Nem hallgatnak magyar rádiót, elvesztik identitásukat a külhoni magyarok?

2012. szeptember 17. 13:35
Az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a külhoni magyarok magyar nyelvű rádiók hallgatásával töltött ideje – derült ki az NMHH kutatásából, amely a médiafogyasztási szokások, az anyanyelv használat és az identitás megőrzés közötti összefüggéseket vizsgálta.

A médiafogyasztási szokások, az anyanyelv használat és az identitás megőrzés közötti összefüggéseket vizsgálta az NMHH Médiatudományi Intézete, amelynek eredményeiből a mediatorveny.hu oldal legutóbb a rádióhallgatási adatokat emelte ki. E szerint Erdélyben, Kárpátalján és a Vajdaságban a rádióhallgatás döntően otthoni kikapcsolódási tevékenységnek számít, a Felvidéken azonban nagyobb az utazás közbeni rádiózás aránya. Utóbbi tényről a kutatók megjegyezik: valószínűleg a jobb gépkocsiellátottság az oka.

A rádióhallgatás három régióban nem éri el átlagosan a napi két órányi nagyságrendet, a Vajdaságban viszont valamivel meghaladja azt. Ez összességében jóval alatta marad az anyaországi lakosok átlagos rádióhallgatási idejének.

A kutatás megállapítja: az elmúlt tíz évben a magyar nyelven sugárzó rádióadók hallgatottsága mindegyik régióban csökkent, a többségi nyelvű rádióké pedig nőtt. „Míg az erdélyi alacsony hallgatottság részben visszavezethető a vételi lehetőségek hiányára, a magyarországi rádiók adásaihoz való hozzáférés szempontjából sokkal kedvezőbb helyzetben lévő többi magyar közösség körében ugyancsak rendkívül erős visszaesését tapasztaljuk ezen adók hallgatottságának” – írták. A cikk szerint a magyar nyelvű rádióadók hallgatottságának jelentős csökkenése már önmagában is egyértelmű jele az anyanyelven való információszerzés erőteljes háttérbe szorulásának, az asszimiláció szempontjából még inkább figyelmeztető jel azonban, hogy egy évtized alatt ezzel párhuzamosan mindegyik régióban egyaránt számottevően megnőtt a többségi nyelven sugárzó rádióadók hallgatottsága, elsősorban az ukrán, román stb. kereskedelmi rádióknak köszönhetően” 

A kutatás összefoglalója végén a szerző felteszi a kérdést: vajon „milyen viszonyban van a »klasszikus« rádiózáshoz ma is leginkább hasonlító közszolgálati és a bármilyen (akár magyar) nyelven sugárzó kereskedelmi rádiók rendszeres vagy kizárólagos hallgatása a nemzeti identitás megőrzésével, illetve az asszimilációs hajlandósággal”?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés