beszéljen, de annak továbbadásra képtelen. Nehéz terepre, a lét határhelyzetébe érkezünk, ha van bátorságunk belépni ebbe a világba. S az sem biztos, hogy megértjük azt.

Kertész Imre hosszabb berlini tartózkodás után visszatért Magyarországra. Kényszer, mondja ő. A feltartóztathatatlan betegség kényszere. Különös visszatérni abba a nyelvbe, amely az értelem utolsó pillanatában az első eszmélésig vezet vissza. A közötte lévő életben mégis volt néhány mély érintettség: „Egyszer Pápán jártam, egy magyar városban. Miután a nyilaskeresztesek széttépték a könyveimet, megtelt a templom, és ahogy a feleségemmel beléptem, mindenki felállt és egyházi énekbe kezdett./ Die Zeit: Keresztény templomi énekbe?/Kertész: Igen, miért?”

Az a templom a pápai református templom volt.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Márainak volt egy jó mondása (emlékezetből):

Nem azért mentem ki, mert Magyarországon nem szólhatok. Ilyen van, ezt egy írónak el kell viselnie. Én azért mentem ki, mert Magyarországon nem hallgathatok.

Márai ezt (vagy kb. ezt...) 1947 körül mondta, tehát a daliás idők közeledtével. Mint közismert írótól, előbb-utóbb hűségnyilatkozatokat követeltek volna tőle, tehát nem hallgathatott, és ettől igencsak jogosan féltette a hitelességét. Képzelj el egy termelési drámát Máraitól sztahanovista munkásokkal...

Amúgy remekül körüljárja a kérdést Robert Bolt a Morus c. darabban. Pedig nem is Kelet-európai...

Sütő paradox módon jobb helyzetben volt: egy elnyomott nemzetiség tagjaként olyan megvetést élvezett a hatalom részéről, hogy a hűségnyilatkozataira sem tartottak igényt.

Mért emlegeti Kertész a keresztény templomot?Hogy eszünkbe ne juttassa a malacólat

Míg a baloldal mindenbe beleköt amit Orbán és a jobboldal csinál, ki nem hagyva egyetlen alkalmat se, a jobboldal nem akar semmit észrevenni.Aki moslékzabáló disznóknak nevezte a magyarokat,most visszaszorult a hazai moslékra - úgy tűnik, magyarok mocskolásáért csak itthon fizetnek.
Nem téma a Mandin Tabajdi és Göncz árulása, a Tavares jelentés sok gondot okozott az országnak,ám a hazaárulóknak semmi bajuk, még csak nem is szidják őket.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés