Magyarország az élmezőnyben: évekkel korábban ismerte fel ennek a katonai eszköznek a szükségességét

Április tizenkettedikén landolt Kecskeméten a Magyar Honvédség legújabb repülőgépe, a KC–390-es. A katonai eszközt a különböző NATO kommunikációs rendszerek beépítése és hitelesítése miatt hozta a gyártó, az Embraer Magyarországra, majd néhány hetes hazai tartózkodást követően az első KC–390-es visszatér Brazíliába.

Ugyanakkor, ha minden jól alakul, s lezárul a vadonatúj eszközök gyártási, berepülési, tesztelési programjainak utolsó fázisa, végső átadásukat követően az új repülőgépek jövőre már a honvédségben szolgálhatnak.

Magyarország (és Portugália) beelőzte Európát

A magyar kormány 2020 novemberében írt alá szerződést két darab KC–390 típusú katonai teherszállító repülőgép beszerzéséről. Nem olcsó eszközökről van szó; ám egy régóta várt képesség tér vissza a honvédséghez. A KC–390-eseket a szovjet AN–26-os szállítórepülőgépek pótlására rendelték meg, azokat 2020 júniusában, 46 év szolgálat után nyugdíjazták. Feladataikat egyáltalán nem tudták már végrehajtani a rendkívül megbízhatatlan AN–26-osok.

A négy évvel ezelőtti kontraktus értelmében a honvédség rámpás szállítógépekhez jut,

Különleges kialakítása révén a gép alkalmas betonozott repülőtéren kívüli, rossz minőségű terepviszonyok közötti fel- és leszállásra, továbbá ejtőernyős légideszant-műveletek kiszolgálására úgyszintén.

Azok légi utántöltésre, valamint saját hatótávolságuk és repülési idejük növelése érdekében üzemanyag-felvételre is képesek.

Mikor az első KC–390-es landolt a kecskeméti katonai reptéren, Tömböl László nyugállományú vezérezredes, nemzeti fegyverigazgató a Magyar Nemzetnek kifejtette, a KC–390-es repülőgépek a honvédség légierejének első igazi hadszíntéri szállító repülőgépei. Olyan képességekkel ruházzák fel a honvédséget, amikkel a hadrendből néhány éve kivont An–26-osaink nem rendelkeztek.

Sőt, mint mondta, a KC–390-es minden mutatóban felülmúlja a legendás amerikai C–130 Herculest, katonák, ejtőernyősök szállítása mellett képes egészségügyi ellátást, evakuációt támogatni, de akár a levegőben is feltöltheti a Jas–39 Gripeneket. (Tömböl ennek nyomán megjegyezte, a Gripen-pilóták egy része korábban már kapott kiképzést légi utántöltésre, de a gyakorlások elmaradása miatt fel kell frissíteni a készségeket.)

• A gép harmincöt méter hosszú, az utazómagassága elérheti a nyolcezer métert is.
• A KC–390-es 23 tonna tömegig nagyméretű terhek, katonai felszerelések, járművek és személyi állomány – 80 felszerelt katona vagy 60 ejtőernyős – célba juttatására képes. (Ez a C–130J-30 esetében 21,5 tonna, az Airbus A400M esetében 37 tonna, utóbbi eszköz viszont nem összehasonlítási alap, csupán érzékeltetésként hoztuk fel.)
• Felszereltsége lehetővé teszi a vészhelyzeti kimenekítést, illetve a nagy létszámú beteg- és sebesültszállító feladatok végrehajtását.
• A C–130 Herculeshez képest a brazil sugárhajtóműves KC–390-es sebessége másfélszeres, meghaladja a 800 kilométer per órát, a hatótávolsága pedig közel hetven százalékkal nagyobb, több mint 6000 kilométer.

A Combatant Blog látványos videót tett közzé a KC–390-es érkezéséről: