Rétvári: Keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést

2012. június 21. 8:21
A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke szerint a Jobbik halálbüntetést támogató nyilatkozatai egyértelmű szakítást jelentenek a keresztény értékvilággal. Rétvári Bence szerint hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne mondana ellent az egyház tanításának.

A kereszténydemokrata politikus – utalva arra, hogy a büntető törvénykönyv elmúlt hónapokban zajló vitája során a Jobbik legfontosabb követelése a halálbüntetés újbóli bevezetése volt – kiemelte: XVI. Benedek pápa elismerte és támogatta azt az ENSZ-határozatot, amely a halálbüntetéssel szembeni moratórium kidolgozására szólította fel a tagországokat, valamint több alkalommal kért kegyelmet kivégzés előtt álló elítélteknek.

A katolikus egyház katekizmusa is hasonló szellemben foglal állást – tette hozzá, és idézte a dokumentumot: „napjainkban ugyanis, mivel az állam olyan lehetőségekkel rendelkezik, melyekkel hatékonyan tudja büntetni a bűntényt, ártalmatlanná téve elkövetőjét, anélkül, hogy véglegesen megfosztaná a jobbulás lehetőségétől, a tettes kivégzésének szükséges volta immár nagyon ritka, ha egyáltalán előfordul”.

Rétvári Bence kiemelte: a fentiek is jól mutatják, hogy hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne mondana ellent az egyház tanításának. Érthetetlen – folytatta –, hogy a Jobbik, amely alapító nyilatkozata szerint „nemzeti-keresztény párt”, miként mondhat teljes mértékben ellent a keresztény elveknek egy ilyen sarkalatos kérdésben.

Nem lehet egyszerre feltüntetni a kettős keresztet a párt logójában, advent idején kereszteket állítani és ugyanakkor támogatni a halálbüntetést. A Jobbiknak vagy így vagy úgy, de döntenie kell a keresztény értékvilág következetes képviselete és a populista javaslatok hangoztatása között – közölte. Hangsúlyozta: a KDNP a keresztény tanítás talaján állva következetesen védi az emberi életet, ezért elutasítja a halálbüntetés bevezetését. Mindemellett a társadalmi rend és biztonság védelme érdekében pártolja a szigorú büntető politikát – jegyezte meg a kisebbik kormánypárt alelnöke.

Összesen 56 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Itt a Mandíneren egyesek azt magyarázták, jogos volt, hogy a zsidó honfoglalók megölték a kánaáni csecsemőket, mert ők is bűnösök, és bűnt követtek volna el később.
Jézus ártatlan volt,de a vele együtt kivégzett két lator bizony bűnös,de ő nem mondta, hogy a kivégzéseket be kéne tiltani.
A gyilkos a börtönben is ölhet, azzal, hogy néki kegyelmeznek, másokat, lehetséges áldozataikat halálra ítélik!!

Ez az a keresztény értékrend, aminek a nevében millió szám öltek embereket mert nem keresztények?
Vagy az, ahol ártatlan embereket égettek meg máglyán, mert boszorkány?
Vagy az, ahol a nekünk nem tetszőket keresztre feszítették?
Vagy az, ahol a másként gondolkodókat kerékbetörték?

Válaszok:
Teknős | 2012. június 21. 14:50

És a földi pokol miért nem jó megoldás? Miért kellene ölni?

Nagyon riták van, hogy egyetértek egy KDNP politikussal, de ez most egy olyan helyzet.

Már a XXI. században vagyunk, nem a középkorban, ez feltűnt?

Rendes keresztény nem lesz KDNP-tag.

Mintha én írtam volna...

Elég kemény dolog azért, ha valaki az 50-es éveiben szabadulhat csak...

De nem is európai.

Kogóban meg a mai napig ölik egymást a gyerekhartcosok, mégsem az a mérvadó.

Hát én nem mondtam, hogy hasznos lesz. Ha mindenkit kivégeznénk, aki nem hasznos, akkor nem sokan maradnának ebben az országban.

Oké, azt mondod, ne is engedjük ki egyáltalán. Én nem erről beszéltem, csakhogy nem kell kivégezni.

A baj csak az, a zsidók e többi zsidót nem tartják zsidónak csak gójnak, kiket becsapni,megölni lehet!
Ez alól még az Ábrahámról rokon arabok se kivételek!

Nem, az nem az. De éppen ezért helytelenítjük a halálbüntetést. Mert tévedünk, mert bűneink vannak és mert nem látunk bele mások lelkébe.

Én meg azt nem értem, hogy mitől lenne az jó nekem, ha a szerettemen kívül még valaki más is meghalna.

És mielőtt valaki tovább gondolná, egy cigány gyerek úgy megütötte a fiam, hogy órákig voltam bizonytalanságban, hogy látni fog-e a gyönyörű, okos 14 éves gyerekem. Mégsem öntöttek el gyilkos indulatok.

Vannak ilyen gumicsont-témák, amikért Krisztus helyett lehet lelkesedni, és azt érezhetjük, hogy valami jót tettünk. Ilyen a halálbüntetés eltörlése. Addig se Krisztussal foglalkozunk, amíg ezen rugózunk.
De a "Teremtésvédelem" nevű keresztény környezetvédelmi projekt se rossz.

Nekem az ezzel a bajom, hogy kifejezetten nem teológia. Chesterton írta egy helyen, hogy egy ateista és egy keresztény egyetérthet mondjuk a csatornázás szükségességében, de azért ez még nem párbeszéd az ateizmus és a kereszténység között.

Szóval a józan ész és a társadalmi felelősség egy kereszténytől éppúgy megköveteli, hogy ne pazaroljon korlátos erőforrásokat, mint egy ateistától, de kár ebbe Krisztust belekeverni. Nem lesz tőle erősebb az Örömhír, pont azért, mert az egész téma ezen dimenzió nélkül is értelmes. Teológiai nyelven a környezet az a Teremtés és nem a Megváltás rendjéhez, ökonómiájához tartozik, állapota mindazok közös ügye, akikre rásüt Isten teremtett Napja.

Válaszok:
Csomorkany | 2012. június 22. 14:14

kiegészítés: hasonlóan gondolkodom a halálbüntetésről is. Mivel nem a halál Isten végső szava egy emberi sorsról, nyilván a halálbüntetés sem a végső szó.

A halálbüntetésnek ezek után teológiai dimenziója nincs. Társadalmi vitakérdés, hogy mi egy bűnös társadalmi megbüntetésének célja. Keresztények részt vehetnek ebben a vitában, ha a büntetés céljáról van egy értelmes koncepció, akkor következő kérdés, hogy a halálbüntetés szolgálja-e ezt a célt.

Lesznek keresztények, akik szerint a büntetésnek nevelő hatása kell legyen, namost, a halálbüntetés ilyen hatása nyilván elég mérsékelt. Lesznek, akik azt mondják, hogy a büntetés célja mások visszatartása, ill. a másokra bizonyítottan életveszélyes személyek elszigetelése. A halálbüntetés visszatartó ereje megvitatható, de hogy az elítéltet eléggé alaposan visszatartja az újabb életellenes tettektől, az nyilvánvaló.

Lesznek keresztények, akik ez utóbbi két hatással kapcsolatos reményeik miatt halálbüntetés-pártiak. Nü?

Mindez egy létező társadalmi vita, de hibát követ el az, aki Krisztust belekeveri.

Akkor fölvetek egy harmadik gumicsont-témát az eddigiek (halálbüntetés, teremtésvédelem) mellé: "béke".

A "békepapok" az átkosban nem egyszerűen opportunisták/árulók voltak (vérmérséklet szerint), hanem egy hamis teológiai indoklással is dobálództak: a "shalom" azután egy jelentős bibliai téma.

A béke fontos a keresztényeknek is, a marxistáknak is, hát kezdjünk párbeszédet, és micsoda alantas békebontó, aki ezt visszautasítja!

Valójában azonban a békepapok utasították vissza egy látszólag támadhatatlan teológiai ürüggyel a Krisztusról való tanúságtételt.

A magam részéről a támadhatatlan teológiai ürügyet mindhárom esetben azzal támadnám, hogy ezekben a témákban a keresztény motivációk a keresztények magánügyét jelentik. Ideje van a halálbüntetésről való társadalmi vitának, ideje a környezetvédelemről való vitának, ideje van a békéről való vitának is, de amikor ennek van ideje, akkor lényegtelen, hogy keresztények vagyunk: beszéljünk arról, hogy akarjuk-e a halálbüntetést, akarjuk-e a környezetvédelem ilyen-olyan projektjeit, vagy a békét úgy, ahogy azt elénk tárják.

Viszont ideje van a Krisztusról való tanúságtételnek is, és a keresztény lelkesedést ezekre az időkre kell tartalékolnunk.

A II. Vatikáni Zsinat valamelyik dokumentuma beszél a társadalmi élet különféle jogos autonómiáiról.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában