Krisztus keresztje az egyetlen remény

2012. április 8. 6:45

Erdő Péter
Magyar Kurír
Krisztus függött a kereszten, és feje fölött ott volt a tábla, az ítélet: „A Názáreti Jézus, a zsidók királya”. A bizarr, az elviselhetetlen látvány még a farizeusokat is tiltakozásra indította.

„Krisztus függött a kereszten, és feje fölött ott volt a tábla, az ítélet: »A Názáreti Jézus, a zsidók királya«. A bizarr, az elviselhetetlen látvány még a farizeusokat is tiltakozásra indította. És míg fölötte függött az igazságtalan ítélet írása, ő maga tépte el a bűnös emberiség ellen szóló adóslevelet, a láthatatlan írást, amelyen az ősbűn óta följegyezve áll az emberiség minden vétke. Az ő földi büntetése által mindannyian megszabadultunk. Ha hittel nézünk fel rá, ha hálás megrendüléssel fogadjuk a felfoghatatlan isteni szeretet jóságát, akkor mi is megmenekülünk, akkor nekünk is szabad utunk nyílik az üdvösségre. Ahogy Szent Pál apostol mondja: »Nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről« (1Kor 2, 2).

Hitünknek nem emberi filozofálásra kell alapulnia, hanem a megváltásban megnyilvánuló isteni erőre. A megfeszített Krisztus számunkra »Isten ereje és Isten bölcsessége« (1Kor 1, 24). Isten az, aki nem küldi angyalok ezreit, hogy Jézus védelmére keljenek. Ő az, aki nem művel színpadias csodát, hogy a Megfeszített leszálljon a keresztről. Nem úgy győzi le a szenvedés botrányát, ahogyan a mi szűkös, emberi fantáziánk elképzeli. És így van ez azóta is a világban. És így volt mindig.

Mert mindig lehetséges volt, hogy szenvedjen az igaz, az ártatlan, és lehetséges volt, hogy látszólag győzzön a gonoszság. De az egészben, a nagy egészben, a teljességben az igaz, a jó, a szép és a szent győzelme rendíthetetlen és folyamatos, mert a létezés megbonthatatlan és állandó kísérője a szépség, a jóság és az igazság. Mert minden attól ered és annak akaratából áll fenn, aki maga a létezés, »Aki van«: a személyes Isten. És ez az isteni mindenhatóság és bölcsesség a mi pillanatnyi életünkben könnyen tűnhet gyengeségnek. Mert nem akkor és nem úgy nyilvánul meg Isten végtelen ereje, ahogy mi várnánk, ahogy elképzelnénk, ahogy szeretnénk. De Jézusban Isten bebizonyította az emberiségnek, hogy a nagy drámán túl minden szeretet és harmónia, és hogy minket is ebbe a rendíthetetlen és örök boldogságba hív. 

Járuljuk hát a Szent Kereszt elé, hódoljunk a megfeszített Krisztusnak, mert életünk minden pillanatában, minden helyzetében, a történelem minden korszakában az ő keresztje az egyetlen remény, mert rajta váltotta meg a világot.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 32 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"A bálvány vagy ideológia imádata torzítja az egyént!"

Torzítja ám! főleg, ha magad vagy a bálványod. Az a teljes szellemi sötétzárka.

Mégis, miből váltott meg minket, bocs téged, Zrínyi a vadkan agyarára szúrva?????

László királyunk Mohácson a cselepatakban, a plebejus Dózsa az izzó vaskorona alatt, miközben húsát rágták a szövetségesei? Rákoczi a rodostói számüzetésben, Kossuth a világvégén, Teleki Pál a pisztócső megett, a trónörökös a szarajevói ólomgolyóval koponyájában - és Nagy Imre szemközt a kivégzőosztaggal ?
Marhára érdekelne ez a különbejáratú misztérium.

Nekem ezeknek a magyar embereknek a küzdelme és halála - ha valamiben - csak az ártatlan, önmagával soha meg nem hasonló krisztus keeszthalála fényében kap valami értelem-csírát, ami túlmutat szenvedésükön és történelmi hajótörésükön.

Válaszok:
magnamater | 2012. április 19. 13:49

Építeni a hitványak is tudnak. Harcolni, meghalni nem. A többivel egyetértek.

Aki csak meghalni tud, azzal nem sokra megyünk, mert holtan nem tud építeni, teljesen mindegy, hogy hitvány-e vagy sem.

Nem László, hanem II.Lajos volt, aki Mohácsnál a Csele patakba fulladt - a többi alighanem stimmel

Volt é ősbűn ?
Mi értelme, hogy nem szabad megenni, ami ennivaló?Pláne a kertben a gyümölcsöt,hagyni évről évre megrohadni? Ha valami ételt kellett letiltani, nem az emberi húsnak kellett volna annak lenni?
Ősbűnnek mégis kellett lenni: mikor már az ember megértette, rosszat cselekedett, akkor már ember volt.
Ez az első rossz cselekedet,ami felébresztette az emberi lelkiismeretet, meg a bűntudatot, alighanem a gyilkosság volt.
Nem az áldozatot kell isteníteni, az állati létből hozott ösztönt, a gyilkosságot kell beszüntetni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában