Felgyorsult a szekularizáció Magyarországon

2013. június 11. 14:49
Az elmúlt tíz évben példátlanul felgyorsultak a hazai szekularizációs folyamatok, a három nagy egyház híveinek összesített aránya egyetlen évtized alatt 73-ról 53 százalékra olvadt a 2011-es népszámlálás tavasszal napvilágra hozott végleges eredményei szerint – olvasható az evangelikus.hu-n megjelent tanulmányban.

A Magyarországi Evangélikus Egyház honlapján közzétett, Harrach Gábor jegyezte összegző írás szerint a szekularizáció Budapesten volt a legerősebb, itt 2011-re a három nagy egyház híveinek lakossági rátája 40 százalékra csökkent. A történész és szociológus szerző megjegyzi: a vallástalanodás Budapest V. kerületében volt a legintenzívebb: míg 2001-ben a kerület lakosságának még 65, addig 2011-ben már csak 36 százaléka kötődött a három nagy keresztény egyház valamelyikéhez, s ezzel az öt legvallásosabb kerület egyikéből az öt legszekularizáltabb közé került.

A tanulmány szól arról is, hogy a főváros és Békés megye, nagyobb földrajzi léptékben pedig a központi térség (Budapest, Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyék) és a Délkelet-Alföld (Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megyék) alkotja az elvallástalanodás két fő területi centrumát. Budapest esetében az urbanizált társadalmakat jellemző modernizációs trendek következményeinek tudja be a szerző ezt az adatot, Békésben pedig történelmi okra vezeti vissza az elvallástalanodást, ugyanis véleménye szerint ott az átlagosnál drasztikusabban érvényesült a kommunista antiklerikális politika, ami általában az erőteljesebb délkelet-alföldi szekularizációra is magyarázatul szolgálhat.

A szerző rámutat: a nagy egyházak utánpótlási bázisa elmarad az országos átlagtól, míg az elöregedettsége meghaladja. A vallástalanok esetében ugyanakkor a magas utánpótlási arány az idősebb korcsoportok alacsony szintű jelenlétére vezethető vissza, vagyis arra a tényre, hogy az 50 év felettiek már a 2001-es népszámláláskor is nagyobb arányban döntöttek a válaszmegtagadás lehetősége, mint a felekezetenkívüliség megvallása mellett. Harrach Gábor emlékeztet arra: az elvallástalanodással nem újszerű jelenségről, hanem egy évtizedekkel korábban megalapozott folyamat felgyorsulásáról van szó, ez a magyar társadalomban a hatvanas évek elején – tehát a Kádár-rendszer konszolidációjának idején – vált tömegessé, a kommunizmus összeomlása után pedig a várakozásokkal ellentétben elmaradt a vallási reneszánsz.

Mint írja, ezzel a folyamattal párhuzamosan a felekezet nélküliek (másképpen: vallástalanok), valamint az ebből a szempontból „rejtőzködők” arányának növekedését jelzik az adatok. Harrach Gábor rámutat: a legfontosabb kérdésre – hogy a 2,7 millió „rejtőzködő” között hogyan oszlanak meg a vallásosak és a vallástalanok – nem adható egzakt válasz, „csak valószínű és kevésbé valószínű lehetőségek vannak”. Valószínű lehetőségként említi, hogy a felekezethez nem tartozók száma és földrajzi eloszlása – a rejtőzködőkkel ellentétben – tíz év alatt csak keveset változott, ami azt a verziót támasztja alá, hogy az elmúlt évtizedben eltűnt hívek nagy része nem a vallástalanok, hanem a rejtőzködők csoportját gyarapította, és fordítva: a rejtőzködővé vált tömegek nagy része elsősorban a korábbi hívők köréből került ki.

Tanulmányában a szerző kiemeli: bár Magyarországon a szekularizáció „szabályszerűen zajlik”, azaz magasabb vallásosság a falvakban élők, az idősebbek és az iskolázatlanabbak körében, a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül, az evangélikusoknál például a lakossági számarány a végzettségi szinttel együtt emelkedik. Meglátása szerint nem lehet egyértelmű kapcsolatot kimutatni a gazdasági fejlettség és a vallásosság foka között, ugyanis az alacsony vásárlóerő Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon a vallásosság viszonylag magas, a Délkelet-Alföldön azonban alacsony szintjével jár együtt, a magas vásárlóerő pedig a fővárosban és tágabb környezetében gyenge, Nyugat-Magyarországon viszont erős vallásossággal társul. Harrach Gábor megállapítja: a felekezeti kötődések és a jobboldali szavazatok megyei arányszámai között van pozitív összefüggés, a radikális jobboldali szavazók esetében viszont nem mutatható ki ilyen típusú kapcsolat. Arról is írt, hogy a baloldali, illetve liberális szavazók aránya nem a felekezet nélküliek, hanem a vallásukat eltitkolókkal kapcsolható össze, hipotézise szerint pedig a válaszmegtagadás egyfajta ellenzéki önkifejezésként is értékelhető. Mint hozzátette: a vallásukat eltitkolók fele a nemzetiségi hovatartozásáról sem nyilatkozott.

Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szerintem a következtetés megerőszakolt, ugyanis feltételezi, hogy a rejtőzködőké 11%-ról 27%-ra való növekedése a vallástalanok táborát gyarapítja. Ezt a feltételezést azonban semmi sem támasztja alá. Ugyanakkor nem tudni, hogy az egyéb mit foglal magába, így előfordulhat még az is, a többségük valamilyen kisebb felekezethez tartozik.
Mindezek alapján szerintem téves az a következtetés, hogy "Felgyorsult a szekularizáció Magyarországon". Legfeljebb annyi az olló két szára tovább nyilik.

Várszegi Asztrik valós értékelése céljából javasolom, hogy keresse meg a tihanyi perjelt. Várszegi egy kitűnő boltos, fűszeres, kereskedő - ugye ez benne van a vérvonalában - , csak a pénzhez ért, annak forgatásához, kijárásához, az üzleteléshez, de nem a lelkiekhez. Ezek távol állnak tőle. Önt bizonyára ez a "pragmatizmusa" fogta meg.

Hogy valós-e a felmérés eredménye, vagy sem, nem tudni. De az bizonyos, hogy tömegek fordultak el a katolikus egyháztól például annak okán is, amikor Erdő Péter - aki ugye szintén kívülről érkezett az egyházba - a trianoni évfordulón nem volt hajlandó engedélyt adni a harangok meghúzására. A püspöki kar jelentős része alkalmatlan feladata ellátására.

De az ág húzza a reformátusokat is, az ügynök Bölcskei vezeti őket, s ezzel a Bölcskeivel parolázik Debrecenben Orbán Viktor? De lehetne folytatni az evangélikusokkal is, Gáncs mint lakáj nem egy erkölcsi etalon.

Hiányoznak a mai Prohászkák, Ravasz Lászlók! No hátha egyszer feltámadnak ezek az egyházak is a romjaikból, s jönnek élükre tisztességes, megbecsült és tehetséges vezetők...

S hát ilyen fordulatra lenne szükség a politikai ballasztként működő KDNP esetében is.

Miként a család intézménye, a vallás is egyfajta társadalmi kötőszövetként működött nagyon régóta. Ez persze mindig is zavarta a mindenfajta értékrend lebontására törő "liberálisokat", szabadkőműveseket.

Azért én hiszek a vallás fennmaradásában, s fontosnak tartom az egyház társadalmi szerepvállalását is. nekem vannak pozitív tapasztalataim is, de legfőképpen a klérus emberekkel napi kapcsolatban álló részénél. S vanna fantasztikus fáklyavivőik, például Berszán, vagy Böjte atyák.

Kedves antiklerikális fórumtársak, kár kárörömködnötök.

Azok, akik csak örökölték az egyháztagságot, lassan mind kikopnak az egyházi anyakönyvvezetésből. Jól teszik. Ha az ő krédójuk azon múlik, hogy milyen a pap személye, vagy mennyit sikkasztott egy püspök, akkor sajnos nyilvánvalóan még nem érték el a szellemi nagykorúságot.

Akik viszont maradnak, már meggyőződésből maradnak. Nem a papbácsi miatt, hanem mert tudják, miben hisznek. Aki pedig még keres vallásos közeget, talál - vagy a történelmi egyházakban, vagy másutt.
Ja, és mivel egyre nagyobb a külső nyomás, egyre erősebb lesz a felekezetek közti összetartás.

Számban kisebb, de hatékonyságában jóval jelentősebb lesz a magukat vallásosnak vallók csoportja, mint valaha.

Önöknél, a zsinagógban is fogy a nép. Persze ez talán tisztulást hoz Önöknél is és más egyházaknál is. DE jó hírnek semiképpen sem nevezném, mi jött, van, érkezik a vallás helyébe? Az Önök minden érték nélküli "liberalizmusa", az anachia, a múlt, a történelem, a gyökerek megtagadása, az erkölcstelenség, a család szentségének felrúgása, a semmibe tekintés?

Gondolom, hogy az Ön egyháza is megkönnyebül, ha nem kell az Ön elveszett lekére vigyáznia. De talán emlékszik még rá, nagyok is megtértek a halálos ágyukon, pedig "ütötték a gyalázatost".

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés