A szabad piacról keresztény diákoknak: az önérdek nem azonos az önzéssel

2012. szeptember 18. 10:59

Szilvay Gergely
Magyar Kurír
A politikusok is éppúgy tökéletlen, a saját érdekeiket is figyelembe vevő döntéshozók, mint a piaci szereplők. Az állami beavatkozásnak számos negatív hatása lehet.

„Az Acton Intézet kutatási igazgatója, Samuel Gregg sajnos pár nappal a rendezvény előtt kénytelen volt lemondani az útját. Helyette André Azevado Alves, a portói Portugál Katolikus Egyetem professzora érkezett, aki több előadást is tartott a résztvevők számára, így beszélt a piac etikai alapjairól, az elfeledett dominikánus-jezsuita salamancai iskola hozzájárulásáról az államtanhoz és a szabadpiac védelméhez, valamint a szubszidiaritásról és a kormányzati beavatkozás problematikájáról.

A professzor idézte a pápát, aki még bíborosként leszögezte: a moralizálás nem egyenlő a morállal, sőt sokszor ellentétes azzal. Ha hozzáértés nélkül moralizálunk, könnyen erkölcstelen dolgokat segíthetünk elő. André Alves leszögezte: a szabad piac alapja a magántulajdon, valamint a szerződések, amelyek ígéretekről és azok megtartásáról szólnak. A szabad piac magában rejti annak a lehetőségét is, hogy az ember rosszul választ. A 16-17. században működő salamancai iskoláról elmondta: Francisco de Vitoria, Domingo de Soto, Luis de Molina, Juan de Mariana és Francisco Suárez már a joguralomról, a piacról és a limitált kormányról beszélt a spanyol abszolutizmus idején. Abban a korban, amikor legalábbis megkérdőjelezték az amerikai indiánok emberi jogait, ők már levezették az ő méltóságukat a természettörvényből, és leigázásuk helyett a velük való kereskedést ajánlották.

A szubszidiaritás kapcsán André Alves bemutatta az úgynevezett public choice theory-t, a közösségi döntések elméletét. Mint kifejtette: gyakran hallani azt az érvet a szabad piac ellen, hogy a piac nem tökéletes, és ahol hibázik, ott szükség van állami beavatkozásra, kiegyensúlyozni, kijavítani a piacot, mivel a verseny tökéletlen és aszimmetrikus. Ez az elképzelés azonban arra az idealisztikus elképzelésre épül, hogy az állam semleges, és aki belép a politika világába, az hirtelen angyallá, félistenné változik, aki pártatlanul tudja megítélni a piac szereplőit, valamint tudományos módszerekkel ki tudja ismerni a piacot. Ez azonban nincs így, a politikusok is éppúgy tökéletlen, a saját érdekeiket is figyelembe vevő döntéshozók, mint a piaci szereplők. A professzor azonban rámutatott: az állami beavatkozásnak számos negatív hatása lehet. Az egyik ilyen az, hogy ha egy bizonyos csoport állami (vagy EU-s) forrásokat kap, akkor többé nem arra fordítja az energiáit, hogy megfeleljen azoknak, akikért dolgozik, hanem hogy ilyen forrásokat kapjon. Példaként említette a portugál egyetemi szférát, ahol szerinte azóta, mióta EU-s forrásokat kap az ország, a legtöbbeket nem az érdekli, hogy felkészülten és érthetően tanítsa a diákokat, hanem az egész rendszer a források lehívására állt át, ami a tanítás minőségének romlását okozta.

André Alves azt is bemutatta, miért nem csupán nehéz, hanem tulajdonképpen lehetetlen »kijavítani« a piac hibáit állami beavatkozással. Ehhez Friedrich von Hayeket, az osztrák közgazdasági iskola Nobel-díjas professzorát hívta segítségül, aki kifejtette a »spontán rend« elméletét. A beavatkozáshoz ugyanis pontosan ismerni kellene a piac működését. Ehhez a tudományos tudásunk meglehet, ám az a rejtett, gyakorlati tudás, amit a piac szereplői használnak, nem. Már csak azért sem, mert ez a tudás valahol tudattalan. Ezt a szubjektív tudást, a sok piaci szereplő szubjektív tudását nem tudjuk összegyűjteni, ráadásul ez pillanatról pillanatra változik, így ha meg is tudnánk ismerni, akkor is, mire használnánk, az már megváltozott. Az állami beavatkozás pedig úgy nyúl bele ebbe a spontán rendben, hogy még ha akaratlanul is, de rombolja ezt a szubjektív, exkluzív és gyakorlati tudást. Hayek mentora, Ludwig von Mises ehhez hozzátette: a beavatkozás nem csak a versenyt dönti romba, hanem roncsolja az emberi kapcsolatokat és hátráltatja az önkéntes emberi cselekvést is.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés