Mérföldkövek

2013. július 8. 7:22

Sitkei Levente
MNO
A XX. század az egyház szempontjából a megtisztulást és a megújulást hozta, kiemelkedő pápákat, akik a nehezen változó egyházat mégis meg tudták változtatni, és hagyatkoztak egymás munkájára.

A XX. század az egyház szempontjából a megtisztulást és a megújulást hozta, kiemelkedő pápákat, akik a nehezen változó egyházat mégis meg tudták változtatni, és hagyatkoztak egymás munkájára. XXIII. János pápa elindította a II. vatikáni zsinatot, hogy friss levegő áramoljon be az ősi falak közé, de befejezni már nem tudta az óriási munkát. A „jó János pápa”, a falusi papból lett egyházfő Ferenchez hasonlóan egyszerű és mosolygós vezetője volt a katolikusoknak. II. János Pál avatta boldoggá tizenhárom évvel ezelőtt, s Ferenc pápa döntött úgy, hogy a második csodát nem tartja szükségesnek ahhoz, hogy megkapja a glóriát, így a joviális lombard Angelo Roncalli, valamint az »izgága«, sportos és időskorában is fiatalos Karol Wojtyla közös ünnep keretében léphet be a szentek közösségébe. Nem véletlen ez a döntés, az élő egyház szimbólumai ők ketten, a vatikáni változások végrehajtói és őrei, az egyszerű, pompa nélküli, Krisztushoz közel álló katolikus egyház példaképei. Tetteik nagyon fontos mérföldkövek a krisztusi úton, amelyen az egyház jól-rosszul, de halad.

XXIII. János pápa volt az utolsó egyházfő, akit még megkoronáztak 1958-as megválasztását követően, s öt órán át tartó szertartással iktattak be hivatalába, de az első, aki már nem ült trónra. Ötvenöt évvel később Ferenc pápa szinte minden külső cicomát visszautasított, csak a fehér reverenda különbözteti meg paptársaitól. A megtisztulás érdekében az egyháznak szüksége van a kiemelkedő vezetőkre, a határozott és előremutató gondolkodókra, s arra, hogy a hetes BMW maradjon meg a világi vezetőknek. A posztmodern, magából kifordult nyugati világnak szegény és tiszta egyházra van szüksége, amely szilárdan hirdeti az evangéliumot, az alapvető értékekből nem enged, utat mutat az erkölcsi válság idején, s nem tagadja meg a szeretetet a bűnöstől.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"A posztmodern, magából kifordult nyugati világnak szegény és tiszta egyházra van szüksége, amely szilárdan hirdeti az evangéliumot, az alapvető értékekből nem enged, utat mutat az erkölcsi válság idején, s nem tagadja meg a szeretetet a bűnöstől."

Nincs mit hozzátenni. :)

Mondhatnám, hogy lélekben szegényre gondoltam.:)
Komolyra fordítva, a szegénység elsősorban azokra vonatkozik akik ezt megfogadták, ugyanis sokszor vétenek ellene. A szegények gyámolítása pedig ugyanúgy mind minden más ügy elsősorban a kegyelemtől függ, a jó sáfárok másodlagosak, de azért fontosak. A hamis sáfárokat viszont el kell távolítani.

Mármint a két világháború UTÁN.
Hosszú volt ám az a XX. század. Volt mit megbánni a második felében.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában