Hatalmi hittan?

2013. március 4. 8:59

Köntös László
Reposzt.hu
Ami pedig a döntés elvi-ideologikus részét illeti: a keresztyén hit-és erkölcstan tanulása nem kötelező.

Ami pedig a döntés elvi-ideologikus részét illeti: a keresztyén hit-és erkölcstan tanulása nem kötelező. Senkinek nem kell vallania felekezeti hovatartozásáról, világnézeti meggyőződéséről. Egy új tantárgy választásának lehetőségéről van szó, s ez nemhogy sértené az egyén szabadságának jogait világnézeti meggyőződésének választásában, az identitáshagyományokkal való azonosulásában, hanem éppenséggel tágítja. Ugyan miért ne lehetne a keresztyénség a sokféleség része? Miféle értékrend tarthat ma igényt olyan kizárólagosságra, amely szerint a keresztyénség veszélyezteti a világnézeti és erkölcsi hagyományok sokféleségének általánosan elfogadott nyugati normáját? Pont ellenkezőleg: nem veszélyezteti, hanem gazdagítja.

Létezik ma egy általánosan igaznak elfogadott, valójában soha nem bizonyított narratíva, amely azt feltételezi, hogy a vallási tartalom világnézetileg meghatározott, szemben azzal, ami vallási vonatkozásoktól mentes. Tehát, egyszerűen: ha azt mondom, Isten teremtette a világot, akkor ebben masszív világnézeti meggyőződés fejeződik ki. Ha viszont a téma kapcsán valamilyen tudományos elméletre hivatkozom, akkor az világnézetileg semleges. Úgymond, »objektív«. Ugyan miért? Miféle végső instancia áll az ember rendelkezésére, hogy a valóságról végső ítéletet mondjon? Vajon a tudomány végső feltételezései nem hiten alapulnak? Ugyan, mi máson? És ki bizonyította valamikor is a világról és az emberről szóló keresztyén tanítás téves voltát? Miféle világnézeti alapon lehet azt állítani, hogy a világnézetek sokféleségének a keresztyénség nem lehet legitim tagja? Létezhet-e ma bármilyen világnézet is, amely az igazság kizárólagos birtokosának tételezve önmagát, a keresztyénségről végérvényes ítéletet mond? S ha mégis van ilyen jelenség, akkor ki az intoleráns? Ha tehát az iskolákból kiszorul a keresztyén hit-és erkölcstan, akkor megvalósul a tolerancia, ha meg helyet kap, akkor nem? Nem éppen fordítva áll a helyzet?

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Most, az utolsó két bejegyzésedet olvasva egyetértek veled.

A példa nyilván Te magad vagy, különben a mondatodnak sok értelme nincs.

Ezért hadd kérdezzem meg, gondolkodtál már azon, mire alapozol egy erkölcsi döntést?

Különösen mire alapozol egy olyat, amivel nem szokásszerű helyzetben szembesülsz?

A feladat ugyanis nem az, hogy szokásszerűen rendes középosztálybeli ifjaknak elmagyarázzuk, hogy a szokásaik Isten előtt is rendben vannak, hanem az, hogy társadalomképes magatartásra vegyünk rá olyan pl. cigány fiatalokat, akik számára a lopás rendben van, ha az áldozat nem csoportbeli.

Na, ha a nevelő fejében nincs egy koherens erkölcsi érvrendszer, akkor el sem tudom képzelni, hogyan nevel új szokásokat olyanok fejébe, akik a családból nem hozzák azokat.

Hozzászólásodat úgy értettem, hogy magadat az erkölcsös hitetlenek csoportjába sorolod. Ha nincs így, akkor bocs, nem szóltam, de te is jobban tetted volna, ha hallgatsz.

Szóval föltéve, hogy erkölcsös hitetlennek tekinted magad, hogyan adnád át a beléd nevelt szokásokat valakinek, akit nem a Te szüleid neveltek?

Mert tetszik-nem tetszik, az egyházaknak vannak történelmi sikereik a társadalmi szokások, erkölcsök homogenizálása terén.

Az első politikus, aki ezt elismerte, Nagy Konstantin volt, és azóta időről időre megszületik ez a fölismerés politikusi fejekben.

Olvasd el léccilécci a hozzászólásomat!

Olvasd el léccilécci a hozzászólásomat!

Olvasd el léccilécci a hozzászólásomat!

Válaszok:
Csomorkany | 2013. március 4. 21:23

Azért háromszor nem kell. Bocs, valami gáz van a blogmotorral.

Hű, ezt honnan idézed? Nem semmi!

Válaszok:
Csomorkany | 2013. március 9. 11:32

Megtaláltam... Hát, azért autentikusabb lett volna valamelyik klasszikus szerző, mondjuk Lenin vagy Marx.

Mondjuk ez érdekes kutatási terület: marxista nézetek az emberi szexualitásról.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés