Ferenc pápa óva intett a bezárkózástól a pünkösdi virrasztáson

2013. május 20. 18:24
Több mint kétszázötvenezren voltak jelen a római Szent Péter téren és környékén a Ferenc pápa vezette szombat esti pünkösdi virrasztáson, melyen az egyházfő a hívők által megfogalmazott kérdésekre is válaszolt, hangsúlyozva, hogy az embernek nem szavakkal, hanem egész életével kell megvallania hitét, egyben óva intve a hívőket és az egyházat a bezárkózástól.

A szentatya az egyházi mozgalmakat szólította Rómába pünkösd ünnepére, hogy a Hit Évében vele együtt imádkozzanak Szent Péter apostol sírjánál. Az egész Európából és a világ számos részéből, Mexikóból, Új-Zélandról és az afrikai Kongóból is érkezett zarándokok szombat reggeltől elárasztották a Szent Péter teret és környékét. Közöttük volt az Actio Catholica, a Comunione e Liberazione és a Fokoláré mozgalom tagjai. A több mint 250 ezres tömeg a tértől egészen az Angyalvárig terjed. Rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe a Vatikánnal szomszédos városrészben.

Ferenc pápa nyitott járművel körbejárta a Szent Péter teret, és most először a terepjáró kihajtott a térrel szemközti sugárútra is, hogy az egyházfő minél többeket tudjon köszönteni. A téren a pápa a tömeggel együtt meghallgatta néhány felszólalónak a hit megvallásával kapcsolatos beszédét. Ezután a katolikus egyházfő a hívők által megfogalmazott – írásban előre kézhez kapott – négy kérdésére is válaszolt.

Az első kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy saját életében milyen úton szerezte meg a hit bizonyosságát, visszaemlékezett gyerekkorára. Elmondta: az ő családjában egyszerű, de konkrét módon élték meg a hitet, amelynek közvetítésében nagy szerepe volt nagymamájának és édesanyjának. Mindig van mellettünk valaki, aki a hitet átadja – mondta a pápa. Felhívta a figyelmet az ember törékenységére, de – mint fogalmazott  –ettől nem kell félnünk, mert az Úr velünk van, vele biztonságban vagyunk, hiszen a hit az Úr tenyeréből nő ki.

A második kérdés az evangelizáció nehézségeire, korunk ezzel kapcsolatos kihívásaira vonatkozott, arra, hogyan kell közvetíteni ma a hitet. Az egyházfő a legfontosabb dolognak Jézust nevezte. Félig tréfásan megfeddte a tömeget, amiért korábban azt kiáltotta: „Ferenc pápa!” „Hát hol van Jézus? Azt nem hallottam” – mondta. „Mostantól kezdve semmi Ferenc, hanem Jézus!” – tette hozzá, és a tömeg lelkes tapsa kísérte szavait. A pápa fontosnak nevezte az imádságot is, mert az – mint mondta – a hit megvallása. Nem kell sokat beszélni, hagyjuk, hogy az Úr figyeljen ránk, hagyjuk, hogy Jézus vezessen minket! – hívta fel a figyelmet. Az embernek nem annyira szavakkal, mint inkább saját életével kell megvallania a hitet – fűzte hozzá.

A harmadik kérdés arról szól, hogyan járulhatnak hozzá a világi emberek, szervezetek a hit terjesztéséhez. „Megélni az evangéliumot, ez a legfőbb hozzájárulás” – közölte a pápa, hangsúlyozva: az egyház nem politikai mozgalom, nem csupán jól szervezett struktúra. „Mi nem vagyunk ONG (nem kormányzati szervezet), mert ha az egyház ezzé válna, elvesztené ízét, kiürült szervezetté válna csupán” – állapította meg. Felhívta az emberek figyelmét: ne zárkózzanak be, mint ahogy az egyháznak sem szabad bezárkóznia.

A negyedik kérdés a világ számos forró pontján élő keresztények helyzetét érintette, azokét, akiknek meg kell szenvedniük hitükért. Róluk beszélve az egyházfő megállapította, hogy az evangélium terjesztéséhez két tulajdonságra van szükség, mégpedig a bátorságra és a türelemre. A pápa emlékeztetett, hogy ma sokan a világ számos pontján a mártíromságot is vállalják hitükért.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában