A cseh alkotmánybírósághoz fordult a Közügyek az egyházi kárpótlás ügyében

2013. január 5. 14:41
Alkotmánybírósági beadványban megkérdőjelezte a csehországi egyházi kárpótlás alkotmányosságát az ellenzéki Közügyek pártja - jelentette be Katerina Klasnová, a parlamenti párt alelnöke pénteken.

A Közügyek azt javasolja az alkotmánybíróságnak, hogy semmisítse meg az egyházi kárpótlási törvényt, vagy legalább annak egyes részeit” – nyilatkozott Klasnová. Az ellenzéki liberális párt a törvény tartalmát és a jogszabály elfogadásának módját is törvényellenesnek tartja és kifogásolja. „A törvény végső soron a társadalom egyik külső hatalommal kapcsolatban álló részének a meggazdagodásához vezet, ami megkárosítja a törvényt elutasító többséget” – hangsúlyozta Klasnová alig burkoltan a katolikus egyházra és a Vatikánra utalva. A beadvány szerzői követelik, hogy az alkotmánybíróság döntéséig állítsák le a január 1-jén életbe lépett jogszabály végrehajtását. 

Az egyházi kárpótlásról szóló cseh törvényt rendkívül hosszú és éles viták után novemberben fogadta el a prágai parlament minimális kormányzati többséggel. Václav Klaus államfő ugyan nem vétózta meg a törvényt, de nem is írta alá. Ez a hatályos szabályok szerint azt jelenti, hogy a törvény életbe léphet. A köztársasági elnök így határolódott el a jogszabály bevezetőjétől, amellyel nem ért egyet – közölte akkor Radim Ochvat elnöki szóvivő. 

Klaus kifogásolta, hogy az egyházi kárpótlás elfogadott megoldásáról nincs széles körű egyetértés sem a politikai színtéren, sem a társadalomban. Az elnök szerint az egyházakat kedvezőbb feltételek mellett kártalanítják, mint a cseh társadalom többi részét, ami „új kárpótlási követeléseket alapozhat meg”. Klaus úgy véli, hogy a törvény precedenst teremt az 1948-as kommunista fordulat előtti vagyonjogi helyzet megkérdőjelezésére. Szerinte ugyanis olyan egyházak is pénzt kapnak majd, amelyeket egyáltalán nem érintett a kommunista államosítás. „Ez a bizonyítéka annak, hogy nem kárpótlásról, hanem az egyházaknak nyújtott támogatásról van szó” – szögezte le. 

A kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított egykori vagyonuk 56 százalékát. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát (655 milliárd forintot) fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona (875-1070 milliárd forint) között lesz –állítják a felek. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente mintegy másfél milliárd koronára (16,5 milliárd forintra) rúg. A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat az egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején visszakapták. Felmérések szerint a cseh lakosság mintegy kétharmada ellenzi az egyházak kárpótlását. 

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés