Érvénybe lép az egyházi kárpótlási törvény Csehországban

2012. november 22. 17:38
Václav Klaus államfő nem írta alá, mégis érvénybe lép Csehországban az egyházak kárpótlásáról szóló sokat vitatott törvény. Klaus nem ért egyet a jogszabály bevezetőjével.

Václav Klaus államfő a képviselőház által két hete ismételten jóváhagyott jogszabályt az alkotmányos határidőn belül nem vétózta meg, de nem is írta alá. Ez a hatályos szabályok szerint azt jelenti, hogy a törvény életbe léphet. A köztársasági elnök így határolódott el a jogszabály bevezetőjétől, amellyel nem ért egyet – közölte Radim Ochvat elnöki szóvivő csütörtökön Prágában.

Klaus nyilatkozatában kifogásolja, hogy az egyházi kárpótlás most elfogadott megoldásáról nincs széles körű egyetértés sem a politika színtéren, sem a társadalomban. A törvény bevezetője rögzíti, hogy az állam részben visszaadja az egyházak államosított vagyonát, míg a fennmaradó részért kárpótlást fizet. Az elnök szerint az egyházakat kedvezőbb feltételek mellett kártalanítják, mint a cseh társadalom többi részét, ami „új kárpótlási követeléseket alapozhat meg”.

 

Klaus úgy véli, hogy a törvény precedenst teremt az 1948-as kommunista fordulat előtti vagyonjogi helyzet megkérdőjelezésére. Szerinte olyan egyházak is pénzt kapnak majd, amelyeket egyáltalán nem érintett a kommunista államosítás. „Ez bizonyítéka annak, hogy nem kárpótlásról, hanem az egyházaknak nyújtott támogatásról van szó” – szögezte le.

 

Ugyanakkor elismerte, hogy az egyházi kárpótlás rendezése része volt a kormányprogramnak, s hogy a jogszabály elfogadása kulcsfontosságú a kabinet számára. Leszögezte, hogy azért nem küldte vissza a törvényt a parlamentnek, nehogy újabb vitákat és feszültséget gerjesszen a politikai színtéren és a társadalomban.

 

A kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított egykori vagyonuk 56 százalékát. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát (655 milliárd forintot) fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona (875-1070 milliárd forint) között lesz – állítják a felek. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente mintegy másfél milliárd koronára (16,5 milliárd forintra) rúg.

 

A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat az egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején visszakapták. Az akkori restitúciós törvény az elkobzott egyházi vagyon helyzetének rendezését is előírta, de a probléma megoldása több mint két évtizede húzódott. Felmérések szerint ugyanis a cseh lakosság mintegy kétharmada ellenzi az egyházak kárpótlását.

 

Az ellenzék alapvetően a kárpótlásra kijelölt vagyon terjedelmét és az összeg nagyságát kifogásolja. Azt állítja, hogy az egyházak sokkal többet kapnak, mint amennyi a levéltári dokumentumok szerint járna nekik.

 

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés