Misszió

2013. július 23. 8:44

Sitkei Levente
MNO
Akár kétmillióan is összegyűlhetnek Rióban, hitet tenni Jézus mellett, élvezni egymás társaságát, misét hallgatni, imádkozni, s azokat a kérdéseket feltenni, amelyekre Ferenc pápa utalt.

Első apostoli látogatásán Lampedusára utazott, hogy az ott partot érő afrikaiaknak nyújtson vigaszt, majd első külföldi útja Brazíliába vezet, hogy együtt ünnepeljen az ifjúsággal. Akár kétmillióan is összegyűlhetnek Rióban, hitet tenni Jézus mellett, élvezni egymás társaságát, misét hallgatni, imádkozni, s azokat a kérdéseket feltenni, amelyekre Ferenc pápa utalt. Ez persze nem egy rockfesztivál, mint azt XVI. Benedek pápa is mondta. Az Ifjúsági Világtalálkozó nem karnevál, nem nyári buli, nem a Szentszék által szervezett fesztivál. Útmutató olyanoknak, akik nem tudják, merre is vezet majd az ő életük, s ki akarják választani a valódi fogódzót a sok közül. Hiszen rengetegen nyúlnak a fiatal felé, de csak később derül ki, hogy segítenek-e ezek az emberek, intézmények, eszmék, vagy tovább zavarják az egyébként is összezavarodott srácot. A könnyebb ellenállás irányába menni könnyű és trendi is. Mindenki ezt csinálja. Milliók vesznek részt könnyűzenei fesztiválokon, jól érzik magukat, alkalmasint nem feltétlenül a zenéért mennek, hanem a többiekért, a hangulatért, sikamlós kalandokért, a szabadság megéléséért. Csakhogy ez a szabadság azért eléggé egysíkú, Glastonbury, Roskilde vagy a Sziget egyaránt a drága sör, titokban vásárolt marihuána, berúgás, lány mellett ébredés kaptafájára készült szabadságot adja. Szórakoztató, de mégis tárgyakként kezelik az embert. Szórakoztató, de roppantul üres. Szórakoztató, de nem szabadság.

Ez a kétmillió fiatal Rióban nyilván nem különbözik kortársaitól, ha megengedheti magának, talán a brazíliai esemény után eljön valamelyik fesztiválra. Talán csak annyiban különböznek, hogy vannak kérdéseik, amelyek a látszatszabadságon túlmutatnak. Ezért lehet, s lesz is hatalmas élmény egy ilyen világtalálkozó akkor is, ha nem osztanak szét egymillió óvszert a résztvevők között.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szerintem a Mandiner hangvétele és stílusa azért változott nagyot, mert jobboldali fórum hírében áll, és ide delegálja a balliberális média valamint az álságos baloldali politika a provokátorokat, az agymosásra kiképzett bértollnokait és itt gyülekeznek vérszagra a levitézlett posztkommunista funkcionáriusok.

Ezekkel az alakokkal eleve nem érdemes szóba állni.
Bár olykor valóban nehéz megállni a nyilvánvaló mocskolódásuk visszaverését, valójában semmi értelme. Mert nem társalognak, nem vitatkoznak, hanem fizetett vagy önként vállalt feladatot teljesítenek, amihez sem érveknek sem valóságnak nincsen köze.

Megszerezni a balliberális erők számára a hatalmat. Ennyi. Semmi több.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában