A filmművészet nem mérlegel

2012. április 5. 11:05

Mécs Mónika
MNO
A film alkotói reflexió, amelynek gyújtópontja a romagyilkosságok. Ez nem a megtörtént események dokumentálása, hanem fikció. Interjú.

Az eddigi magyar visszhangok fényében mit gondol, helyes volt a témaválasztás?

Ezt a történetet fel kellett dolgozni, úgy, ahogyan a rendező látni és láttatni akarja. Egyelőre a német reakciókat ismerem, nagyon kedvező visszajelzéseket kaptunk,ami megható. A Csak a szél egyik legfontosabb erénye számomra az, hogy párbeszédet kezdeményez, kérdéseket vet fel. A félelemről szól, amely beférkőzik ezeknek az embereknek a hétköznapi életébe. Olyanokat mutat be, akik akár mi is lehetnénk. Egy producer nem témát választ, hanem egy ötlet vagy a forgatókönyv alapján hoz döntést. Nagyfokú empátiára van szükség, hogy bele tudjak helyezkedni azoknak az embereknek a karakterébe, akik a filmben szerepelnek. A Csak a szél egy általános és univerzális téma körül fogant: ártatlan embereket kegyetlenül megöltek. Az ilyen rasszista indíttatású gyilkosság a világ bármely pontján előfordulhat, ilyen volt a mostanság Toulouse-ban történt megmagyarázhatatlan gyilkosságsorozat is. Bízom benne, hogy a nézők nyitottak és képesek szembenézni a kegyetlenséggel, azonosulni tudnak azokkal a karakterekkel, akiket a filmben láthatnak.

Ha ilyen, a társadalom egészét érintő témát akartak feldolgozni, miért nem választottak egy kevésbé megosztó témát, mint a romagyilkosságok? Ebben a témakörben szinte az utcán hevernek a jó ötletek, ha lehet ilyet mondani.

A kérdés jó, viszont úgy gondolom, hogy a művészet, a filmművészet ilyenkor nem mérlegel. Van egy téma, egy történet, amely megérinti az alkotót, és az ő szemével, kifejezési eszközeivel vászonra viszi. Nem mondom, hogy tabukat döntöget a Csak a szél, viszont óhatatlanul elindít folyamatokat. Ha amiatt aggódnánk, hogy mit szólnak egy-egy filmötlethez, akkor nem készítenénk filmet, mert mindig akad olyan érzékeny pont, amely valakinek fájdalmat okoz.

Többen szóvá tették, hogy a teljesebb képhez meg kellett volna várni a nyomozati szakasz lezárását. Erről mi a véleménye?


A film alkotói reflexió, amelynek gyújtópontja a romagyilkosságok. Ez nem a megtörtént események dokumentálása, hanem fikció. Ezért sem merült fel bennünk, hogy dokumentumfilmet készítsünk a történetből. Játékfilmötlettel keresett meg a rendező Fliegauf Bence, és az volt a feladatom, hogy producertársaimmal megteremtsem a film létrehozásához szükséges hátteret. Mivel játékfilmről beszélünk, a filmnek nincs köze a valós nyomozati anyaghoz. A mi történetünkben egy család négy tagjának egy napját követjük nyomon, kora reggeltől másnap hajnalig. A film a családról, az életük egy napjáról, a környezetükben élő emberekről, és nem a bűnelkövetőkről szól.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés