Listázott keresztények – Ilyen ország pedig nincs CCCLX.

2012. december 11. 14:32
pelikán*
Mandiner
Ez nettó cinikus megbélyegzés, amelytől úriember lehányja a drága pénzen kinyomtatott papírlapot.

Katolikus és református kórusvezetőkről és más keresztény közösségek tagjairól készített listát a HVG. A hetilap aktuális számában többek között a „nyilvános felekezeti kötődéssel” rendelkező tankerületi igazgatók lajstromával kívánja igazolni címlapsztorija fő állítását, mely szerint túlzott állami befolyás és ideológiai nyomás válhat uralkodóvá az oktatásban – írta a HV online oldala. Mivel napjainkban a felekezeti és faji alapon listázók ellen tízezres, bal- és jobboldalt is néhány órára összebékítő tömegtüntetést szokás tartani a Kossuth téren, kicsit jobban megnéztem a sztorit, nehogy méltatlan támadások érjék hazánk patinás hetilapját.

Hát, nem érik.

A HVG arról kívánt cikket írni, hogy a Hoffmann-diktatúra emberei miként telepednek rá a közoktatás különböző ellenőrző pontjaira, és verik keresztül ideológiai elfogultságukat a magyar pedagógusokon. „Nem látszanak azok az ellensúlyok, amelyek adott esetben kellő védelmet nyújthatnának a túlzott állami vagy politikai befolyással szemben [...] Az pedig az ideológiai befolyásoltság lehetséges irányát is jelzi, hogy [ a tankerületi igazgatók közül] korábban többen is felekezeti iskolában oktathattak, vagy ilyet vezettek...” – többek között így érvel a lap újságírója, majd két külön listát közöl: egy 15-ös listát „Egyházi háttérrel, nyilvános felekezeti kötődéssel” rendelkező tankerületi igazgatókról, és egy 17-es listát a „Politikai háttérrel” bírókról.

Persze az utóbbi rendben van. Ha vannak pártkötödéssel bíró tankerületi felelősök, írják le nyugodtan.

A második viszont nagyon nincs rendben. Nem tudom, hogy az amúgy nem tolerálható Gyöngyösi-ötletről Zsidó.doc címmel, Rádi Antónia újságíró tollából publicisztikát közlő hetilap hogy a francba érzi magát feljogosítva arra, hogy például Verebélyi Ákost szobi evangélikus énekkari (!), Fodor Istvánt pedig a szombathelyi Kálvária-templom Közösségben (!!!) betöltött szerepe miatt listázza. Ez nettó cinikus megbélyegzés, amelytől úriember lehányja a drága pénzen kinyomtatott papírlapot.

Ám nézzük is meg jobban, mit hozott ki a lap a nagy listázásból, hogy van-e eredmény, ha már felköp és alááll.

„Politikai pártok és felekezetek irányában elkötelezett személyek is nagy számban akadnak a központi köznevelési akarat végrehajtóivá kinevezett tankerületi igazgatók között. Félő, hogy az egyelőre a káosz által uralt rendszer nem felel majd meg a világnézetileg semleges oktatás kritériumainak” – szól a cikk leadje, egyben központi állítása.

A nagy számú, világnézetileg nem semleges közszolga hordát a következőképpen mutatják ki az összesen 198 tankerületi igazgatóból:

  • korábbi közalkalmazott volt: 87 fő;
  • korábban köztisztviselő volt: 52 fő;
  • korábban kormánytisztviselő volt: 12 fő;
  • egyéb: 47 fő, melyből biztosan „felekezeti kötődésű” 15, politikai hátterű 17.

A HVG maga is bevallja, hogy a „teljes állomány 13-15 százaléka lehet az, aki egyházi intézményekből érkezve vált egy-egy tankerület első emberévé”. Egyrészt ezt nagy számnak nevezni erős aránytévesztés, másrészt emlékeztetnék, hogy ez a 13-15 százalék semmivel sem torzabb arány, mint a teljes népességben fellelhető gyakorló keresztények aránya.

A cikk tehát amellett, hogy cinikus és kifejezetten rosszindulatú, még hülyeség is. Számaiban is, meg abban a sugalmazásban is, hogy csak ateista ember lehet világnézetileg semleges.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 126 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Micream, megint összeakadtunk. Pár éve egy éjszakai kossuthos rádióműsorban a következőt hallottam, Mohácsi (a keresztnevére nem emlékszem) mondta: ,,A pedagógusok pedig vegyék végre tudomásul, hogy egy 12 éves cigánygyerek már felnőtt és aszerint kezeljék! Egy 14 éves pedig kész felnőtt." No, ezt hogy oldanák fel Finnországban? De! A megoldás felé talán a 4. pont mentén el lehetne jutni (A gyerekek harminc százaléka egyénre szabott szakértői segítséget kap kilencedikes koráig.) Ehhez mindenképpen kellene az erősen érzékelhető elmaradások esetén a külön foglalkozás - lényegtelen, hogy osztálynak vagy bárminek nevezzük - és e gyermekeket fokozatosan, akár évek alatt lehetne a standard tudású osztályukba integrálni. Mindenesetre az 5-6 osztályos határnál el kellene érni a külön tanulások feleslegessé válását, a kiegyenlítődést. Eu-s forrásokat kellene ide bevetni. Szerintem erre nem sajnálnák a pénzt.

Azért az 5. pont egy kis magyarázatra szorul.
Maga az, hogy mit jelent az érettségi, mert nem azt ami nálunk. Én a német rendszert ismerem, de gondolom a finneknél is hasonló.
Németországban van a Grundschule ami a négy osztályt jelent. Majd ezután három külömbözö typ.
Hauptschule, hat éves képzés és szakmunkás bizonyítványt ad( duális képzés), a Reifenschule ami szintén hat éves és közép fokú mittel érettségit ad ami jogosít szakirányú képzésre(duális képzés), vagy gymnáziumi továbbtanulásra ami két év mely (nagy) érettségit ad ami jogosít az egyetemi képzésre. Akik a közép érettségi után valamilyen szakmát szakírányt kitanulják azok a kitanult szakuknak megfelelé felsőoktatásra jogosultak felsőfoku diplomát szerezni(főiskola).Általában ezen oktatásban vesznek részt a legtöbben, mivel a munka világában piacképesek és gyakolatot is szereznek. Az egyetemek elméleti képzésre szakosodnak kivéve néhány speciális terület( orvos, gyógyszerész, müszaki mérnökök stb). Legtöbbjük ezen a területeken helyezkednek el(oktatok, jogászok, közgazdászok, államigazgatási vezetök, menedzserek stb) s a legjobbak egyetemi és főiskolai oktatok, kutatok, nagycégek vezetöi, fejlesztői, kutatói.

Ezért gondolom, hogy finneknél sem úgyan úgy kell értelmezni az általad leirtakat, mert akkor az utcaseprést is érettségivel lehetne végezni.

Az előbb íramegy hozzászólást, pierre bayle-nek címezve, s nem látom, hogy megjelenne. A tartalmával van baj, akkor szóljanak.

Előző levelem nem ment át. Ismétlem röviden. Az olyan liberálisok, mint pierre bayle és a vele azonos tónusban kommentelők megnehezítik azt, hogy kikeveredjünk a lövészárokból, ők gyermekeinket is abban szeretnék látni. Ha pierre bayle tényleg padagógus, akkor az félelemmel tölt el, s csak reménykedni tudok, hogy az alapvető emberi értékekre valamit is adó iskolák zárva maradnak előtte. Ugyanis ennyi más vallás, kultúra inránti gyűlölet, agresszív kirekesztés, pocskondiázás, az alapvető emberi tisztelet hiánya alkalmatlanná teszi emberi mérce szerint a gyermekekkel való találkozásra. Mivel az ilyen kirekesztő liberalizmust képviselők kapnak elsősorban nyilvánosságot, nehéz is megtalálni az átjárást, a mindkét oldalon meglévő, s szerintem többségben lévő, egymást minden tekintetben tisztelő vitapartnert. Pedig ebből a gyúlölet halmazból csak egymás multjának, történelmének, vallásának, kultúrájának tisztelete, elfogadása, a másoktól is elvárható mértékletesség, tisztes emberi beszéd vezethet ki. Nyilvánvalóan sok érdek jelenik meg amögött, hogy Magyarországon naponta "lőjenek" egymásra az emberek. Hogyan neveljük gyermekeinket a toleranciára, a másság elfogadására minden téren, ha a másik oldal csak ilyen pierra bayle-t, s társait tudja csal felmutatni. S pierra bayle nem adott választ az egyik kérdésre, hogy mi a véleménye a HVG, keresztény embereket listázó írásáról. Én elítélem Gyöngyösi mondatait, mert valóban kirekesztő. Amikor az ismert rabbi mocskolta a magyarokat - fütyülős barackpálinka, meg egyebek -, akkor legalább TGM az akkori Magyar Hírlapban írt róla egy cikket, " A zsidó mucsa" címmel. Most hol vannak a demokrácia minden vívmányára olyannyira érzékeny liberálisaink, a baloldaliak? De hol van Áder és Orbán úr, no meg a sok püspök? Erdő úr! Lesz Püspök Kari elítélő, a keresztényeket megvédő körlevél, s tiltakozni fog Bölcskei és Gáncs is? Esetleg megszólal a Hitgyüli is?

Tisztelt "pierre bayle"!

1/Elnézését kérem a gépelési hibáért, nem volt szándékos nevének elírása.
2/Szívesen meghallgatok egy pátosszal teli érvelést is Öntől, abban talán több lesz a mások iránti megértés, maga a műfaj több lágyságot igényel.Az eltérő álláspontokat mindig is tiszteltem, a párbajt viszont soha sem szerettem megvívni a másik fél sértegetésével, lebecsülésével. Fontos, hogy legyen türelmünk a másik megértéséhez, az értékrendek nemes ütköztetéséhez. Tudom, hogy ilyen háborús időkben hallgatnak a múzsák, s ez nem a széplelkek világa. De próbáljuk meg hüvelyébe dugni a kardot, s "fehér asztalnál", egyenlő partnerként, cimkézés nélkül közös nevezőre jutni. Ön is jól tudja, hogy mint minden, úgy az oktatás is átpolitizált. Mindig is a különböző kurzusok függvényében volt kénytelen hajladozni.
3/ Azt nem tudja elképzelni, hogy valós társadalmi igény van még ily hosszú ateista, liberális kurzus után is a katolikus oktatás további kiterjesztésére? Higgye el, hogy van rá igény. Én örülök annak, hogy van Lauder,hogy a katolikusok mellett a reformátusok, az evangélikusok, s mások is örömmel élhetik meg hitéleti, ennek oktatási keretekbe is illeszthető megújulásukat.
Ezen paradigma váltás nyilvánvalóan okoz nehézséget is. Van akinek iskolát kell váltania, van aki marad. El nem küldenek tanerőt.De van sok állami iskola, igaz gyermek egyre kevesebb, ezért jóval kevesebb pedagógusra is lesz szükség.De talán emlékszik még a szocialista-liberális kormányzás alatt megkezdett iskola bezárásokra is. Fájdalmas, de szükségszerű a beavatkozás.
4/ Hogy milyen keretszámokat kapnak majd az Ön által említettek, azt nem tudom. De mondjon egy elfogulatlan kormányt, politikust bármelyik oldalról!Az oktatás, de például a gazdaság kérdésében is a magam részéről egy nemzeti mininimum kidolgozását tartanám szükségesnek. Aminek kidolgozásában minden érdekelt fél egyenrangúan részt vehet, s amely hosszú távon, kormányváltásoktól függetlenül érvényes marad mindenki számára. A diákokat, miként a nyugdíjasokat minden politikai oldal csak eszközként kezeli a hatalom megszerzésében és megtartásában.Végre a szakmaiságra kellene fúkuszálni, s nem arra, hogy ki tud több embert kivinni az utcára a másik ellenében. Például belátni, hogy a bolognai rendszer, a BA-MA nem minden területen életképes. Maga Manherz is elismerte ezt 2010. márciusában.

Légy erős, egy demokráciában az alkotmánybírósággal is lehet vitatkozni.

Egyebekben non sequitur. Abból, amit az alkotmánybíróságtól idézel, nem következik, hogy a hittant ki akarnák tiltani az állami iskolákból.

Basszus, ilyet, hogy állami iskolákban nem lehet hittan, még Rákosi sem mondott. Jó, elvben.

Elment neked a józan eszed? És ezt indoklod az alkotmánybírósággal?

A hitoktatás körülményeinek a megteremtése szülői kérés esetén eddig is, mindig is, elvben még Rákosi alatt is az állami iskola kötelessége volt, és az alkotmánybíróság ebbe a legkevésbé sem szólt bele soha.

Másrészt pedig ezután is választható lesz a hittan. Úgyhogy coki.

Szerintem meg 1550 és 1600 között elég cseppfolyós volt a magyarság vallási állásfoglalása. Korántsem alakult ki még a köznépben az a szilárd felekezeti öntudat, amelyet bármelyik oldal elvárt volna, és ami egy idő után be is rögződött.

Ha a földesúr, mint kegyúr azt mondta a temploma papjának, hogy ezentúl Úrvacsora lesz, akkor az lett. Ha utána azt mondta, hogy innentől meg szentmise, akkor szentmise lett.

Néhány morális kérdés, amit remekül meg lehet vitatni erkölcstan órán:

- lopás-e az adócsalás?
- lopás-e az illegális tatalomletöltés?
- lopás-e bliccelni a villamoson?
- lopás-e a plágium?

- erkölcstelenség-e az abortusz?
- erkölcstelenség-e megcsalni a párunkat egy kapcsolatban?
- erkölcstelenség-e a dohányzás?
- erkölcstelenség-e a kábítószerélvezet?
- Mit kezdjünk egy alkoholista személlyel a családban?

Stb. Olyan simán össze lehet rakni egy élvezetes tematikát, amiről öröm tanulni, vagy inkább egyszerűen irányított beszélgetést folytatni minden vallási elkötelezettség nélkül, hogy ihaj. Miért gondolod, hogy egy izgalmas erkölcstan-óra nem válhat akár egy hittanóra igen vonzó alternatívájává?

Namost, 2012-t írunk, naponta elképesztő mennyiségű adatot hagyunk magunk után, amit az Internet vélhetően örök időkre tárol rólunk.

Komolyan azt gondolod, hogy ha egy hatalom a fejébe veszi, hogy listázza, és szankcionálja az ateistákat, akkor probléma lesz számára összeállítani az adatbázist?

Tekintettel arra, hogy ma a gyerekek többsége nem jár hittanra, úgy véled, önmagában ez az infó elég lesz ahhoz, hogy bárkit szankcionáljanak? Nem paranoia ez véletlenül?

Hozzáteszem: rossz lelkiismeret szülte paranoia: arra ugyanis van történelmi tapasztalat, hogy a hittanra járás miatt szankciók értek gyerekeket, családokat, éspedig egy magát ateistának valló hatalom részéről. Hogy egy akármilyen "keresztény kurzus" részéről szankció érje a hittanra nem járó jelenlegi társadalmi többséget, az olyan veszély, amely kb. a kétszázadik a ránk leselkedő veszélyek sorában.

Ha ez a veszély mégis szörnyűséges valósággá válna, és kis ateista Tarzíciuszok csempésznék Dawkins könyveit a lakásaikba zárkózott ateistáknak, akkor a szörnyű keresztény hatalomnak a kezében kb. a kétszázadik fontosságú eszköz lenne az ateisták lebuktatására az az infó, hogy ifjúkorukban erkölcstanra jártak-e.

Erőből bevezetik a választható hittant vagy erkölcstant. Tehát a választhatót. Még egyszer, a választhatót. Úgy értem,a választhatót.

Mi változik az alkotmányos helyzetben?

Kiderítheted, pedig kurvára nem vagy rá kíváncsi. Hát, basszus, éppenséggel te derítheted ki, hogy a gyereked osztálytársai közül kik járnak hittanra: akik nem járnak erkölcstanra.

A hívő szülő továbbra sem deríthet ki semmit, hiszen számára csak egy hittanos osztálytársnévsor lesz, pont úgy, mint eddig.

Nyilván sejtheti, hogy akik nem iratkoznak be hittanra, azok szüleinek ez nem fontos, de ezt eddig is tudhatta.

Amennyiben tehát új infót ad a szülőknek az osztályról, akkor éppenséggel az ateista szülőknek ad új infót. Namost, mi van, ha ez a vallásos szülőket nem érdekli?

A "kötelezően választható" és a "szabadon választható" között semmiféle elvi, koncepcionális különbséget nem sikerül fölfedezenem. Sajnálom, ez van. Tényleg nem látom, amit látni vélsz, hogy ez bármilyen alkotmányos helyzetbeli változás volna. Amíg nem kötelező a hittan egy ateista szülő gyermekének (és nem kötelező a marxista filozófia egy keresztény szülő gyermekének, ahogy a nyolcvanas években volt), addig semmilyen alkotmányos problémát nem látok.

Alkotmányos problémát az vetne föl, ha csorbulnának a szülő jogai a saját világnézete képviseletéhez a gyermeke felé. Amíg választhat, hogy gyermeke járjon-e hittanra, ill. pl. marxizmusra, addig nem sérül.

A CSAK egy csoporttal az a probléma, hogy a tanmenetet nem határozhatja meg az egyház autonóm módon. Az erkölcstan-tanár belátásától függ, mennyi teret enged a behívott lelkésznek.

A "marxizmus"-t "filozófia" néven futtatták a középiskolában, és én pl. jártam rá. Ha gondolod, bescannelem a bizonyítványomat, bár ennyit talán nem ér az ügy.

Az állításod az volt, hogy a kötelezően VÁLASZHATÓ hittan vagy erkölcstan alkotmányellenes.

Lehet olyan véleményed, hogy az erkölcstan a hígfossal vethető össze, de erre egyrészt azt mondom, hogy üres előítélet, másrészt azt, hogy ennek semmi köze az alkotmányossági problémádhoz, amivel eddig nyomultál. Egy szar tematikájú tárgy oktatása sem alkotmányellenes. Hülyeségnek tartom pl. a napi testnevelésórát, de föl sem merült bennem, hogy alkotmányellenesnek minősítsem.

Föntebb amúgy mintha elismerted volna, hogy egész érdekes, vallásilag semleges erkölcstani tematikát is össze lehet rakni seperc alatt.

1. Ha a kötelezően választható alternatívák közül legalább az egyik minden szülőnek megfelel, akkor a "hígfos" az nem teljesen átgondolt hasonlat.

2. Dehát nem sérti. Az etikát meg lehet szervezni vallási meggyőződéstől függetlenül érdekes tematikák szerint, a hittan meg eddig is a szülők akarata miatt volt jelen az állami iskolákban, ezután is emiatt lesz jelen.

3. Ja, nyilván nyugatra nem lehetett eladni egy "marxizmus" nevű tantárgyat, így maradt a "filozófia".

4. Basszus, nem köteleznék. VÁLASZHATÓ. Érted, VÁLASZHATÓ. Úgy értem, VÁLASZHATÓ. Te egy párhuzamos univerzumban élsz, vagy mi van?

5. Alsóban a szülők akarata miatt kell hitoktatásban részesíteni a kisiskolásokat. Ahogy eddig. Probléma, kérdés, alkotmányellenesség?

De ha nem ez a lényeg, ahhor a HVG miért ezt teszi szóvá?

1. Így jártak. Alkotmányellenességről azonban nincs szó.

2. A választható hittan a szülők akarata miatt van jelen az állami iskolákban. Minden más ordas hazugság. Ami a választhatóság formáját illeti, abba az államnak is volt, van beleszólása, miután övé az iskola. A gyereknevelés felelőssége viszont a szülőé, ezt az akármilyen formájú választhatóságnak kell biztosítania a hittan terén.

3. Kádárék komcsijai sokat puhultak a nyolcvanas évekre, de azért elevenek az emlékeim róluk.

Panelre panel. Így épül a mai világ.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés