Havas Boldogasszony napi búcsú Szegeden

2012. augusztus 2. 12:02
A Sebestyén Albert kolozsvári káplán által celebrált szentmisével kezdődik szombaton délután a Dél-Alföld legrégebbi vallási ünnepe, a Szeged-alsóvárosi ferences templom Havas Boldogasszony napi nagybúcsúja.

A szegedi ferences templom anyatemploma a római S. Maria Maggiore-bazilika, ahol a középkortól szokás volt, hogy augusztus 5-én mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé, így az ünnepen a népnyelvben rajta ragadt a Havas Boldogasszony elnevezés. Szeged-Alsóvároson hagyományosan augusztus első vasárnapján és az azt megelőző szombaton tartják a nagybúcsút.

A több mint ötszázéves múltra visszatekintő Szeged-alsóvárosi búcsú régi időktől kezdve a helybéliek és a városból elszármazottak fontos találkozóhelye. A XIX. századtól kezdve már nemcsak a Délvidékről, hanem az ekkor kialakult Szeged környéki tanyavilágból is érkeztek a búcsúba és rokonlátogatóba zarándokok. Mind a mai napig sok Szegedről elszármazott család szervezi úgy nyári szabadságát, hogy az ünnepre hazalátogathasson Alsóvárosra.

A búcsú szombaton délután ifjúsági misével kezdődik, majd zenei áhítattal folytatódik, a templom orgonáját Csanádi László szólaltatja meg. Lesz görög katolikus szent liturgia, este a Mátyás téren keresztutat tartanak, a rendház belső udvarán tartandó szentségimádást pedig a közösség fiataljai vezetik majd. Az első nap a halottakért mondott éjféli misével zárul.

Az ünnep csúcspontja a családokért tartott szentmise és körmenet vasárnap délelőtt, melyet Majnek Antal munkácsi megyéspüspök celebrál. Misét mondanak az idősekért, a betegekért, az ápolókért, az édesanyákért, édesapákért, a program vasárnap este Gyulay Endre püspök záró miséjével fejeződik be.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában