A világ hitre épül

2013. április 24. 10:13

Jakab Bálint
Reposzt.hu
Azt mondják, hogy a világ nem hitre épül. Pedig nemhogy a világ, hanem annak reáliái is hitre épülnek.

Azt mondják, hogy a világ nem hitre épül. Pedig nemhogy a világ, hanem annak reáliái is hitre épülnek. Közgazdasági tételek ugyanúgy, mint a vásárlói szokások szociológiai feltérképezései, az emberi viselkedés várható alakulása ugyanúgy, mint egy új piaci termék várható sikere. Ami egzakt tudomány és viszonylagos pontossággal prognosztizálható, az az anyaghoz köthető. Mert az anyag statikus és képletekbe szorítható »valóság«, az ember pedig titok. Éppen ezért kiszámíthatatlan.

Néhány éve vergődik az európai gazdaság a recesszióban, az államok hol saját, hol nemzetközösségi érdekből hatalmas pénzeket öntöttek a piac különböző szektoraiba, például a bankokba, akik ezt azzal hálálták meg, hogy újra arrogánsak lettek és fütyülnek a társadalom érdekeire. Nem lehetett bedőlni engedni őket, mondják a szakértők. Hogy miért, arra is van valamiféle sánta magyarázat, csak a halandó számára nehezen elfogadható, hogy a termelői szférába miért jut kevés támogatás azoknak, akik nap, mint nap keservesen küzdenek a fennmaradásért és az általuk végzett tevékenység fenntartásáért. Nem teszem meg, pedig „megérne egy misét” miként Párizs is anno, hogy például a magyar családi vállalkozások, beleértve a mezőgazdaságot is, mekkora fejlesztést lettek volna képesek végrehajtani, ha a bankszektorba pumpált pénzt ők kapták volna. Pedig legjobb emlékezetem szerint a magyar piac legnagyobb banki szereplője nem kért és nem kapott állami támogatást.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

„Pedig nemhogy a világ, hanem annak reáliái is hitre épülnek.”

Nagyon érdekes a pénz szerepe, amelyet sokáig materiális javak, a nemesfémek testesítettek meg.
Később a papírpénz arra a bizalomra épült, hogy a papír tulajdonosa, ha kedve tartja, a vele egyenértékű aranyra válthatja a banknál, amelyik kibocsájtotta a papírt.

Ma már a nemesfémek kihátráltak a papírpénz mögül, és értékük teljes mértékben arra a bizalomra épül, hogy tulajdonosaik feltételezik, hogy „dúskálhatnak a javakban”, amit a ”Fogyasztói Kosár” nyújthat számukra.

Válaszok:
Csomorkany | 2013. április 28. 23:25

Ha jól meggondolod, maga az aranypénz is egyfajta hitet testesít meg. Azt a hitet, hogy be tudod váltani olyan javakra, amelyekre tényleges szükséged van.

Jellemző, hogy amikor Amerikából áramlani kezdett az arany, kb. 20 évig volt egy bizonyos aranyinfláció: egyre kevesebbet lehetett ugyanazon az aranymennyiségen vásárolni.

A különbség annyi, hogy akik az aranyban hisznek, azok az összes többi ember arany iránti bizalmára építenek, míg azok, akik a papírpénzekben hiszünk, abban bízunk, hogy a papírpénzek mögött álló kormányok nem csinálnak túl nagy baromságokat.

Hogy ez a hitünk jóval gyengébb, azt meg az inflációs statisztika mutatja.

Persze ma már úgy félig az aranypénzt is megette a fene: a bankok akkora mennyiségeket vásároltak belőle, hogy az aranypénzbe vetett bizalom igazából a nemzeti bankokba vetett bizalom, hogy csak lesz annyi eszük, hogy nem árasztják el a piacot.

Írtam egy választ a blogodon, itt kicsit offtopic.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés