A rendezetlen kapcsolatokról
„Egy asszony a férje által megcsalva, összetörve az út szélére került, s akkor jön egy magányos ember, ki lehajol, és őt befogadja. Igen, befogadja az érző, szerető szív után vágyó test egy másik ember halálra ítélt szívét. Nem az ő találkozásuk pecsételte meg a házasság sorsát, hisz nyolc év várakozás után mondott ez a nő először igent a kopogtató szerelemnek. Találkozásuk életet jelent, új álmokat, terveket, virágzó vállalkozást. Két korosodó ember pajkos, vidám egymásra találása friss lendületet, fényt jelent még az árva gyermekek számára is.
Az autó gurul és én – mi mást tehetnék – vigasztalom a zokogó nőt, biztatom, hogy tartson ki e külső szemmel »rendezetlennek« nevezett házasságban. Szeresse őszintén, tiszta szívvel tovább is a »férjét«, még akkor is, ha a jelenlegi egyházi törvények szerint ez a kapcsolat nem törvényes. Tudom, hogy ők nem gyűlöletből vágták ki a másik ember szívét, hanem mentették a menthetőt. Egészen biztos, hogy az élet Ura mindenkit a saját lelkiismerete szerint fog megítélni azon az utolsó napon, ott, ahol egyetlen törvény létezik: a Krisztus által meghirdetett szeretet parancsolata!”
Összesen 59 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Igazából nincs ám túl távol ettől, amit a katolikus egyház a házasságról mond. A konkrét esetek olyan 90%-ában ugyanaz következik mindkét logikából.
A házasságkötés joga az ember teremtésével adott, a házasságkötés maga pedig saját természete szerint az összetartozás kinyilvánítása ünnepélyes nyilvánosság előtt, és ezután a házasélet megkezdése.
Ünnepélye nyilvánosság: erdő nem jó, mert nem nyilvános hely. Utca sem jó, mert nyilvános, de nem erre a célra összehívott nyilvánosság.
A templom katolikusoknak kötelező, mert ha egy katolikus nem templomban házasodik, akkor az a jogvélelem, hogy szerelmét el akarja titkolni Isten egyháza elől, nyilván, mert nem Isten szerint gondolkodik róla.
Protestánsok esetében ilyen jogvélelem nincs. Két protestáns teljesen érvényes házasságot köthet az adott ország törvényei szerint.
Hát, mondjuk ennyi nagybetű után nem kellett volna a végére hülyeséget írnod. Ha valaki együtt él az élettársával, akkor nem gyónhat, nem áldozhat, mivel a közös háztartás kialakítása már pontosan az az intézményesült paráznaság, amely mindezt kizárja.
Most képzeld el: a fickó meggyónja, hogy paráználkodott az élettársával, erős fogadást tesz, hogy soha többé, majd hazamegy, és hűha...
Szóval ilyen hülyeségekbe nem megy bele az egyház.
"Honnan kerül ide ez a sok katolikus?"
Sőt Böjte Csaba is az! Nagyon zavar?
Ha megnézed a házassági statisztikákat, a házaspároknak van szükségük Isten áldására. Jó esetben egészen pontosan akkor, amikor nyilvánosan elköteleződnek egymás iránt.
A katolikus templom minden szempontból megfelelő: nyilvános hely is, ünnepet is lehet benne tartani, Isten is jelen van benne.
Tehát az egyház azt kéri a katolikusoktól, hogy házasodjanak templomban. Ha egy katolikus ezt nem teszi meg, akkor nehéz elképzelni, hogy erre olyan oka van, amitől a házassági szövetség még érvényes marad.
Ez így rendben van. Szentséggé, azaz Jézus Krisztus látható jelévé valóban Jézus Krisztus tette a házasságot.
De azért a másik oldalon erősen megfogott egy ókori római szobor, amely egy idős férfit és asszonyt ábrázolva lényegében a rómaiak házasságeszményét mutatja be. Én sem nagyon mondanék mást, mint hogy ezt valahogy így kellene csinálni. Vagy olvasd el Philemon és Baucis történetét!
Szóval azért akár a zsidó-keresztény hagyományon kívül is van példa bőven a valódi házastársi szeretet helyes eszményítésére, és föltehetjük, hogy ez valahol tapasztalatokon is nyugszik, nem csak vágyakon.
A házasság egy életállapot, amiben mást jelent Jézus Krisztusról tanúságot tenned, mint ha nem volnál házas. Mást kell jelentsen a felebarát, azaz a "legközelebbi" szeretete.
Lényegében csak ennyit mondanak a katolikusok, amikor azt mondják, hogy keresztények házassága szentség: Jézus jele a világban.
Ádám és Éva nem voltak keresztények, így házasságuk nyilván nem volt Jézus Krisztus látható jele a világban. Ugyanakkor valódi, tiszteletre méltó életszövetség volt. Ezt mondjuk azokra az esetekre, amikor nem keresztények kötnek házasságot, vagy keresztény nem kereszténnyel házasodik. Ilyen esetben legalább az egyik fél nem vállalja, hogy a valódi házassági szövetségük Jézus jele legyen.
Hát, mondjuk ha Salamon a vőlegény, és a menyasszony a sokadik, akkor azért necces a dolog :-)
Annyi nyilvánvaló, hogy az ének szerzőjének világos fogalma volt a szerelem szépségéről, és arról, hogy micsoda kincs.
Ádámé és Éváé Isten által megszentelt életszövetség, házasság, hiszen Isten teremtő szándéka, hogy az ember férfi és nő egyesüléséből sokasodjék a földön.
Hogy a Fiú látható jele volna egy olyan időben, amikor a Fiú még nem volt látható a Földön, és így az ő egyháza sem, az erősen erőltetett belemagyarázás.
A Fiú látható jelévé olyan keresztények házassága válik, akik házasságát Szent Pál joggal magyarázza Krisztusra és az Egyházra. Ehhez az illető párnak tudnia kell Krisztusról, saját feladatul kell fölfognia, hogy házaspárként Krisztust hirdessék a világban.
Nézd, a Teremtő Isten ajándékaképp két hindu lehet egy boldog házaspár a világon, de joggal rúgnának fenékbe, ha megmagyaráznád nekik, hogy ők Krisztus látható jelei a világban.
Hát, mondjuk nem véletlenül emlegetjük "Szent Habakukk"-ot, és nyilván Mózes és Illés sincs kizárva az üdvösségből, ha egyszer ott beszélgettek Krisztus Urunkkal a Szent Hegyen.
Hogy azonban az életükben az egyház tagjai lettek volna, azt nem hiszem. "Sok próféta szerette volna látni, amit ti láthattok és nem láthatta".
Számomra úgy tűnik, hogy a Jézus előtt élt igazak, vagy akár a Jézus utáni, de Róla nyilvánvaló okokból nem tudó, pl. a Kolombusz előtti Amerikában élő igazak halálukban döbbennek rá arra, hogy ami életükben Isten kegyelméből igaz volt, az Jézus Krisztusban, a mindenség Királyában nyeri el a beteljesedést.
Legkésőbb a halálunk lesz az a helyzet, amikor véglegesen pont kerül a mi teológiai vitáink végére is. Az üdvösségbe csak akkor léphetünk be, ha az Ő kegyelméből megtisztulunk mindattól, ami méltatlan Istenhez az életünkben.
Most mondjam el neked, hogy mi a gond az allegorikus Bibliamagyarázatokkal?
Vigyázz, mert ha a vőlegény Jézus és a menyasszony az egyház, akkor Szent Péter két kardja pedig a pápáknak járó lelki hatalom, és a fejedelmeknek átadott világi hatalom :-)
Bejelentkezés