Értelemellenes-e a vallás?

2012. július 4. 10:12
Ross Douthat, a New York Times konzervatív publicistája szerint az ateisták is hisznek természetfeletti elképzelésekben.

Az intézményes vallásosság hanyatlik, ám az Egyesült Államok pont olyan vallásos, mint egykor volt – nyilatkozta Ross Douthat, a New York Times konzervatív publicistája az egyik legnépszerűbb amerikai talkshow műsorában.

A katolikus Douthat szerint a jobboldal bűne, hogy a vallást antiintellektuálisnak tünteti fel, mire a műsorvezető, a magát ateistának tartó Bill Maher rákérdez, vajon nem maga a vallás értelemellenes-e. Douthat válasza, hogy például a Genezis szó szerinti értelmezése is meglehetősen új fejlemény – a keresztények már az első században sem tudományos leírásnak tekintették azt.

Douthat úgy véli, a vallás megítélése attól függ, ki milyennek tételezi az emberi természetet. Aki hajlamos azt gondolni, hogy az ember alapvetően jó, az a vallásban kényszerítő erőt lát. Ezzel szemben van aki úgy véli – és ez Douthat álláspontja is –, hogy az emberek általában hajlanak a rosszra, függetlenül attól, hogy vallásosak-e vagy sem.

Hogyan hihetik el értelmes emberek, hogy egy kígyó megszólalt? – kérdezi Maher. Még a szekuláris liberálisok is hisznek bizonyos metafizikai elképzelésekben – veti ellen Douthat. Az egyetemes emberi jogok eszméje mi, ha nem ilyesmi?

Helyeselte Bin Laden megölését? – provokálja vendégét Maher. Csak mert az Újtestamentumban számos helyen mondja Jézus, hogy ne ölj, fordítsd oda a másik orcádat is. Douthat szerint ez a hétköznapi viszonyokat illetően így van, ám a keresztény hagyomány része az igazságos háború elképzelése is. Bizonyos esetekben a kormányoknak joga van fenntartani a rendet.

Összesen 80 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A vallás is és az ateizmus egyaránt antropomorfista megközelítése a természeti környezetnek.
A vallások szerint a létezik valamilyen természetfeletti hatalom, amelynek el lehet nyerni a jóindulatát, vagy ki lehet váltani a rosszindulatát, és mivel a temészet is ennek a hatalomnak alárendelve működik, végeredményben azt is valamilyen, ember iránti jó- vagy rosszindulat vezérli.
Az ateista szintén emberi szempontokat (ember iránti jóindulatot) tulajdonít a természetnek, amikor azt feltételezi, hogy az tartózkodik a bonyolultság olyan fokától, amelyet az emberi elme már nem lenne képes elég hosszú idő után felfogni. - Nem gondolkodik el azon, hogy ahogy a kutyája semmit sem fog fel a BUX indexből (pedig az a gazdája jövedelmének alakításával a kutya vacsorájára is hatással van), úgy természetnek is lehetnek olyan jelenségei, összefüggései, amelyek örökre rejtve maradnak az emberi elme számára.

Alapvetően mi ezen irány? Természettudományos eszközeinkkel próbáljuk bevilágítani a végtelent. Újabb láncszemeket keresünk és találunk is, viszont minél beljebb haladunk, a megválaszolt kérdéseinkkel párhuzamosan egyre több ismeretlennel, újabb megválaszolandó kérdéssel találjuk magunkat szemben az úton. Ahol a természettudományos módszerek, modellek már régen nem csak a látható világot pásztázzák (azon túlmutatnak), mégis ha a végtelenre tekintünk, annak parányi, elhanyagolható részét térképezik csak fel. Ezen tudásra alapozva végkövetkeztetést megfogalmazni az egészre vonatkozóan irracionális. Még a fizika, kémia, biológia világában is "vakok" vagyunk.

Nem tudunk mit kezdeni természettudományos úton sem makro sem mikro irányban vizsgálódva akár a lelki folyamatainkkal, az emberi öntudattal, emberi lelkiismeret, szeretet, empátia, harag, ellenszenv kérdéskörevel és sorolhatnánk tovább a témákat... Miért, hogyan, mikor, minek következtében alakult ki ez az emberi "szervezetben" (mint tudjuk az ember test, szellem, lélek hármasa)? Miért volt erre szüksége a történetében/evolúciójában? Ez csak egy kérdés, egy megválaszolandó kérdés, ami az ember összetettségére és szépségére világít rá (egy kérdés, amely még önmagában közvetlenül nem Isten keresése), ami kérdés lehet egy ateista, egy kereső számára is, amelyre a Higgs-bozon részecske sem fogja megadni a választ.

Rutherford útja (fizikai Nobel díj): "Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket."

A hangsúly a válasz keresésen van, mert az azt jelenti, elindultunk. Hogy hova jutunk, az az utunk során derül ki. Egy kereső számára opciós lehetőség a kereszténység, meg lehet vizsgálni és adódni fog a válasz, vagy ezen vagy azon irányú következtetésként.

Van Jézustól egy ígéret az Újszövetségben (Jn 14,21): "Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. Én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki."
Ez egy konkrét ígéret, ami számonkérhető. Egy olyan ígéret, amelyről racionális síkon gondolkozva is látnunk kell, kideríthető, hogy igazságot hordoz vagy hazugságot.

"Értelemellenes-e a vallás?" Számomra ami inkább kérdéses és lényeges: Miyen mértékben ismerhető meg számunkra világunk életünkben?

Egy történet Mo-ról: Vizsgálatok után kiderült egy betegről, leukémiában szenved. Az alkalmazott kemoterápiás kezelés nem hozta meg a várt eredményeket, így csontvelő-transzplantációt ütemeztek be. Az illetőért közben "sajátjai" kézrátétellel imádkoztak ("a Szentírás szerint"). A beteg transzplantáció előtt elvégzett vizsgálati eredményei negatívak lettek, ami szintén meglepetést okozott a kezelőorvos számára az azon tény volt, hogy közben a vércsoport is megváltozott. Validálási hibára gyanakodott az eredmények láttán, ezért újra megismételtette a vizsgálatokat, az eredmény nem változott. Az illetőt transzplantáció és további kezelések nélkül gyógyulttá nyilvánították, ahol az orvosnak volt bátorsága megjegyezni a zárójelentésben: "imádkozás hatására meggyógyult". Az ügy jelenleg törvényszéki szintre került, ott vizsgálják tovább az esetet, eredményeket, azt, amely eset a kezelőorvos szerint orvosilag megmagyarázhatatlan. Ezen történet önmagában arra világít rá számomra (ha maradok racionalitásomnál), hogy olyan szintű összefüggések működnek körülöttünk, amelyről nagyon keveset vagy semmit nem tudunk.

A Szentírás azt mondaná, hogy a keresztények nem betegedhetnek meg? Lásd Jób történetét... Nem válhatnak gyilkosság áldozatává? Tizenkét apostol közül tizenegy vértanúhalált halt hitéért, csak egy távozott el közülök természetes halállal...
Azt gondolom, bizonyos szempontból a hiteles keresztények ezen világon nem ugyanannyit, hanem többet is szívhatnak (nem véletlenül)...tehát ezen szempontból helyes a meglátás. Viszont a kereszténység lényegét akkor látjuk, ha a megpróbáltatások mellett ott látjuk a keresztény válaszokat s tisztában vagyunk a következményekkel.

Jézus Isten fia volt. Megkínozták, megalázták, ártatlanul keresztre feszítették, megölték. Miért? Hol volt Isten? Értelmetlen Jézus halála, szenvedése? Önmagában igen, ha csak nagypénteket tekintjük, Húsvét nélkül, viszont a keresztrefeszítés is Húsvéttal nyeri el értelmét.

Nem a földi boldogság az elsődleges célja a megtértnek, hanem egy olyan út, amely az örökéletre vezet. Ez viszont formálódást igényel, Istenre bízott életet. A keresztény küldetése Jézus követésében van, abban, hogy többek között ezen viszonyok között tegyen tanúbizonyságot Jézusról, kereszténységéről: Légy a föld sója, a világ világossága ... igen, a keresztényeknek is fel kell venni keresztjüket ... viszont minden javukra válik.

Egyéni utakat járnak, azonos cél felé: http://video.google.com/videoplay?docid=-110994457873269335

"Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám. Aki meg akarja találni életét, elveszíti, aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja." [Mt10,38-39]

Gondoljunk Assisi Szent Ferencre, Páduai Szent Antalra, akár Pió atya életére vagy Marthe Robin-ra(!),..., olyat válaszokat adtak helyzetekre, nehéz élethelyzetekre, ami példát hordozott tömegek számára, követendő példát, Jézusi példát - Jézushoz vezettek ezreket. Ezen nehéz úton viszont ott vannak Isten kegyelmei, eszközei, a szükséges erő és a lelkibéke is, hogy milyen formában? Tessék megtekinteni akár életüket és összehasonlítani a Szentírásban leírtakkal. Igen, aki megtért, számára a cél (az üdvözülés, illetve) a keresztényi értékrend megélése a földön, abban a hitben, amit a Szentírás ígér, lesz olyan hely ahol tanúskodni fognak ezen keresztények mellett, cselekedeteik alapján.

A gyilkolás pedig nem azért van a földön, mert Isten büntetni akar (vagy mert érzéketlen az ember felé), gyilkolás azért van a földön, mert az emberhez szabad akarat társul, s vannak akik ennek birtokában hátat fordítanak a követendő értékrendnek.

Épp az emberi értelem az oka, az ember értelmet keres mindenben, mellé foghat a keresés során sokszor,egyszer majd mégis meg fogja találni.

"A Bibliából állítólag kiszámolható a Föld életkora és ez valamivel több mint 3000 év. Tudjuk hogy egyiptomi, hellén, római és kínai civilizációs építmények-műtárgyak ennél régebbiek.


Ez egyáltalán nem zavar egyes katolikusokat."

Kérem, jelölje meg azt(azokat) a katolikus tanítást(tanításokat), ahonnan ezen információit merítette!

"A katolikusok lerombolják a piramisokat, a Colosseumot, az Akropoliszt, a kínai császársírt az agyaghadsereggel: ez lesz a következő? Hiszen a Biblia szerint ezek nem ie léteznek."

Sajnálatos azon út, amit sokan követünk a jelenben is, amikor általánosításokat fogalmazunk meg egyéni vélekedésekből kiindulva, sokszor így teljes közösségeket bélyegezve meg saját teóriáink, téves következtetéseink nyomás.

Ha ezen logikai úton indulunk el, akkor ha egy nem katolikus gyilkosságot követ el, a lefektetett logika mentén haladva minden nem katolikust azzal gyanusíthatnánk egyben, hogy mások életének kioltására törekszik a földön.

Ezen irány mások irányában is negatív hatást gyakorolhat, mert téves információkkal bombázza őket, nem a valós irányba tessékelve azokat

"Értelemellenes-e a vallás?"

"Csak a tudomány vagy a vallás terén iskolázatlan emberek gondolhatják azt, hogy ez a kettő szemben áll egymással." (Paul Sabatier, kémiai Nobel-díj)

Azt gondolom, a helyes út mivel embernek születtünk a földre, gondolkodási képességgel megáldva, az olyan út, amely magán viseli a racionalitás jegyeit (az ésszel felfogható, megismerhető, bizonyítható jelenségeink vizsgálatát) és elfogadja a transzcendens valóságot, miszerint van olyan dimenziója világunknak, amelyet racionális eszközkészletünkkel képtelenek vagyunk befogni. A kettő egymást nem kioltja, hanem "kiegészíti", megférve egymás mellett.

(nehéz felfognia az embernek saját öntudatát, azt, hogy felfogja saját létét, keresi, kutatja múltját, jövőjét, felfogja földi elmúlását, félelem töltheti el, ugyanakkor egyben a remény is - ezen egyszerű gondolatsorral, folyamatokkal sem tudunk mit kezdeni természettudományos eszköztárunkkal, akár a pszichológia lehetőségeivel egyelőre és valójában a kérdések sokaságát még meg sem fogalmaztuk)

Persze, hogy nem értelem ellenes a vallás, legfeljebb akkor, mikor állítja, saját kezűleg keerítette a kertet az Úr, sárból gyúrta Ádámot, oldalcsontjából az Évát, de előtte gondosan kipiszkálta belőle az Y kromoszómát.

Válaszok:
hhonor | 2012. július 11. 7:11

Vajon hogyan lehetséges az, hogy sok ezer keresztény, közöttük annyi Nobel-díjas, neves agykutató, biológus, ... olvasta a Bibliát és ők átsiklottak ezen részletek felett? Vagy hogyan lehetséges az, hogy annyi zsidó, neves, tanult zsidó tudta elfogadni ezen tanítást, hiszem alapvetően ne feledjük, ez nem Jézus tanításában szerepel (az Újszövetségben), a teremtéstörténet az Ószövetségben került megfogalmazásra Krisztus előtt (ami a zsidók szent tanítása egyben)? Nem lehetséges, hogy ezek olyan ellentmondások, amelyek feloldásra várnak? Bennem ezen helyzet kérdéseket fogalmazott meg. Egyrészt azért mert racionálisan nézve valóban jogosak a kétkedések, másrészt pontosan azért, mert rengetegen adják a nevüket ezen tanításokhoz és nem akárkik.

Felvetődhet a kérdés, biztosan én vagyok az, aki helyesen vélekedem és nem mások? Racionálisan gondolkodva legalább három válaszopció lehetséges. Vagy hiszékenyek ezen hívő emberek (mindannyian) vagy bolondok vagy olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyekkel jómagam nem. Vagy egyszerűen lehetséges, hogy átsiklottak ezen problémák felett?

Hogyan lehet kideríteni a választ legkönnyebben? Talán a hármasból az utolsó opció vizsgálatával. Hogyan értelmezik mások a Bibliát? Hasonlóan mint én és eltudják fogadni? Biztosan jól és helyesen értelmezem a Biblia minden sorát? Biztosan úgy kell értelmeznem a sorokat, ahogyan első blikkre saját magamnak fordítom? Biztosan mindent szószerint kell értelmeznen? Véletlen lehet, hogy akik a kezükbe veszik a Bibliát, keresztények, keresők, többségében az Újszövetség feldolgozásával kezdik? véletlen lehet, hogy még a keresztények esetében is tanulják és tanítják a Biblia helyes értelmezését, kiemelten az Ószövetség irányában? Véletlen lehet, hogy keresztényeknek is vannak kérdéseik s van olyan helyzet, amikor azokra csak (jóval) később kapnak válaszokat? Ismerem a zsidó kultúrkör kapcsolódó vonatkozásait?

Azt gondolom az a helyes út, ha ezen kérdésekre választ adunk, mielőtt pálcát törünk dolgok felet. Azt a végén is nyugodt szívvel megtehetjük, ha arra a következtetésre jutunk. De előtte érdemes kutakodni, a helyes Biblia értelmezés irányában is. Még akkor is, ha további kérdések fognak felsorakozni (mik azok a gnosztikus evangéliumok, miért van az, hogy egyes közösségek másként értelmeznek sorokat - lásd akár pontosan a teremtéstörténet irányát)? Választ kaphatunk arra is, hogy Darwin vallásos volt életében vagy sem (ha keresünk) és arra is akár, mi a katolikus egyház illetve más egyházak tanítása pl. az evolúciós elméletről.

Sokan teljesen téves információkkal rendelkeznek, azokat illetve a saját vélekedéseket igazságként rögzítik magukban és ezen téves világban élik le életüket.

Jómagam is azt gondolom, a Biblia olvasás hatalmas falat. Ha valaki az Ószövetségnél kezdi az ismerkedést, majd annyi kérdést fog megfogalmazni maga irányában, amennyi mondattal találkozik (magam szemszögéből ezt tapasztaltam). Tényleg érdemes Jézus tanítsával kezdeni az ismerkedést, az Újszövetséggel, a keresztények számára a súlypontot (egyébként is) ezen rész képviseli (ott is lesznek kérdések ... de sokkal kevesebb, amelyek irányában tovább kell kutatkodni... vagy éppen talonba kell rakni őket, várva azt, hogy a válasz majd később megérkezhessen, megérlelődhessen). Minden jót kívánva!

"Az Interneten rengeteg forrást talál erre."

Ezen nem hivatalos források is érdekelnének (köszönöm), a levezetés végett. Ugyanis ha ezen forrásokban valóban 3000 évre datálták a Föld korát, akkor i.e 1000 körül kellett keletkeznie a Földnek. Ezen kormeghatározáson viszont néhány ókorban talált Bibliai hivatkozásokat tartalmazó kőtábla is elcsodálkozna, nem kevésbé akár "Ábrahám", hiszen így születésben meg kellett, hogy előzze saját bolygónk születesét is.

A vázolt logikából építkezve holnap az ENSZ "elrendelheti" akár Németország, Mongólia és Oroszországot nemzetközi felügyeletét is, féltve a világ jövőjét ezen nemzetektől, egyesek múltban elkövetett lépései miatt. Nem gondolom, hogy Júdásból kellene következtetéseket levonnunk a többi apostol és más keresztények irányában, akár a kereszténység irányában.

A kereszténység nem erőszakos vallás, pontosan fordítva. Forrása a Szentírás, azon belül Jézus tanítása, amely a szeretet tanítása (valójában ennek tudatosításához csak el kellene olvasni az Újszövetséget - számomra pontosan ezen emberbaráti jellemzők miatt emelkedik ki a kereszténység a többi vallás közül). A közvetlen tanítványai is a szeretetet követték és hirdették. Erre bizonyíték tanításuk és életük, hitelességük. Ezen irányra bizonyíték a sok szent élete (Assisi Szent Ferenc, Szent Klára, Páduai Szent Antal és sorolhatnánk és azok a hitelesen megélt keresztény életek, amelyek a mai világban dicsőítik meg Jézus nevét). Valamit sokan elfelejtenek, amit Jézus is tanít. "Gyümölcséről ismerni meg a fát". Ennek megfelelően meg kell tudni különböztetni a jó és a rossz gyömölcsöt, a hiteles kereszténységet és a hiteltelent. Nem attól válik valaki hiteles kereszténnyé, hogy keresztet akaszt a nyakába, az önmagában csak külsőség. Egyes emberek hibáiból, bűneiből, hiteltelenségeiből nem a kereszténység egészére, a vallásra kell következtetéseket levonni, hanem az egyének irányában, azok cselekedeteire, értelmezésemben.

"A transzcendens szó a latin transcendo (’átlépek’) igéből származik, és olyan lehetséges valóságra utal, amelynek megismeréséhez az embernek át kell lépnie köznapi értelemben vett határait. A transzcendencia fogalomkörébe tartoznak mindazon tartalmak (értve ezalatt személyeket és állapotokat egyaránt), amelyek megközelítésére az emberi megismerés biológiailag is leírható és értelmezhető eszközei alkalmatlanok." [wiki]


"Először azt hittem, hogy így kell fogalmaznom: a természettudományok által megismert valóság, a modern természettudományos világkép transzcendens vetületének körvonalait vázolom fel. – De rájöttem, hogy ez tévedés. Ha a pontot akarom vetíteni síkra vagy testre, a vetület mindig csak pont marad. – Vagy a prébiológiai struktúráknak mi a vetülete a bioszférán?

Inkább fordítva: a magasabb-rendű struktúra képezhető le az alacsonyabb-rendű struktúrára. Azt már – analógiaként – állíthatjuk, hogy az alacsonyabb-rendű a magasabb-rendűnek vetülete.

Így jutottam az új fogalmazási módhoz: a modern természettudományos világkép a maga struktúraszintjeivel nem más, mint a TRANSZCENDENS VALÓSÁG vetülete, s törvényei pedig az EGYETLEN TÖRVÉNY struktúraszintű megvalósulásai. – Nincs egymásnak ellentmondó, vagy egymástól elválasztható, különálló TERMÉSZETES és TERMÉSZETFÖLÖTTI, csak egy van: a nagy körfolyamat Istentől Istenig, s közben a fejlődés felfelé ívelő nagy hulláma, mely a valóság lehetőségeit különböző struktúraszinteken létező jelenségekké formálja, attól függően, hogy az a szint a létből mennyit képes befogadni." [Dr. Takáts Ágoston]

Továbbra is várnám köszönettel a forrást, mert így olybá tűnik, saját vélekedés, magánvélemény a 3000 éves történet a Föld korára vonatkozóan s ezen úton, ezen információkból levezetni általánosságban egy közösség irányában következtetéseket, nem éppen "tudományosigényű" megoldás.

Ön írja: "De, a kereszténység nevében erőszak történik. Forrása a szentírás: olvasson utána, hogyan rakták össze az ÚSz-et."

Elfogadom, de előtte:
1. Kérem, jelölje meg pontos helyét, forrását, a kereszténység nevében hol történik ma (a jelenben) intézményesen, Jézus tanításaira alapozva, hiteles keresztények által erőszakképviselet!
2. Logikailag hogyan kapcsolható ezen felvetéséhez az evangéliumok megszületése, születésük körülményei?
3. Kérem jelölje ki konkrétan azon részeket az evangéliumokból, amelyekre utal, amikor hozzáírásról tesz említést!

Szeretnék ajánlani egy archeológiában igen járatos kutatatót, Dr. Vermes Géza zsidó gyökerű, magyar származású brit tudóst, talán a legnagyobb szaktekintélyt a zsidó-keresztény és Jézus-kutatás irányában. Érdekessége ezen iránynak, hogy maga a kutató, Dr. Vermes Krisztusban, Jézus feltámadásában nem hisz, így vizsgálva a történeti Jézus és az evangéliumok hitelességét. Archeológia kutatásának eredményeit könyv formában publikálta, ezek részben magyar nyelven is elérhetők. Arra, hogy a Szentírás források az évek múltán mennyit változhattak, meglepetéssel a Holt-tengeri tekercsek kutatásai szolgáltak (ezen iránynak legnevesebb kutatója szintén Vermes professzor). Ezer év különbséggel született könyvpéldányok azt lehet mondani karakterpontosággal megegyeztek (lásd qumrani tekercsek kutatásait).

Ön által említett "képzeleti világ" és "képzelődés" iránya.

Itt most kivételesen leragadnék a racionális iránynál.
Kicsit keverjük a fogalmak jelentését. Közelítsük meg Dr. Takáts Ágoston szemszögéből a témát. A körülöttünk lévő egésznek csak egy vetületét vagyunk képesek befogni, vizsgálni és feltárni, ez a mi racionális síkunk. A kérdés az, hogyan néz ki az egész és hogyan működik. Ezen egésznek a megismerését célozzák meg a vallások, amelyek nem elégszenek meg a természettudományok által felfedezhető vetület vizsgálódásaival.

Szokványos megismerési folyamataink, módszereink a vetületen túl semmit nem érnek, ott vakok vagyunk általuk. Hasonlóan, mint egy gömb esetén, amelybe ha annak középpontjára illeszkedő síkot képzelünk, akkor ezen sík a (háromdimenziós) gömbből egy (kétdimenziós) körlap vetületet jelöl ki. Ha mi emberek csak ezen kétdimenziós körlapon élnénk életünket, mint kétdimenziós emberkék, akkor számunkra a megismerhető világot ezen körlap alkotná. Érkezhetnek információk, hatások ezen körlapra a gömbből (leképezések), de eszközeinkkel vizsgálni csak a vetületen belül lenne módunk. Az, hogy létezik valami ezen síkon túl, az információk és hatások következtében nem lenne kérdés számunkra, ez nem képzelgés. Ekkor a kérdéseink már az egészre, a gömbre összpontosulnának. (megjegyezve: minden, amit a síkunkon megismerünk, akár összefüggések formájában, részét képezi az egésznek, legyenek azok akár Newton vagy Maxwell törvényei, egyenletei).

(eln.: tudományos igényű, erőszak képviselet)

Elnézést, a megállapítása újra téves. Tényleg érdemes elolvasni a katolikus egyház tanítását a teremtéstörténet irányában és viszonyulását az evolúciós elmélethez.

A 3000 év tekintetében továbbra is azt látom (forrás megjelölésének hiányában), hogy az talán az Ön saját vélekedése lehetett. Ugyanis valóban voltak, vannak olyanok, közöttük zsidó vallásúak akik szó szerint veszik a bibliai teremtéstörténetét, viszont a "kreacionizmus tudósai" a Föld korát kb. 6000-10000 évre becsülik, de ők sem egységes elmélet, eredmények, felosztás mentén, szemben az evolúciós elméletben elfogadott közel 4,6 milliárd évvel szemben. Hogy milyen álláspontot képvisel a katolikus egyház ezen témában, akár az evolúciós elméletet illetően, tényleg tessék tájékozódni (akár az internet), s egy újabb kérdés lesz kihúzható a sorból.

Megjegyezve az Ószövetség nem jelöli meg pontosan a teremtés időpontját, mint ahogy azt sem, hogy a Föld teremtése és a "hat nap" között mekkora időintervallum telt el, mint ahogy a nap kifejezést sem egységesen a 24 óra megjelölésére alkalmazza.

Megjegyezve a téma érdekességét Darwin valláshoz való viszonyáról illetve jónéhány kérdést a fajelmélettel kapcsolatban, annak fehér foltjaival kapcsolatban is, akár a tudományos kormeghatározás dilemmáit, akár a C-14-es mérések irányában.

Ön jelen időben fogalmazott, ezért tettem fel a kérdést!, megfogalmazása: "De, a kereszténység nevében erőszak történik. Forrása a szentírás:"

A múlttal kapcsolatban már válaszoltam felvetésére, kifejtettem nézeteimet.

Elnézést a kérdésekért, azokat azért az Ön irányában fogalmaztam meg, mert az Ön állításaihoz kapcsolódtak.

Rgyébiránt kérdésem valóban rengeteg van, ezeknek egy részére viszont soha nem fogok tudni itt a földön választ kapni sajnos.

Válaszok:
hhonor | 2012. július 12. 16:20

Kedves @teuton!

Minden jót kívánok én is!
Szeretnék mindenkivel megosztani néhány anyagot, azok irányában akik kérdésekkel rendelkeznek és keresik a válaszokat irányukban:

1. Isten-e Jézus? (előadás, Moszkvai Állami Egyetem)
http://maranatha.uw.hu/kijezus.htm
2. Kérdések, válaszok
http://www.istenem.hu/
3. Mindenkiben ott a jó, csak ki kell szeretni belőle. Egy maffiózó megtérése:
http://www.youtube.com/watch?v=3RcYRi-qZvc
4. Szerzetes atya, aki saját életében élte meg a keleti tanokat, ezoterikát s találkozott végül Jézussal (megismerési folyamatok túl a természettudományok határain):
http://gloria.tv/?media=142428
5. Találkozás Jézussal a mában, egy büfében (provokatív kérdések, elgondolkodtató válaszolok):
http://keresztenyfilmek.com/feliratos/528-a-talalkozas-the-encounter.html
6. A bátorság emberei (film):
http://keresztenyfilmek.com/feliratos/620-a-batorsag-emberei-courageous.html
7. Monostor (BBC dok.filmje, néhány világi ember beköltözik 40 napra egy bencés kolostorba s így élik életüket a bencések életviteléhez igazodva, lásd átváltozásukat):
http://www.youtube.com/watch?v=_cscUexIJcQ (1. rész)
http://www.youtube.com/watch?v=botD2OcImZ4 (2. rész)
http://www.youtube.com/watch?v=h-n4a4RaS9Y&feature=relmfu (3. rész)

A megadott link alatt egy fórum található, amelyet önmagában hiteles forrásként megjelölni nem szokás. A benne említett 3000 éves hivatkozást a kreacionistákhoz illesztette valaki (nick név mellet, személyéről semmi nem tudható), a kreacionista elképzelésekről korábban már említést tettem. A fórum bejegyzéseiben, az évszámokat helyre is tették, megjelölve a helyes 6000-10000 éves intervallumot.

Ön ezzel kezdte a témában hozzászólásait: "A Bibliából állítólag kiszámolható a Föld életkora és ez valamivel több mint 3000 év. Tudjuk hogy egyiptomi, hellén, római és kínai civilizációs építmények-műtárgyak ennél régebbiek. Ez egyáltalán nem zavar egyes katolikusokat. ... A katolikusok lerombolják a piramisokat, a Colosseumot, az Akropoliszt, a kínai császársírt az agyaghadsereggel: ez lesz a következő? Hiszen a Biblia szerint ezek nem ie léteznek."

Fals információkra alapozva, téves kapcsolatok mellett általánosságban egy egész közösség irányában fogalmazott meg teóriákat. Elnézést, nem volt több a célom, mint az információk pontosítása és rámutatni a konklúziók hamis voltára.

A teremtéstörténet egy rövid részletet képvisel a Bibliában, amely részletes, pontos leírást a történésekre nem tartalmaz. Ezt nem is várja el attól senki, hiszen nem természettudományos értekezésről beszélünk. A teremtéstörténet Szentírási szövegrészlete értelmezésben illeszthető mind a kreacionisták, mind az evolúciós elmélet irányában, egyiknek sem mond ellent (tömörségénél és a részletezés hiányában). Helyesnek tartom azt az irányt, amikor a tudományt és vallást nem egymás ellentétének, ellenségének állítjuk be, hanem olyan "megismerési irányoknak", amelyek ugyanazon cél irányába mutatnak, "együtt dolgozva" (valahol Einsten megfogalmazásával érzékeltetve az irányvonalat: "A tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül vak"). Úgy, ahogyan gondolták és gondolják ezt a múltban és jelenben természettudósok (Copernicus, Kepler, Ampere, Kelvin, Pascal, Rutherford, Sabatier, Planck, Schoedinger, Lecomte, Aleya, ... és sorolhatnánk a mában is a neveket, akár nálunk, Szentágothai professzorékat és akár a Tudományos Akadémia tagjait), nem kevesen közülük Nobel-díjasok.

Mindannyian egy meseországban élünk, ahol sokan éhezik az igazságot, mert ott van bennünk az űr, ami kérdéseket tartalmaz. Valóban törekedni kell a kérdések megválaszolására, mindannyian úton vagyunk. Amiben téved, az Ószövetség és Újszövetség nem ír le mindent, ha így lenne, készen kapnánk egy tökéletesen részletes használati utasítást életünkre vonatkozóan, annak minden problémáját illetően. Viszont az igazság az, adott esetben egy keresztény embernek lehetséges, hogy több megválaszolatlan kérdése van birtokában, mint egy nem kereszténynek. A keresztény ember abban hisz, hogy útmutatást kapott a követendő irányt illetően és morzsatöredékeket a végcélt illetően, de életében a felmerülő problémákat neki is meg kell oldania sokszor úgy, hogy nehéz kihámoznia a helyes eszközöket, módszereket, magát a helyes megoldást. A keresztény ember is ember, sokszor, sokan szárazság közepette vagy akár a "hitetlenség állapotában" vesztegelve. Céljaik között, hogy mind jobban megismerjék a világot és Istent, miközben tudják (teljes azonosságban az Ön gondolatával - és a tanításokkal), mindenre választ nem fognak kapni, Pál apostol szavaival megerősítve:

"Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet."

Viszont az ember olyan kicsi pont felülről nézve, olyan rövid az élete az időtengelyen, a környezetünk múltjához és jövőjéhez képest, hogy önmagában elhanyagolható, jelentéktelen az énünk, egyéniségünk szerepe ezen kiterjedésű rendszerben, valóban nincs is vesztenivalónk:

"Kedves ateista barátom!

Azt állítod, nincs Isten. Próbállak tiszteletben tartani, még ha az ellenkezőjét is hiszem. Azt, hogy létezik a Teremtő, aki halhatatlan lelket adott nekünk, embereknek és következésképpen létezik túlvilág is, ahova lelkünk a testi halál után kerül. Vitázhatnánk erről egy jóízűt, vagy bölcselkedhetnénk, de hogy melyikünknek van igaza, azt itt a földi életünkben úgysem tudjuk racionálisan eldönteni.

Tegyük fel, hogy neked! Én tévedek. Homokba dugott fejű emberként élek, aki nem akarja tudomásul venni, hogy Isten csupán emberi kitaláció és róla alkotott személyes képem csak egy kis elektromos zavar agyamban. Mi történik hát velem? Meghalok, megszűnök létezni. Na és? Vége! Ennyi. Nem marad semmi, nincs semmi. Megszűnik az agytevékenységem, így az is, amit én (ön)tudatnak hívok. Akkor már nem is érdekel ez az egész istenkérdés, hiszen nem létezek többé. Hát nem mindegy, hogy milyen ostoba tévhitben éltem életemben? De, abszolút! Páran biztos kinevettek, többször hátrányt szenvedtem hitem miatt, de ez már mit sem számít, hiszen megszűntem, vége. Hát ez tök jó! Tévedtem már máskor is, nem esek ettől letargiába és lelkiismeret furdalásom se lesz, hogy az életben és ezen a honlapon is többször tévesen állítottam: van Isten (hiszen lelkem sincs, nem is volt soha).

De mi van, ha te tévedsz? Mi van, ha mégis van Isten és túlvilág? Amikor meghalsz, a saját Teremtőd vár a túlvilágon és te nagyon fogod sajnálni, hogy nem hittél benne. Szomorú lesz és ki tudja mit mond neked. Lesz vajon még egy esélyed odaát, hogy higgy benne? Vagy ezt a döntést még itt, földi életedben kell meghoznod?

Nem tudom, nem is tudhatom a választ, de szerintem kettőnk közül csak te kockáztatsz valamit. Mi van, ha mégis te vagy a homokba dugott fejű ember?" [istenem.hu]

Ön írja: "Régen erőszakos voltam de már megjavultam. Aláírás: kereszténység.
Ön szerint van ilyen?"

Nem pontos az analógiám, de az irányt mutatja:
Régen leigáztam és meggyilkoltam gyerekek, felnőtt nők, férfiak, magatehetetlen idősek tízmillióit, koncentrációs táborba zártam milliókat, elgázosítva, elégetve őket, a halálba küldtem sajátjaim millióit, de már megjavultam. Aláírás: Németország.
Ön szerint van ilyen?

A gond akkor keletkezhet, ha kollektív szinten fogalmazunk meg tévesen ítéletet.

Két dolgot különböztessünk meg, ezekről egyébiránt részben már írtam.

I. A kereszténység nevében valóban követtek el súlyos bűnöket a múltban, nem véletlenül kért ezekért elnézést és bocsánatot a világtól az egyház, többek között II. János Pál. Feleleveníthetjük a keresztés háborúkat, a kereszteseket, a nemes célokat, a szentföld visszafoglalását, de ott voltak a gyilkolások, a rablások és folytathatnánk a sort. Vajon azt a katonát, aki keresztes köpenyben, gyilkol, rabol mi alapján nevezhetjük kereszténynek? Azért mert azt mondja magáról, azért mert keresztet hordoz ruháján? Hol biztat ezen cselekvésekre Jézus, a kereszténység tanítása?

Valójában mit tanít Jézus? Azt, hogy gyümölcséről ismerni meg a fát.
"Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus jön megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: Viperák fajzata! Ki tanított benneteket arra, hogy fussatok a közelgő harag elől? Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcsét! Ne gondoljátok, hogy arra hivatkozhattok: Ábrahám az atyánk! Mondom nektek: ezekből a kövekből is tud az Isten Ábrahámnak fiakat támasztani. A fejsze már a fák gyökerén van: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt." [Mt 3,7-10]

Ki képviselte akkor Jézust, ki valósította meg a kereszténység tanítását ezen időszakban? Pl. Assisi Szent Ferenc, aki elzarándokolt Szaladinhoz a béke követeként.

Igen a múltban és a jelenben is vannak olyanok, akik inkább nevezhetők vallásos hitetlennek, hitetlen kereszténynek, mintsem hiteles kereszténynek, kereszténynek, megtértnek, akik valóban Jézust képviselik. De amit ők elkövetnek, azok nem Jézus és annak tanítása felé, hanem önmaguk felé képez bizonyítványt.

II. A kérdésre ("Régen erőszakos voltam de már megjavultam. Ön szerint van ilyen?") más irányból válaszolva. Ezen kérdést fel lehet tenni a megtérők irányában is? Létezhet-e az, hogy valaki megváltozzon?

Igen, ez a "megtérés" egyik következménye, ezért is hívják másként ezen folyamatot "újjászületésnek".

A Szentírásból akár Saul esete a példa, aki zsidóként keresztényeket üldözött és keresztények haláláért felelős. A damaszkuszi úton, keresztények üédözése közben látomása volt, ideiglenes megvakult és megtért, aki Jézus egyik legnagyobb tanítványa lett. Őt ma Pál apostolként ismerjük. Rengeteg tanubizonyság szól arról, hogy az ember megváltozott Szentlélek keresztségét követően, megjegyezve egyébkén, anélkül nem is lehetne hiteles keresztény (sok tanuságtétel az interneten is fellelhető):

- Maffiózó megtérése (korábban belinkeltem): http://www.youtube.com/watch?v=3RcYRi-qZvc
- Egy bandavezér megtérése: http://www.istentisztelet.hu/olvassunk/nickycruz/index.html

De akár tekinthetjük Assisi Szent Ferencet vagy Páduai Szent Antal életét. Kik voltak Ők, milyen életet éltek megtérésük előtt?

A körülmetélés irányában a keresztények a lélek körülmetélését vallják, ezt hívják újjászületésnek, megtérésnek. Az ember leveti "régi ruháját" és megtisztulva felveszi a lélek "új ruháját".

"A kat.egyház jelenlegi hivatalos tanítása szerint a másságot képviselőkkel tisztelettel, együttérzéssel és gyengédséggel kell bánni. Kerülni kell az igazságtalan megkülönböztetés minden formáját. Az ilyen személyek, épp úgy, mint a többi keresztény, a tiszta életre kaptak meghívást. A hajlam azonban objektíve rendellenes."

Ha valaki nem keresztény vallású, vagy nem is hallott semmiről ezen irányokban, az számomra nem zárja ki azt, hogy az üdvözítő érték irányukban ne működhetne. A lélek minden emberben ott van, mint ahogyan minden ember Isten teremtménye. Azt, hogy ezen esetekben Isten mi alapján hozza meg döntését, nem tisztem tudni. Hitem szerint ismerem a biztos utat s ez számomra Jézus tanításán keresztül valósulhat meg.

Ön írja: "Idézetek idemásolójával nem beszélgetek. Csak értelmes emberrel akinek saját, mondom saját gondolatai vannak és azokkal operál."

Ha a másodfokú egyenletek megoldóképletéről szólna a topic, s levezetése részben vagy egészben, mint válasz máshol fellelhető lenne (adott esetben a témában egyéb hasznos kiegészítések megléte mellett) s annak a tartalmával az ember azonosul is, akkor mit tarthatunk emberileg ogikus lépésnek, felesleges köröket futni saját mondataink körmölésével azonos tartalom mellett vagy rámutatni a már rögzített konkrét, pontos válaszra? Ezen megoldás képezi egyik előnyét az internetnek. Bibliográfiát és a folytonos másolást a hyperlink alkalmazása helyettesítheti.

Más.
Egy dolgot meg kell értenünk, racionális eszközökkel csak egy bizonyos határig folytathatjuk a megismerését tárgyunknak, egy bizonyos határon túl viszont eszközt kell
váltanunk.

Hasonlóan, mint amikor (tfh.) egy korábban nem kóstolt ételt, akár egy tejszínes csirkemellet tesznek elénk, ahol korábban sem a tejszín sem a csirkemell ízével még nem volt szerencsénk találkozni. Leírhatjuk, esztétikailag elemezgethetjük a látványt, tapintással, szaglószervünkkel újabb információkat gyűjthetünk be az ételről, de akár hogyan is fogunk forogni, a lényegre a választ nem fogjuk tudni megkapni. Ahhoz tovább kell mennünk, újabb megismerési folyamatokat kell alkalmaznunk. Ahhoz bele kell harapnunk, meg kell ízlelnünk, így szerezve információkat arról, mit tud nyújtani ízvilágában a tejszínes csirkemell. Így működik ez esetünkben is. A kereszténység tanításait, állításainak valóságtartalmát részben akkor tudjuk megvizsgálni, ha eszközt és mószert váltunk. Ha elindulunk a hit útján s közben ízlelgetünk és tapasztalunk, hogy valóban működnek-e azon ígéretek ezen úton, amit megfogalmaz Jézus. Ha nem ezt tesszük, azon esetben, agyalhatunk, filozófálgathatunk, viszgálódhatunk egyéb eszközök alkalmazása mellett racionális elvek mentén évtizedeken keresztül is, vizsgálatunk tárgyának egy részéről semmivel nem fogunk többet megtudni.

Ki gondolhatja azt, hogy valaki automatikusan hívőnek születik? Viszont az elgondolkodtató volt, amikor nagynevű fizikusokról ill. más természettudósokról kiderült, vallásosak, keresztények. Mi vezette őket ezen útra, hogyan tudták(ják) összeegyeztetni a dolgokat korszakalkotó kutatásaikkal? A kérdésnek ott helye volt.

Kedves @teuton!

Ön írja "Körülmetélés:
Van az Ózsidó és az Újzsidó vallás. Katolikus lévén szétválasztja? Nagy letolás jön érte, ugye tudja."

Az Újszövetség tanítását kérem olvassa el (egyszer legalább, ha valóban érdeklik a válaszok), a saját vélekedéseket a Szentírás tartalmának irányában konkrétumokra lehetne cserélni. Ha csak a kérdés irányában akar tájékozódni, az Apostolok Cselekedeteinél érdemes kezdeni, a Ábrahám idejétől datálódó körülmetélés kérdésére is választ kap a keresztényeket illetően és arra is, hogy a mózesi törvények betartandóságára milyen hatást "gyakorolt" Jézus feltámadása a tanítások szerint.

Alapjában sokszor azt érezni, saját vélekedések alapján már felépített egy végleges világot és véleményt magának Istenről, létéről, akár a keresztényekről, katolikusokról. Ezt erősíti bennem azon irány, amikor a Föld 3000 éves kormeghatározását katolikusoknak címezte, miközben egy privát névtelen hozzászóló a forrása egy fórumban (még a vallása sem ismert) s ezen alapból építkezve helyezte el az oldalon azon feltételezését, hogy a katolikusok le kívánják rombolni a piramisokat, Colosseumot, ...

Ezzel fejezi be gondolatait a jelenben: "De sajna nem lehet. Mert ő nincs." Ez azért furcsa megállapítás, mert abban minden racionálisan gondolkozó ember egyetért, hogy racionálisan sem bizonyítani sem cáfolni nem lehet Isten létét (jómagam sem rendelkezem eszközökkel Isten létezésének bizonyításához, így kategórikusan nem is jelenthetem ki létét). Így valójában az "Istenkeresés" szándékának elutasítása érzékelhető az Ön irányából.

Ha viszont tévedek, ott van Jézus ígérete: aki elindul irányában (korábban már idéztem), annak megnyilvánul életében. Mi vesztenivalója van az embernek, maximum beigazolódik, hogy nem igaz ezen ígéret, megerősödhet az ember abban a tudatban, hogy a Szentírásban Jézus nem mond igazat.

Kételyei mindenkinek vannak, én sem vagyok biztos a dolgomban, de azt gondolom tényleg homokba dugnám a fejem ha elutasítanék csípőből mindent, ami a környzetenből érkezik impulzusként. Nincs vesztenivalóm, nekem nincs.

Fontos dolog az úton haladni. Ehhez kívánok Önnek sok sikert, egészséget és kívánom útja közelítsen a tényleges igazsághoz! Minden jót kívánva!

p.s.: ezen videót tényleg ajánlanám a "föld különböző vallásainak" témájában: egy kutató életútjáról szól, aki hosszú útjának különböző szakaszaiban különböző vallásokat képviselt, saját megélt tapasztalait meséli el, "Isten és a vallások a Földön" témakörében:
http://gloria.tv/?media=142428

:)
A telszínes csikemell, mint változó helyére kérem helyettesítse Jézust, Jézus tanítását, bevallom a parlamenti képviselők behelyettesítésétől én is gyomorrontást kapnék.

"A vallásos tömeg a templomba menekül a kérdések elől. Ott nagy örömmel fedez fel más olyanokat, akik szintén beérik olyan válasszal, ami teljesen ellentmond az értelemnek. Így elillan a butasága fölötti szégyenérzet."

"Okos emberek is lehetnek vallásosak. Csak ők felhagynak a gondolkodással"

"Hülyeség állandóan agyalni, az okos ember nem gondolkodik, hanem TUD!"

Ezen idézett gondolatokat érdemesnek tartottam kiemelni, tanulságosak, azok számára is akik okosak és gondolkoznak, azok számára is, akik önmagában rendelkeznek a "tudással" és mindenki más irányában is. Valóban érdemes megvizsgálni igazságtartalmukat.

Válaszok:
hhonor | 2012. július 31. 20:36

"A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem." [Isaac Newton]

"Minél fejlettebb a tudomány, annál nehezebb elvetni egy teremtő és mindenható bölcsesség örök létezésének nyilvánvalóságát." [William Herschel, csillagász, az Uránusz felfedezője]

"A természet komoly kutatója nem tagadhatja Istent. Annak, aki mélyen belenézett Isten műhelyébe, és alkalma voltmegcsodálni az örök bölcsességet, térdet kell hajtania a legmagasabb szellem előtt." [Heinrich Maedler, csillagász, Hold feltérképezője]

"Életem azzal a mély, szívből jövő meggyőződéssel fejezem be, hogy a valós, igaz természettudománynak az Istenben és a keresztény vallásban való hithez kell vezetni." [Robert Mayer, fizikus, első törvény megalapítója]

"A fizikában dolgozni annyit jelent, mint Isten alkotását szemlélni." [Walter Nernst, fizikus, vegyész, a Nernst-egyenlet felfedezője]

"A természet nem úgy jelenik meg előttünk, mint vak erői káosza, nem úgy, mint energiának és anyagi részecskéknek a kusza keveréke; éppen ellenkezőleg, nyilvánvaló rend van benne. A bolygónkon tévelygő emberek számára Isten lényege mély titok marad, mindazáltal a természet megfigyelése nem hagy kétséget az Ő létezésének valósága felől, amely egyszerre transzcendens és immanens." [Johannes Reinke, botanikus]

"Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket." [Rutherford, fizikai Nobel díj]

"Csak a tudomány vagy a vallás terén iskolázatlan emberek gondolhatják azt, hogy ez a kettő szemben áll egymással." [Paul Sabatier, kémiai Nobel-díj]

"Akik keveset tudnak a tudományról, és akik keveset értenek a valláshoz, vitatkozhatnak egymással, és akik figyelik őket, azt gondolhatják, hogy ez a tudomány és a vallás közti vita, de valójában csak a tudatlanság két formája közti összeütközés." [Robert Millikan, elektromosság kutatója]

"A vallással való összeütközés helyett a tudomány a vallás szövetségesévé lett. A természet fokozódó megismerésével a természet Istenéről is tanulunk, és arróla szerepről, amelyet mi játszunk a kozmosz drámájában." [Arthur Compton, Compton-effektus felfedezője, Nobel-díj]

"A tudomány erősíti a vallásosságomat, Minél jobban kapcsolódom a fizikai világhoz, annál inkább hiszek az Isten valóságában." [Hubert Aleya, a Princeton egyetem kémia professzora]

"Ifjúságomban agnosztikus lettem. De roppant hatást tett rám, amikor kutattam, hogy a világegyetem valójában megérthető. Miért bizonyul a természet mindig értelmesen összefüggőbbnek, mint bármi, amit fel tudunk fogni, mielőtt tanulmányokba kezdenénk? Hiszem, hogy a világegyetem ésszerű, mert szuperértelmes lény van mögötte. Megborzongtat a világegyetem szépsége és ésszerűsége, a kvarkoktól az emberi agyig, annak rendje, bonyolultsága és integráltsága. Hiszem, hogy Isten a végső realitás. Isten örök, téren és időn túli." [Arthur Peacocke, molekuláris biológus]

"A hívők számára Isten van kezdetben, a fizikusoknak pedig Ő van minden megfontolás végén. Az előbbiek számára Isten a bázis, az utóbbiaknak a világ minden megfigyelésének koronája." [Max Planck, fizikai Nobel-díj]

"Az isteni első intuitív megérzéstől az Isten létezése felőli meggyőződésig a tudománynak lényeges szerepe van." [Erwin Schoedinger, fizikai Nobel-díj]

"Ha megpróbáljuk világosan megjelölni a különbséget teizmus és ateizmus (istenhit és istentagadás) között, az alapvető kérdés az, van-e célja a világegyetemnek, vagy nincs. Van-e személyes Teremtője a világegyetemnek, és ennélfogva van-e célja, vagy teljesen értelmetlen erők eredménye? Ezeknek a kritériumoknak az alapján (vagyis, hogy e világ koherens, termékeny, megérthető, megfelelő, és értelmes), és a jelenkori biológia világosságában, az Istenben való hit ésszerű." [Andrew Miller, molekuláris biológus]

...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés